Hidrológiai tájékoztató, 1976
Csath Béla: Megemlékezés a hajdúszoboszlói hévíz fél évszázad előtti feltárásáról
A 4. ábrán a pathogén Salmonella baktériumok előfordulását tüntettük fel, a vízmintákból történő százalékos kitenyésztést figyelembe véve. A Sajó minden mintavételi pontjáról kimutattuk a salmonellákat, leggyakrabban a Vadna—Sajószentpéter és Szirmabesenyő—Köröm közötti szakaszokról. Úgy tűnik, hogy e mikrobák kevéssé érzékenyek toxikus hatásokra, mint azt ivóvizek esetében már többször is észleltük. Miskolc térségében szinte minden mintából kitenyészthető Salmonella. A Sajó egész hazai szakaszát tekintve a salmonellás fertőzöttség megegyezik az 1971—1972-es eredményekkel (57" o körüli). A kitenyészett 17 szerotípus közül leggyakoribb a S. infantis, S. panama és S. typhi-murium volt. A Sajó mellékvizei közül tovább romlott a Hangony bakteriális minősége (erősen fertőzött, a coliform szám négyszeresre nőtt 1974-ben). Nem változott a Bán-patak vízminősége, romlott a Szuha-patak állapota, viszont ez utóbbi az egyetlen az oldalágak között, melyből kórokozót nem tenyésztettünk ki. Lényegesen javult a Bódva minősége (II. o. vízfolyás), s ez különösen örvendetes a partmenti ivóvízművek szempontjából. Romlott a Hernád bakteriológiai állapota, I. o. vízből III. osztályúvá lett 1973—74-re. A coliform szám tizenötször, a baktérium-szám hússzor nagyobb lett. A korábban nem vizsgált oldalágak közül 1973—74ben legkedvezőtlenebb a Szinva minősége volt IV. osztályú felszíni víz, a Sajóba folyás előtt mindig fertőzött. Összefoglalás A Sajón és mellékvizein 1971—72-ben, majd 1973—74ben végzett bakteriológiai vizsgálatok eredményei alapján megállapítjuk: 1. Az utóbbi két évben a Sajó egyes szakaszain javult a bakteriális vízminőség. A Sajónémeti—Szirmabesenyő közötti szakasz kedvező vízminőségváltozása lehet „látszólagos" is, ipari, toxikus hatások eredménye, feltétlenül biztató viszont a Tiszába ömlés előtti nagymérvű tisztulás. A szennyezettségi indexek javulása nem jár együtt a víz fertőzöttségének csökkenésével. 4. ábra. Salmonella baktériumok előfordulása a Sajóban és mellékvizeiben 1. 0%; 2. 1—25%; 3. 26—50%; 4. 51—75%; 5. 76—100%. 2. A bakteriológiai vizsgálatok a Sajó miskolci szakaszának tovább növekvő szennyezettségét bizonyítják. Ebben a folyamatban döntő a Szinva károsító hatása. 3. A Sajó egész hazai szakasza kórokozókkal fertőzött. Legexponáltabb Kazincbarcika, Sajószentpéter és Miskolc térsége. A kórokozókkal való terheltség meghatározza a víz hasznosításának lehetőségeit. 4. A Sajó mellékvizei közül szennyezettebb lett a Hangony és Szuha-patak, különösképpen pedig a Hernád. Javult a Bódva minősége. 5. A bakteriális szennyezettség csökkenésének jelei ellenére a Sajó vize továbbra sem alkalmas ivóvíz előállítására, fürdésre, vízisportokra, sőt öntözővízként is csak korlátozottan hasznosítható. A víz fertőzöttsége súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget az egész Sajó-völgyben. Megemlékezés a hajdúszoboszlói hévíz fél évszázad előtti feltárásáról* CSATH BÉLA Vízkutató és Fúró Vállalat 50 évvel ezelőtt, 1925. október 26-án a reggeli órák eseményére Győri (Marjetkó) István nyugdíjas fúrómester így emlékezett vissza: „a rétegvizsgálat közben mosattuk a lyukat, majd kanalazást végeztünk. Azon a bizonyos napon reggel 6 óra körül a lyuk megindult, majd a gázhozam fokozatosan nőtt és hozzávetőlegesen egy óra múlva már kb. 14—20 m-ig vert fel az iszapos víz, sőt nagyobb lökés mellett az a toronytetőig (24 m) is felemelkedett". Ezek után nézzük mi történt az október 26-át megelőző 317 nap alatt, sőt kissé korábbra visszatérve mik voltak az előzményei az 50 évvel ezelőtt Hajdúszoboszlón megindult szénhidrogén kutatásnak. Hazánk az első világháborút követő békeszerződés értelmében a jelentős, de nagyobb mérvű kihasználásra jórészt csak előkészített földgáz- és kőolajmezőit * Hajdúszoboszlón 1975. október 24-én elhangzott előadás kivonata. mind elvesztette. Ezek pótlására a Pénzügyminisztérium XV. Bányászati Osztálya már a 20-as évek elején jelentős erőfeszítéseket tett. Ebben az időben a Pénzügyminisztériumnak nem volt sem megfelelő felszerelése, sem a további szénhidrogén kutatásához szükséges hitelkerete. A Kormány jobbnak látta az ásványolaj, földgáz kutatásának és termelésének jogát a Dunántúlon és az ország egyéb részén az Anglo Persian Oil Co. Limited-nek felajánlani. A koncessziót nyert angol cég magyarországi kutató vállalata a „Hungárián Oil Syndicate Ltd"-nek három kutató fúrása (Budafapuszta, Kurd, Baja) eredménytelen próbálkozás volt. A sikertelen kísérlet után érthető volt, hogy a kincstár a rendelkezésre álló mérsékelt összegre való tekintettel a saját számlájára nem folytatta a dunántúli kutatásokat. Ezt követően az Alföld északi peremének megkutatására került sor, mivel a szakemberek szerint „a Nagy-Alföld negyedkori rétegei alatt földgázt, vagy 44