Hidrológiai tájékoztató, 1976

Csath Béla: Megemlékezés a hajdúszoboszlói hévíz fél évszázad előtti feltárásáról

A 4. ábrán a pathogén Salmonella baktériumok elő­fordulását tüntettük fel, a vízmintákból történő száza­lékos kitenyésztést figyelembe véve. A Sajó minden mintavételi pontjáról kimutattuk a salmonellákat, leggyakrabban a Vadna—Sajószentpéter és Szirmabesenyő—Köröm közötti szakaszokról. Úgy tűnik, hogy e mikrobák kevéssé érzékenyek toxikus hatásokra, mint azt ivóvizek esetében már többször is észleltük. Miskolc térségében szinte minden mintából kitenyészthető Salmonella. A Sajó egész hazai szakaszát tekintve a salmonellás fertőzöttség megegyezik az 1971—1972-es eredmények­kel (57" o körüli). A kitenyészett 17 szerotípus közül leg­gyakoribb a S. infantis, S. panama és S. typhi-murium volt. A Sajó mellékvizei közül tovább romlott a Hangony bakteriális minősége (erősen fertőzött, a coliform szám négyszeresre nőtt 1974-ben). Nem változott a Bán-patak vízminősége, romlott a Szuha-patak állapota, viszont ez utóbbi az egyetlen az oldalágak között, melyből kórokozót nem tenyésztet­tünk ki. Lényegesen javult a Bódva minősége (II. o. vízfolyás), s ez különösen örvendetes a partmenti ivóvízművek szempontjából. Romlott a Hernád bakteriológiai állapota, I. o. vízből III. osztályúvá lett 1973—74-re. A coliform szám tizen­ötször, a baktérium-szám hússzor nagyobb lett. A korábban nem vizsgált oldalágak közül 1973—74­ben legkedvezőtlenebb a Szinva minősége volt IV. osz­tályú felszíni víz, a Sajóba folyás előtt mindig fertőzött. Összefoglalás A Sajón és mellékvizein 1971—72-ben, majd 1973—74­ben végzett bakteriológiai vizsgálatok eredményei alap­ján megállapítjuk: 1. Az utóbbi két évben a Sajó egyes szakaszain javult a bakteriális vízminőség. A Sajónémeti—Szirmabese­nyő közötti szakasz kedvező vízminőségváltozása lehet „látszólagos" is, ipari, toxikus hatások eredménye, fel­tétlenül biztató viszont a Tiszába ömlés előtti nagy­mérvű tisztulás. A szennyezettségi indexek javulása nem jár együtt a víz fertőzöttségének csökkenésével. 4. ábra. Salmonella baktériumok előfordulása a Sajóban és mellékvizeiben 1. 0%; 2. 1—25%; 3. 26—50%; 4. 51—75%; 5. 76—100%. 2. A bakteriológiai vizsgálatok a Sajó miskolci sza­kaszának tovább növekvő szennyezettségét bizonyítják. Ebben a folyamatban döntő a Szinva károsító hatása. 3. A Sajó egész hazai szakasza kórokozókkal fertő­zött. Legexponáltabb Kazincbarcika, Sajószentpéter és Miskolc térsége. A kórokozókkal való terheltség meg­határozza a víz hasznosításának lehetőségeit. 4. A Sajó mellékvizei közül szennyezettebb lett a Hangony és Szuha-patak, különösképpen pedig a Her­nád. Javult a Bódva minősége. 5. A bakteriális szennyezettség csökkenésének jelei ellenére a Sajó vize továbbra sem alkalmas ivóvíz elő­állítására, fürdésre, vízisportokra, sőt öntözővízként is csak korlátozottan hasznosítható. A víz fertőzöttsége súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget az egész Sajó-völgyben. Megemlékezés a hajdúszoboszlói hévíz fél évszázad előtti feltárásáról* CSATH BÉLA Vízkutató és Fúró Vállalat 50 évvel ezelőtt, 1925. október 26-án a reggeli órák eseményére Győri (Marjetkó) István nyugdíjas fúró­mester így emlékezett vissza: „a rétegvizsgálat közben mosattuk a lyukat, majd kanalazást végeztünk. Azon a bizonyos napon reggel 6 óra körül a lyuk megindult, majd a gázhozam fokozatosan nőtt és hozzávetőlegesen egy óra múlva már kb. 14—20 m-ig vert fel az iszapos víz, sőt nagyobb lökés mellett az a toronytetőig (24 m) is felemelkedett". Ezek után nézzük mi történt az október 26-át meg­előző 317 nap alatt, sőt kissé korábbra visszatérve mik voltak az előzményei az 50 évvel ezelőtt Hajdúszobosz­lón megindult szénhidrogén kutatásnak. Hazánk az első világháborút követő békeszerződés értelmében a jelentős, de nagyobb mérvű kihaszná­lásra jórészt csak előkészített földgáz- és kőolajmezőit * Hajdúszoboszlón 1975. október 24-én elhangzott előadás kivonata. mind elvesztette. Ezek pótlására a Pénzügyminiszté­rium XV. Bányászati Osztálya már a 20-as évek ele­jén jelentős erőfeszítéseket tett. Ebben az időben a Pénzügyminisztériumnak nem volt sem megfelelő felszerelése, sem a további szén­hidrogén kutatásához szükséges hitelkerete. A Kor­mány jobbnak látta az ásványolaj, földgáz kutatásának és termelésének jogát a Dunántúlon és az ország egyéb részén az Anglo Persian Oil Co. Limited-nek felaján­lani. A koncessziót nyert angol cég magyarországi ku­tató vállalata a „Hungárián Oil Syndicate Ltd"-nek három kutató fúrása (Budafapuszta, Kurd, Baja) ered­ménytelen próbálkozás volt. A sikertelen kísérlet után érthető volt, hogy a kincs­tár a rendelkezésre álló mérsékelt összegre való tekin­tettel a saját számlájára nem folytatta a dunántúli ku­tatásokat. Ezt követően az Alföld északi peremének megkutatására került sor, mivel a szakemberek szerint „a Nagy-Alföld negyedkori rétegei alatt földgázt, vagy 44

Next

/
Thumbnails
Contents