Hidrológiai tájékoztató, 1976

Dr. Andrik Péter: Baktériumok előfordulása a Sajó vizében

2. Főként és elsősorban biológiai eszközökkel számoljuk fel az eróziót és a vadvizeket. 3. Használjuk fel a természet és a történelem által felkínáltakat. Az egész felszíni vízgyűjtőre, egységes tervek alapján létesítendő erdőt, (elhanyagolt) kertet is magában foglaló zöldövezetben, nyári-téli sporthelyekkel teremtsük meg a tanulságra nevelő, jó és szép élet helyi lehetőségeit. Továbbá: 4. Kutassunk a víztartalékok és a már meglevő vizekkel (tisztított szennyvizekkel) való takarékoskodás lehetőségei után. 5. Kutassunk, intézkedjünk a sörgyári és más környezetrontó hatások kivédésére, ellensúlyozására. Fentiek megvalósítása a születő nagyváros öntevékenységre vállalkozó, a jövőt is látó és építő társadalmának el nem odázható feladata. IRODALOM Weln Gy.: Pécs hegységszerkezeti képe. Dunántúli tudományos gyűjtemény 56. Bp., 1966. Baktériumok előfordulása a Sajó vizében* DR. ANDRIK PÉTER Borsod megyei KÖJÁL, Miskolc Előzmények A Sajón és mellékvizein végzett higiénés bakteriológiai vizsgálatok 1971—72. évi eredményeit 1974-ben ismertettük (Hidrológiai Közlöny, 1974. 1. sz.) Akkor megállapítottuk, hogy a Sajó egész hazai szakasza bakteriológiai szempontból súlyosan kifogásolt. A fekáliás szennyezettséget indikáló mikroorganizmusok a folyó masszív fekáliás szennyvíz terhelését igazolták. A Sajó magyarországi felső szakaszát — átlagértékek alapján — közepes coliform-szám és nagy baktérium-szám, a középső szakaszt magas coliform és nagy baktérium-szám, az alsó szakaszt nagy coliform és kisebb baktérium-szám jellemezte. Kimutattuk, hogy kazincbarcikai ipari szennyvizek hatásaként csökken minden baktériumtevékenység a Sajó egy rövid (Kazincbarcika—Sajószentpéter közötti) szakaszán. A higiénés felszíni vízminősítés szerint (Papp Sz., 1961) a Sajó magyarországi hossz-szelvénye III—IV. oszt. („szennyezett" — „erősen szennyezett") minőségű. Az említett ipari szakaszon kívül a Sajó minden mintavételi pontjáról kimutattunk kórokozó Salmonella baktériumot. összességében a Sajó salmonellás fertőzöttségét 57,4%-osnak találtuk. A kitenyésztett Salmonella törzsek 15 szerotípusba tartoztak, igazolván a fekáliás szennyezettség sokféle eredetét. Leggyakoribb típus a S. panama és S. java volt. A Sajó mellékvizei közül erősen szennyezett és fertőzött volt a Hangony-patak, megfelelő volt a Bán, Szuha és Bódua-patak vízminősége. Ez utóbbiak, az igen kedvező (I. osztályú) minőségű Hernád dal együtt hígító hatást gyakoroltak a Sajóra. A Bán és a Bódva patakok vízminőség-javító hatását a Hidrológiai Közlöny 1975. évi 3. számában ismertettük. Az 1971—72-ben végzett bakteriológiai vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a Sajó vize egész hazai szakaszán ivóvízellátásra, fürdésre, vízisportra nem alkalmas, öntözővízként korlátozottan hasznosítható. A folyó fertőzöttsége állandó járvány veszélyt jelent a vízzel kapcsolatba kerülők számára. Minthogy így is sú* Előadásként elhangzott a MHT Borsodi Területi Szervezete 1975. szept. 10-i előadóülésén. lyosan veszélyezteti a Tisza vízminőségét, tovább terhelni tisztítatlan szennyvizekkel nem tanácsos. Az ismertetett időszak óta a Sajó bakteriológiai vizsgálatait tovább folytattuk. Jelen közleményben az 1973—74-es évek eredményeit kívánjuk ismertetni, a vízminőségi változások tendenciájának megállapítása céljából. Anyag és módszer Az 1971—72. évben a Sajóból 46, mellékvizeiből 33 mintát dolgoztunk fel, 1973—74-ben a Sajóból 86, mellékvizeiből 89 vízmintát vettünk bakteriológiai vizsgálat céljából. Az alkalmazott bakteriológiai módszereket a Hidrológiai Közlöny 1974. évi 1. számában közöltük. Mintavételi helyeinket az 1. ábrán mutatjuk be. 1. ábra. Mintavételi helyek a Sajón és mellékvizein Sajó: 1. Sajópüspöki; 2. Vadnai híd; 3. Sajószentpéter; 4. Szirmabessenyő; 5. Miskolc közúti híd; 6. Felsőzsolca; 7. Únód; 8. Köröm; 9. Kiscsécs; 10. Kesznyéten; Hangony-patak: 11. Sajónémeti; Mercse-patak: 12. Putnok; Bán-patak: 13. Vadna; Színva-patak: 14. Miskolc Tiszai pu.; Szuha-patak: 15. Szuhakálló; Bódva-patak: 16. Sajóecsegi vízmű; Hernád: 17. Sajóhídvég 42