Hidrológiai tájékoztató, 1975

Pálfai Imre: Az öntözés fejlesztésének Csongrád megyei távlatai

6/ ^ial.a/tdrati ^it/épcső^t Alpári tározó tj/VSONGRA "ül ÖNTÖZŐ RENDSZER CsonQradi rSiintet NAGYTOKL TASI ÖN Ti 'ÖZOREND -f , SZER f-i t \\ BUGAC ÖNTÖZŐRE! 2 \ ARAD-CSANAOI ^ ÖNTÖZŐRENDSZER ^..Jmorahalmi 20[km] 1. ábra. Meglevő és tervezett öntözőrendszerek Csongrád megyében 1. Csongrád megye határa; 2. Meglevő öntözőrendszerek és telepek; 3. Meglevő öntöző fővízkivétel; 4. Tervezett öntöző fővízkivétel; 5. Tervezett öntöző főcsatorna; 6. Tervezett öntözőrendszer határa a Maros jobbparti (8) és a ferencszállási (9) öntöző­rendszerek. A berendezett területnek öntözési módok szerinti megoszlása a következő: 4000 ha rizstelep, 8000 ha felületi öntözőtelep és 23 000 ha esőztető telep. A Csongrád megyei öntözőrendszerek közös jellem­zője, hogy főiként a folyók menti mélyebb fekvésű te­rületekre juttatják el az öntözővizet (ez volt a leg­olcsóbb megoldás és megfelelt a rizstermesztés igényei­nek). Az öntözővizet szállító csatornák gyakran kettős hasznosításúak, eredetileg a belvizek levezetésére ké­szültek (ez sok problémát okoz a csatornák fenntar­tása, a megfelelő vízminőség biztosítása és a belvizek egyidejű levezetése terén), az üzemi öntözőtelepek pe­dig zömmel korszerűtlenek és elhanyagolt állapotban vannak (mindössze 2500 ha-on van nagyüzemi ac. nyo­mócsöves telep). Meg kell még jegyezni, hogy az öntö­zésre kijelölt helyeken általában hiányoztak a meg­felelő üzemi feltételek (gyenge termőképességű talaj, álló- és forgóeszköz, valamint szakemberhiány), a 60-as években pedig túlzott volt a fejlesztési ütem, mert az üzemek többsége nem rendelkezett az öntö­zéshez szükséges alapvető feltételekkel, s még az ön­tözés nélküli gazdálkodás lehetőségeit sem használta ki. Az említett tényezők és az elmúlt évtized átlagos­nál csapadékosabb időjárása magyarázza, hogy az ön­tözőrendszerek kihasználása Csongrád megyében nem érte el a kívánatos szintet. A Csongrád megyei öntözőtelepek által vízjogilag le­kötött vízkészlet közelítőleg 14 m 3/s, melyből 10 m 3/s-ot a Tiszából és 2—2 m 3/s-ot a Hármas-Körösből, illetve a Maros folyóból kell kielégíteni. 3. Az öntözés fejlesztésének lehetőségei a vízkészletek szempontjából Nagyobb arányú öntözésfejlesztésre Csongrád me­gyében — akár csak az ország többi részén — a fel­színi vízkészletek használhatók fel. A jelenlegi hazai gyakorlat szerint a mértékadó időszakban (július— augusztus hó) 80%-os valószínűséggel hasznosítható vízkészletek megyékre történő lebontása nincs megter­vezve, ezért a Csongrád megye számára várhatóan ren­delkezésre álló készletekről csak hozzávetőleges tájé­koztatást lehet adni. A Tisza jugoszláv szakaszán épülő Törökbecsei Víz­lépcső előreláthatólag 1976-ban kerül üzembehelyezés­re, s ennek hatására a Tisza Csongrád megyei szaka­szán 17 millió m 3 tározási többlet keletkezik. Ez kb. 5 m 3/s hasznosítható vízhozamot jelent, amelynek fel­használását azonban egy nemzetközi megállapodásnak kell majd tisztázni. \ Ugyancsak nemzetközi tárgyalásokon fog eldőlni a Maros folyóból számunkra távlatilag hasznosítható víz­készlet értéke. A tárgyalások eddigi eredményei arra engednek következtetni, hogy a román fél csak a mini­mális élővízigényt fogja biztosítani, tehát a mértékadó időszakban hasznosítható vízkészlettel nem számolha­tunk. A Kiskörei Vízlépcső II. ütemének üzembehelyezése, vagyis a hullámtéri tározás megkezdése, a Tisza kö­zépső szakaszán jelentősen meg fogja növelni a hasz­nosítható vízkészletet. Ezzel egyidőben (1978-ban) el fog készülni a Nagykunsági főcsatorna teljes hosszú­96

Next

/
Thumbnails
Contents