Hidrológiai tájékoztató, 1975

Radvány Rudolf: Az 1974. évi dunai pakuraszennyezés és a védekezés tapasztalatai

[db] 30001 > -3 E 200 l* -<H JÉ dl Q. -•» O 0 JC c 1 iooH o e a -Sí -1000 Dói 1500 500 0

J 0-L rjanuar 8 2. ábra. hely, az időjárás, a vízállás, a fagyott terepen kialakított szállító útvonal felolvadása, a nagyobb lehűlés hatására esetlegesen jegesedő, zajló Duna stb. függvényében. Ezek változásaira előre nem lehetett számítani, ezért a rendelkezésünkre álló időn belül is gyors és hatékony intézkedésekre volt szükség. A védelmi munkák irányítása nagy mennyiségű információ gyors és zavartalan továbbítását igényelte a védelemvezetés részére. Különösen szükséges volt a nagy kiterjedésű — mintegy 140 km-es — védelmi szakasz áttekinthetősége érdekében. A felderítésre, az információk beszerzésére és azok továbbítására igénybe kellett venni a vízügyi őrhálózat hagyományos figyelő és jelentő szolgálatán kívül a szárazföldi, vízi és légi felderítés, valamint a hírközlés (telefon, telex, URH) a képtechnika (fotó, film, képmagnó) legkorszerűbb lehetőségeit is. Így pl. a partról, hajóról, repülőről, vagy helikopterről az egyes védelmi szakaszokat, az alkalmazott technológiákat képmagnóra rögzítettük. A felvételeket a védelmi egységek vezetői előtt a naponkénti kiértékelésen, illetve eligazításon játszottuk le. Ezzel nemcsak a folyamatos tájékozottságot biztosítottuk a védelmi munkák állásáról a védelemvezetői törzs, a védekező egységek vezetői részére, hanem ez a módszer egyben az egyik hatékony gyors módja volt az új technológiák tapasztalatainak értékelésére, a tapasztalatok átadására. A védelmi munkák során folyamatos mérésekkel ellenőriztük, hogy a pakuraszennyezés milyen kárt okozott a Duna vízminőségében, milyen hatással lehet a dunai vízkivételekre. Ez újabb feladat elé állította a szakembereket, mivel az eddig alkalmazott vizsgálati módszerekkel a pakura mennyisége, valamint a pakurából kioldott szennyező anyagok a rutin analitikai vizsgálatokkal nem voltak egyértelműen nyomon követhetők. A védekezés folyamán került kidolgozásra a VITUKI által az új pakura meghatározási módszer. A folyamatos vízminőségellenőrzéshez naponként a szennyezett folyószakaszon vízmintavételek és analízisek történtek, a dunaföldvári híd szelvényében elhelyezésre került egy folyamatos ásványolaj-származék mérőműszer. A védekezés időtartama alatt a magyar és a jugoszláv határmenti helyi vízügyi szervek állandó összeköttetésben voltak egymással. így a határainkon túl is tájékozottak voltak a bekövetkezett szennyezésről, a védelmi munkáról, idejében felkészülhettek az esetleges szennyezés elhárítására, a vízkivételek biztosítására. Erre azonban az eredményes hazai védekezés következtében nem került sor. A pakura eltávolításához számos technológiát alkalmaztunk. Részletes technológiai leírásra jelen tanulmány kereteit tekintve nem kerülhet sor, így csak különféle kézi és gépi — különböző helyekről történő — pakura kitermelési technológiák felsorolására térünk ki. A pakuraszennyeződés elhelyezkedési változatai: A) a hullámverés következtében a partra sodródott pakura; B) a partra lerakódott, félig víz alatt elhelyezkedő pakura; C) a partok közelében vízben úszó pakura; D) félig vízbe merülve sekély partra, zátonyokra rakódott pakura; E) víz felszínén úszó (darabos és nem darabos) pakura; F) sekély partra (víz-széltől 1—3 m-re) deponált pakura; G) kőszórásos rézsűn depóniákba rakott pakura; H) meredek parton fák között deponált pakura; I) szabályozó művek koronáira deponált és rakódott pakura; J) meredek part tövébe folyamatos depóniába rakott pakura; K) zátonyokra deponált és rakódott pakura. A pakura kézi kitermelésének változatai: a) lapáttal, vasvillával a pakura kisebb depóniába gyűjtése; b) ilapáttal, vasvillával és saroglyával a pakura vízből való kihordása, illetve szárazpartra deponálása (2. kép); Az igénybe vett munkaerő, munkagép, szállítóeszköz és a kitermelt pakura 84