Hidrológiai tájékoztató, 1975
Dr. Fázold Ádám: Vízminőségszabályozási mintaterület a Sajó völgyében
1. táblázat A Sajó folyó oxigénfogyasztásának csökkenése °/ 0-ban kifejezve Módszer V I i z s II gálát III IV Eredeti mintából: KMnO/j-os módszerrel 72,4 86,4 68,9 67,2 K 2Cr2Ö 7-os módszerrel 61,0 85,5 65,8 52,4 Ülepített mintából: KMnO/,-os módszerrel 72,2 89,1 70,1 65,6 K 2Cr 20 7-os módszerrel 60,4 87,1 64,9 52,9 2. táblázat A Sajó folyó oxigéntelítettség értékeinek változása Mintavételi hely oxigéntelítettség % I II III IV Sajópüspöki 53,4 3,0 55,0 27,0 Torkolat előtt 60,5 75,0 54,0 64,0 3. táblázat A Sajó folyó összes oldott anyagtartalom változása összes oldott anyag Mintavételi hely mg/l I II III IV Sajópüspöki 350 490 365 348 Torkolat előtt 493 585 432 454 helyen vett vízminták elemzéseiből megállapíthattuk a Sajó folyó hazai szakaszán létrejövő vízminőségi romlás mértékét. Az öntisztulási vizsgálatokat az alábbi időpontokban és vízhozamértékeknél végeztük: I vizsgálat (1972 október) II vizsgálat (1973 szeptember) III vizsgálat (1974 április) IV vizsgálat (1974 júl.—aug.) Q = 9,1 m 3/sec Q = 3,8 m 3/sec Q = 8,3 m 3/sec Q = 9,0 m 3/sec hosszszelvény vizsgálatok részletes értékelése külön tanulmány tárgyát képezi.) Az adatbázis növelésének és egyben a vízminőség figyelésének, valamint előrejelzésének jelentős eszköze az automatikus vízminőségmérő állomások és távjelző rendszer kiépítése. Az első vízminőségmérő-állomás az országhatárnál, Sajópüspökiben épült ki, majd ezt követően a szennyeződések beömlései után a Miskolc alatti folyószakaszon Alsózsolca térségében. Ezek már üzemelő mérőállomások, melyek egy további, áthelyezhető kivitelű állomással bővülnek. A Sajópüspökiben üzemelő állomás 8 vízminőségi paraméter, napfény-intenzitás mérés és vízállás észlelés folyamatos regisztrálására alkalmas. Az Alsózsolcánál üzemelő állomást ez ideig 5 vízminőségi paraméter és napfényintenzitás folyamatos mérésére szerelték. A mérőműszerek MKKL (magyar) kivitelezésűek, míg a távadást a VITUKI TELEXDÁT készüléke teszi lehetővé. Az ÉVIZIG központjában került elhelyezésre a Területi Központ Készülék (ME Méréstechnikai Tanszék konstrukciója), mely a mérőállomások adatait automatikusan bekéri, napi adatokat értékeli, határérték túllépés esetén riasztó jelzést ad. A lyukszalagon egyidejűleg rögzített adatok számítógépes feldolgozást is lehetővé tesznek (3). A szennyező források rendszeres vizsgálatai alapján ismeretes a naponta kibocsátott szennyező anyagok mennyisége, melyek néhány jellemző komponensre vonatkozó értékeit a Sajó vízgyűjtő területére vonatkoztatva a 4. táblázat mutatja. összehasonlítva a hazai szennyező anyagok menynyiségét a határon érkező szennyező anyagok menynyiségével, melyet az 1973. évben vizsgált mértékadó minőségi eredmények és a Sajó folyó tízéves gyakoriságú kisvízhozam értékének figyelembevételével számoltunk (5. táblázat), jól értékelhető viszonyítást kapunk a vízminőségváltozások okaira. A vízminőségi modellezés keretében, a mért adatok alapján készül a Sajó vízminőségi matematikai modell, valamint a Sajó vízminőségszabályozásának közgazdasági modellje (4). Ezekkel összefüggésben kidol4. táblázat A kibocsátott szennyező anyagok mennyisége az 1973. év adatai alapján Befogadó SzennyKOI t/nap össz. oldott Lebegő Befogadó víz KOI t/nap össz. oldott anyag m 3/nap KOI t/nap t/nap t/nap Néhány szennyező komponenst figyelembe véve megállapítható, hogy a szerves-anyagszennyezést jellemző oxigénfogyasztás csökken (1. táblázat), az oxigén telítettség (2. táblázat) és az összes oldott anyag (3. táblázat) növekszik. A hosszszelvény-vizsgálatok részletes értékeléséből — melyet a határon érkező szennyezés ligninszulfonsav tartalom vizsgálatával és fényabszorpciós szerves anyag meghatározási módszer kidolgozásával is kiegészítettünk (dr. Váncsáné, Nóvák K. [ÉVIZIG, Miskolc] előadása elhangzott 1974. decemberben az MHT borsodi területi szervezet ülésén) — több megállapítást tehettünk. Megállapítottuk, hogy a Sajó folyó négy fő szennyező szakaszra osztható, a határon érkező szenynyezés alapvetően meghatározza a vízminőség változását, a különböző típusú szennyezések elkeveredése és lebomlása mérhető, az eredmények a matematikai modellezéshez (2) megfelelő adatokat szolgáltatnak. (A Sajó 163 000 37,5 207,3 35,9 Szuha patak 1 885 0,08 1,54 0,20 Bódva 959 0,09 1,16 0,02 Hernád 752 0,05 0,54 0,03 Szerencs—Takta 2 444 0,45 1,86 0,34 Sajó vízgyűjtő összesen: 169 040 38,17 212,4 36,49 5. táblázat A határon érkező szennyező anyagok mennyisége Vízfolyás KQ m 3/secl KOI mg/l | t/nap össz. oldott só mg/l | t/nap Sajó 2,5 242 52,2 660 142,5 Szartos 0,42 78,5 2,8 2 228 80,8 Hernád 2,08 21,4 3,8 516 92,7 80
