Hidrológiai tájékoztató, 1975

Gaál Csabáné-Szlabóczky Pál: Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat Északmagyarországi Üzemvezetőségének vízkutatási tevékenysége 1966-1974 között

gozásra kerül a térség szennyvíztisztítási megoldásainak lehetősége is. Mindezeknek figyelembevételével a fő cél, hogy a vízminőségszabályozás optimalizáló modellje készüljön el a Sajó völgyére. Összefoglalás Az UNDP/WHO Project program keretében végzett és továbbra is folyamatban levő széles körű vizsgálatok és feldolgozások hatékonyan segítik a vízminőséggazdálkodás fejlesztését. Az összefoglalóan ismertetett témakörök egymással összefüggő komplex folyamatokat érzékeltetnek teljességre való törekvés nélkül, hiszen önmagukban is terjedelmes tanulmányok tárgyát képezik. Célom csupán az volt, hogy tájékoztatást adjak azokról a nemzetközileg is jelentős munkákról, melyeket már az eddigi eredmények alapján is pozitívan értékelnek a nemzetközileg elismert szakértők. IRODALOM 1. Fázold A.: Vízminőségvédelem eredményei Borsod megyében 1961—1972. években. Hidrológiai Közlöny, 1974. 5. sz. 2. Hock B.: Sajó vízminőségi matematikai modell. UNDP/ WHO Szeminárium, Budapest, 1975. 3. Herczeg L.: Automatikus vízminőség-mérő állomások a Sajó mentén. VIZEINK, 22. sz. 4. Bora és mts.: A Sajó elméleti-közgazdasági modellje. UNDP/WHO Szeminárium, Budapest, 1975. Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat Északmagyarországi Üzemvezetőségének vízkutatási tevékenysége 1966—1974 között gaAl csabAné—szlabóczky PAL Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat Az elmúlt évtizedben az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat (OFKFV)-nál önálló profillá fejlődött a vízkutatás, amit azután a földtani kutatás előretörése miatt vissza kellett fejleszteni. Erről a közel egy évtizedes vízkutatási munkáról adunk összefoglaló tájékoztatást. A vizes vonatkozású fúrások számának évenkénti változását mutatja az 1. ábra. Üzemvezetőségünk által az egész ország területén végzett vízfúrásokat pedig a 2. ábra. Az időszak első vízfúrása mindjárt kiemelkedő eredményt hozott: a Miskolci Vízművek megbízásából mélyítettük a Miskolc Szabadság téri fürdő melegvízellátására az úgynevezett Szabadság téri fúrást, amely 450 m-ből triász alaphegység mészkövéből gyengén kénhidrogénes, 46 C°-os vizet kapott. A felszínre kifolyó vízmennyiség a kivitelezéskor kereken 1000 l/p volt. Ebben az időszakban végzett fúrásos tevékenységet az alábbi számok jellemzik. Lemélyült összesen 1044 db „vizes jellegű" fúrás, 62 000 m összhosszal. Ebből 243 db ivóvíztermelő, 9 db hévíztermelő és 19 db meddő lett. A maradék fúrásszám egyéb vizes fúrásokat jelent (bányászati, hidrogeológiai fúrások, MÁFI rétegvízfigyelő kútcsoportok, hidrogeológiailag is vizsgált szerkezetkutató fúrások stb.). A legnagyobb fajlagos hozam a Hernád kavicsmezőre mélyített Sajólád—VI.-os fúrásban jelentkezett: 4619 1/pm, 1,5 m-es leszívásból számítva. Ez a fúrás az eddig mélyített legnagyobb átmérőjű fúrásunk is, ugyanis a 820/800 mm-es spirál acélcsőből készült szűrőrakatot 1016 mm-es átmérővel, balöblítéssel előfúrt fúrólyukba építették be. A legmélyebb vizes fúrásunk a budafoki szerkezetkutató fúrás, 2001 m talpmélységgel. Legnagyobb kifolyó víz hőmérsékletet az Orosházai Petőfi TSZ-nek fúrt kútunkban mértünk: 95 °C. A különféle vizes fúrások maximális hozamából visszaszámított legnagyobb üzemi hozam összesen 300 000 m®/ nap vízmennyiség. A Földtani Osztály tevékenysége a vízkutatások során két részre bontható, egyrészt a fúrások hidrogeo260 240 220 200 180 ^ 160 o1A0 E 120 1 100 00 nn 1 £23 3 mm u • 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 idó [évi 1. ábra. Az OFKFV Ém. Üv. vízkutatási tevékenysége az 1966—1974. év között 1. Termelő kutak; 2. Figyelőkutak; 3. Kútjavítás; 4. Egyéb lógiai szolgálatának ellátása, másrészt önálló szellemi tevékenység: különféle vízföldtani tanulmányok, tervek készítése, meglevő kutak, felszín alatti vizet hasznosító vízművek, különféle célú vizsgálata, áttekintő anyagok készítése. Utóbbiból legjelentősebb a Központi Földtani Hivatal megbízásából készített Hidrogeológiai Tájegységi Térkép, Adatgyűjtemény és Magyarázó, az ÉK-i országrészről. 6 81