Hidrológiai tájékoztató, 1975

Dr. Fázold Ádám: Vízminőségszabályozási mintaterület a Sajó völgyében

5. Befejezés A hévízkút a beindítás óta folyamatosan üzemel. A kútfej közelében lerakódó karbonátokat gyakran ki kell fúrni. A kút még jelentős — 20 mm átmérőjű szabad szelvény — szelvényszűkülés és kifúrás esetén sem állt le. A helyi tanács a Heves megyei szervek anyagi támogatásával és a helyi lakosság társadalmi munkájával kis fürdőt épített a kút vizének hasznosítására. Legfontosabb szakmai tapasztalatnak azt tartjuk, hogy a kút igazolta a Mátra hegység alatti hévizet tartalmazó karbonátos alaphegység jelenlétét. A víz a lefelé szivárgó felszíni vizek és a mélységi gázok nyomása alatt áll. A kálium és nátrium túlsúlya a kationokban, a klorid és szulfát jelentős mértéke az anionok között a hidrotermális kőzetbontás és vízoldás szerepére utal. IRODALOM 1. Dank V.—Fülöp J. szerk. (1967): Magyarország paleozóos és mezozóos képződményeinek 1:500 000-es fedetlen földtani térképe. MAFI kiadvány. 2. Hoffer E.—Kónya A.—Szalay I.—Verő L. (1971): Komplex geofizikai kutatás a Mátra hegység északi peremén, a Darnó hegy körzetében. ELGI 1970. évi jelentése. 3. Konyor L.—Szpirlev B. (1967): A mátraderecskei kút hidrodniamikai vizsgálata. Kézirat. 4. Papp Sz. (1968): A mátraderecskei ásvány-győgyviz vizsgálati eredménye. OKI Kézirat. 5. Somlai F.—Kiss K. (1968): Mátraderecske K.3. sz. kút. OVH—VIKÖZ Vízföldtani Felügyelet. Kézirat. 6. Schmidt E. R. szerk. (1961): Magyarország vízföldtani atlasza. MAFI Kiadvány. 7. Varga Gy. (1966): A Mátra hegység fejlődéstörténetének vázlata. A MAFI Évi Jelentése 1964-ről. 8. Vidacs A. (1.966): Jelentés a Recsk térségében folyó színesérckutatások helyzetéről. A MÁF1 Evi Jelentése 1964-ről. Vízminőségszabályozási mintaterület a Sajó völgyében* DR. FÁZOLD ÁDÁM Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc A gyors iparfejlesztés és ezzel egyidejűleg a vízkészletek szennyeződése szükségessé tette a vízminőségvédelem jelentős mértékű fejlesztését. A vízgazdálkodás — ezen belül a vízminőségvédelem — fejlesztésére fordítandó nagy összegek megkívánják, hogy a beruházási program szükséges előfeltételei, a megfelelő és megbízható adatok, a célszerű technológia, műszakigazdasági tudományos alapok figyelembevételével biztosítva legyen. Ezt a célt szolgálják hazánk területén a Sajó völgyében és a Duna felső magyar szakaszán kialakított „Vízminőségszabályozási mintaterületek", melyhez az ENSZ Fejlesztési Alapjából csaknem egymillió dollár támogatást biztosítanak, míg magyar részről 110 millió Ft-ot. Az 1972-ben megkötött megállapodásban a mintaterületek kifejlődése során alapvetően vették figyelembe, hogy mindkét vízfolyás az országhatáron túlról ered, a Duna Budapest vízellátásában fontos szerepet játszik és az utóbbi években ízromlási problémák jelentkeztek, a Sajó vize már szennyezetten érkezik, több jelentős nagyipari üzem ipari vizét a folyóból biztosítja és káros hatású a Tisza vízminőségére. Az 1972-ben jóváhagyott Project Szerződés ötéves időtartam alatt végrehajtandó feladatokat, célkitűzéseket meghatározta. Ezek során megvalósítandó, kidolgozandó célkitűzések: — vízminőségi adatgyűjtési rendszerek kidolgozása, az ellenőrzéshez automatikus vízminőségmérő állomások — monitorállomások — kiépítése; — öntisztulási vizsgálatok végzése a folyók öntisztuló-képességének meghatározására; — a szennyvizek befogadóra gyakorolt hatásainak vizsgálata, összefüggésben a bevezetés módjával, az elkeveredés viszonyaival; — hazánkban ez ideig nem végzett vízminőségi komponensek vizsgálata, vizsgálati módszerek kidolgozása; — szennyvíztisztítási technológiák vizsgálata; — regionális vízminőségvédelmi rendszerek kidolgozása; — vízminőségvédelmi rendszerek közgazdasági és jogi vonatkozásainak vizsgálata; * Előadásként elhangzott az MHT Borsodi Területi Szervezet a Környezetvédelmi Világnap alkalmából az MTESZ Borsodmegyei Szervezet Környezetvédelmi Bizottságával és az Építőipari Tudományos Egyesület Miskolci Csoportja 1975. június 5-i közös előadóülésén. — nemzetközi segítségnyújtás külföldi szakértők részvételével, valamint ösztöndíjas tanulmányutak lehetőségeivel a komplex vízminőségvédelmi feladatok megoldásához. E munkák elvégzése eredményezheti, hogy a vízminőség javítását célzó tervezett beruházásokhoz a racionális alapot biztosítsa, elősegítve a beruházási programok hatékonyságát. A célkitűzések megvalósításában tudományos kutatóintézetek (VITUKI, Műszaki Egyetem, Közgazdasági Egyetem), tervezők, területileg illetékes vízügyi igazgatóságok (Budapest, Győr, Miskolc) és egyéb szervek, intézmények vesznek részt. A munkák szervezését, a tevékenységek összefogását az e célra létrehozott OVH—Project Iroda végzi. 1975-ig végrehajtott feladatok A Project Szerződés megkötését megelőzően már az előkészítő, felmérő munkák megkezdődtek az ÉVIZIGnél. A Project program a Sajó völgy vízminőségszabályozási mintaterületén kezdődött az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉVIZIG) közreműködésével. Előzetesen felmérésre került a Sajó folyó vízgyűjtőjét szennyező üzemek — ipari, kommunális — vízminőségi helyzete, a felszíni vizek rendszeres vizsgálatainak gyakorisága, a Sajó vízminőség 1961—1972. évi adatainak feldolgozása (1). A meglevő állapot és adatok birtokában meghatározásra került az adatgyűjtési rendszer kiegészítése, figyelembe véve, hogy az adatbázis alapvető követelménye a program megvalósításának. Ennek keretében a Sajó folyó hat állandó mintavételi helyét tízre növeltük és a mellékvízfolyások torkolati szakaszainak mintavételezéseivel együtt valamennyi ponton hetenként végzünk rendszeres vízvizsgálatokat a programot megelőző időszak havonkénti, illetve egyes pontok kéthetenkénti vizsgálati gyakoriságával szemben. A hetenkénti vízminták egy része az ÉVIZIG vizsgálatain túl a VITUKI-ban korábbiakban még nem végzett összetevők vizsgálatára kerül (össz. carbon, nehézfémek stb.) kiegészítve az elfolyó szennyvizek havonkénti és két keresztszelvényben esetenként egyhetes folyamatos mintavételezés feldolgozásaival. A program végrehajtásának első félidejében négy alkalommal a Sajó hosszszelvényében a lefolyással összefüggő öntisztulási vizsgálatokat végeztünk egyidejű vízhozammérésekkel. Egy-egy alkalommal 48—68