Hidrológiai tájékoztató, 1975

Garád Róbert: A Fertőtáj építészeti, idegenforgalmi és településtörténeti adottságai

5. kép. Cölöpözési munkák Fertőrákoson és állatvilági eltérés. A természetet kedvelők szinte más és más jegyeket viselő növény- és állatfajokat ismerhetnek meg a tó zöld partvidékein. A keleti partvidéket mintegy 80 kisebb és nagyobb sósvízű, igazi szikes tó kíséri gazdag madárvilággal és steppei éghajlattal. Fertőzug néven ismerik ezt a környéket és az igazi természetbarátok ezt a területet féltik a legjobban. A déli partokat a kavicstakaróval borított fertőbozi magaslat határolja. Itt érdemes felkeresni az úgynevezett „Gloriette"-t, mely a Fertő mélysíkja feletti kilátást uralja és kedvenc végcélja volt a nagycenki kastélyból kilovagló Széchenyi családnak. Ez a partvidék ősidők óta lakott volt. A déli parton a dombra kapaszkodó Hidegség község temploma középkori freskómaradványokat őriz. Hidegség és Fertőboz községek között a meredeken zöldellő erdős területen a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének kísérleti és megfigyelő épületei húzódnak meg, melyekben nagyértékű műszerek mérik, jelzik a táj csendjében az emberi fejlődéssel összefüggő tudományos értékű adatokat. A kutatómunka zavartalanságát külön határozat biztosítja. A környéken nagyobb tömegű fémtárolás, gépi tevékenység nem folyhat, mert mindez zavarná az érzékeny műszerek berendezéseit. A fertőbozi partok dombhátán vezet egészen a nagycenki kastély bejáratához a történelmi, 2 km hosszú két hársfasor, mely maga is műemlék és védettséget élvez. A kastély újjáépítése most folyik és Széchenyi I. emlékmúzeuma már megtekinthető. Szinte búcsújáróhely itt ez a vidék. A reformkor egykori elképzeléseit a „legnagyobb magyar" itt kezdeményezte és a most újjáépülő kastély összegyűjti azokat a hagyományokat és dokumentumokat, melyek elválaszthatatlanok tevékenységétől. A hagyományoknak megfelelően lovasiskolát állítanak fel és a lovakat az egykori istállók felújításával tudják korszerűen elhelyezni. A temetőben a klasszicista stílusban épült mauzóleumban nyugszanak Széchenyi I. hamvai. A község főterén Stróbl A. bronzszobra példázza alakját. Széchenyi I. a Fertő tó vitorlás életét is szorgalmazta. Az iratok szerint külön angol vitorlás szakembert alkalmazott a „Himfy" nevű vitorlásának kiszolgálására és kezelésére. Széchenyi gondolatait és elképzeléseit naplója őrzi. A nehezen kialakuló reformkori gazdasági élet számos tapasztalatát rögzítette írásműveiben és a környéken élő Széchenyi kutatók különösen napjaikban jelentetnek meg újabb tanulmányokat. Nagycenk újjászületése és Széchenyi emberi nagysága összekapcsolódik a Fertőtáj hangulatával. A tájegység többi falvaiban is számos kultúremlék található. A falvakban megmaradt uradalmi épületek, egyházi jellegű szobrok, útmenti keresztek, barokk és rokokó sírkövek Fertőszéplakon, Hidegségen, Fertőbozon mindenütt láthatók. A táj építészeti jellegét a fűrészfogas elhelyezésű, nyújtott és árkádos tornácú népi házak őrzik. Sajnos egyre több házat a mai életszínvonalkövetelmény átformál, lebont és eltüntet. Védelmüket a szakemberek sürgetik és a hatósági in6. kép. Kikötőépítés Fertőrákoson tézkedések mellett a társadalmi összefogásra is nagy szükség lenne. A tudatformálás és népnevelés területén soha annyi fejlődés nem tudott kibontakozni, mint az elmúlt harminc évben. Azonban figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy egyes Fertő menti falvak népe, lakossága szinte teljesen kicserélődött. Így Balf és Fertőrákos őslakói részben kihaltak, nagyobb részben pedig 1946-ban nyugatra települtek. Helyükre nincstelen agrárproletárok kerültek, akik kezdetben nem érezték a táj és a történelmi múlt hangulatát és tudatformálásuk, kulturális felemelkedésük csak az elmúlt évtized általános életszínvonal javulásával indulhatott meg. Korunk bálványozott szimbólum jelképe, az autó, ezen a területen is gyakorlati problémaeszközzé vált, de a korszerű technikai adottságok hosszabb időszakra vetítve, nem helyettesítik a célt és csak kisegítő eszközként tölthetik be feladatkörüket. A felújított Fertő menti úton hasznosan teljesíti feladatát a gépkocsi és Nagycenkről hamar elérhető az egyre fejlődő Balf község. A fürdőfejlesztés mellett néhány gondolat mindig ránk súlyosodik, mert itt szenvedtek a legtöbbet a munkaszolgálatosok, itt rejtőztek el azok a sokat átélt szemtanúk, akik Szerb A. írói és emberi tragédiájának voltak sorstársai. A mai emlékmű a régi középkori templomerőd várfalának tövében nem a technikai megoldásával, hanem a vidék és a panoráma őszinteségével nyújtja a legszebb keretet a kegyeletes emlékezésnek. A meredek domb alatt a nádasrét találkozásánál fakadnak azok a források, melyek különös ízükkel, gyógyhatásúkkal ásványvízként kerülnek a palackokba és messzire eljutnak, hogy elvigyék a vulkáni utóhatásként jelentkező savanyúságukat és jellegzetes tulajdonságaikat azokhoz, akik megszerették és megkívánják ezeket a forrásvizeket. A Balf és Fertőrákost összekötő országút mellett azonban nem lehet szomjan halni. A savanyú, kénes és természetes források sora kíséri a dombvonulat völgyeit és hajlásait. Ezek a zöld forrásfoltok, az út mentén gyakran kerülölelik a szürkésfehér színű lajtamészkőből faragott köveket, melyek a forrásfoglalások alkalmával nyertek elhelyezést. A fehér kövek fogadják Fertőrákoson is az arra utazót. Fertőrákos várfallal megerősített községként vészelte át az évszázadok viharait. A volt püspöki kastély ma részben múzeum. Középkori pellengére hirdeti az elmúlt idők büntetőjogi eljárásait. A legélénkebb idegenforgalmat azonban az egyiptomi sírtemplomhoz hasonló, hatalmas oszlopok által tartott barlangrendszere bonyolítja. A százezres látogatottság mellett kikopnak a lépcsők, sűrűsödnek az idegenforgalmi létesítmények. A római kortól kezdve üzemeltetett kőbánya hatalmas csarnokrendszerré vált. A kőfejtés során messzire behatoltak a domb oldalába és a hatalmas sziklasírokra emlékeztető hangulatú, lenyűgöző méretű légterek alakultak ki. A sajátos szépségű kőfejtő állandóan látogatott és aki először látja, azon csodálkozik, hogy miért nem fejtenek ki nagyobb propagandát az idegenforgalom érdekében. Azok pedig, akik már több47