Hidrológiai tájékoztató, 1975

Garád Róbert: A Fertőtáj építészeti, idegenforgalmi és településtörténeti adottságai

üdülési lehetőségek kiépítése, a természeti, gazdasági és kulturális értékek védelme és idegenforgalmi célra való felhasználása. A történeti ősközösségek részére megfelelő tájjellegű gazdasági életkörülmények biztosítása. Az egyéni adottságoknak szolgáló közművesítési, közlekedési, kereskedelmi, szórakozási lehetőségek és látnivalók biztosítása. Különösen fontos jelentőséget nyert az a körülmény, hogy ezen a területen még nem változtak meg az ősi és természetes biológiai feltételek. Az ipari és nagyvállalati kísérőjelenségek alig hatoltak erre a területre, így a kutatási és tudományos tervezési elképzeléseket a környezeti adottságokkal lehet megvalósítani. Az 1970-es években az osztrák gazdasági fellendülés időszakában a határ mentén Fertőmeggyes és a mosoni Fertő part között mintegy 6 km hosszú, a tavat átláboló hidat akartak építeni. Az elképzelések, sőt elkészült hídtervek elkeseredett természetvédelmi és társadalmi vitákat váltottak ki és a Fertő tó szerelmesei nevében Koenig O. professzor, a bécsi (Wilhelminenberg) osztrák akadémiai kutató intézet vezetője még a televízió adásaiban is kérte az illetékeseket, így a soproni Fertő tó szakembereket, hogy nemzetközi összefogással akadályozzák meg egy ilyen méretű híd építésével járó természetromboló törekvések megvalósítását. Példaként idézte azt a tényt, hogy a tervezett híd építésével kapcsolatban elkerülhetetlen az olajszennyeződés, mely a lefolyástalan tavat biológiailag halálra ítélné. Az európai és hazai tudósok összefogása eddig tényleg meggátolta hasonló természetromboló elképzelések megvalósítását. A Fertötáj fejlesztési lehetőségei A tó Magyarországhoz tartozó területe nagyobbrészt nádas. Csak két kisebb vízfelület található. Az egyiket, mely Fertőrákos határában terül el mintegy 3 km-es parthosszal, és 3 km

2-es vízfelülettel a soproni üzemek által társadalmilag szervezett Fertői Vitorlás Szövetség hasznosítja rendszeres hazai és nemzetközi versenyek szervezésével. A másik vízfelület a hidegségi és hegykői nádasok öblözeteit képezi 5—6 km

2 nagyságú nyílt vízterülettel, azonban az országhatár ezt a szabad, nádasoktól mentes víztükröt nem teszi alkalmassá nagyobb forgalom fogadására. A fertőrákosi, vitorlástelepi tófelület hasznosítására Sopron Város Tanácsa komoly tanulmánytervet készíttetett és az elmúlt években a tervezettek szerinti közművesítési programot részben meg is valósították. Ez a vitorlástelep teljes mértékben társadalmi összefogással épült fel és természetesen most már ezen a területen is érvényesülnek a hivatalos hatósági előírások és célkitűzések (3. és 4. kép). A város üzemeiben dolgozó „Fertő tó szerelmesek" 1958-tól szabadidejük felhasználásával lehetővé tették a közel negyven kisebb-nagyobb csónakház cölöpökre való varázslatát és folytatták apáik törekvéseit, hogy Sopron részére a hegyek élvezete mellett a vízisportok fejlesztésére is sor kerülhessen (5. és 6. kép). Külön irodalma van ennek a társársadalmi munkával gazdag időszaknak és az egyéni romantikus törekvések gyümölcse az egyre bontakozó és kialakuló korszerű fürdő- és sporttelep. A munka dandárja persze még folyik és így a telepet csak szervezett csoportok látogathatják. A nagyközönség részére és fogadására az elképzelések mostanában bontakoznak és öltenek formát. így a terület jelenleg, szervezett előkészületek nélkül nem kereshető fel. A tudományos és társadalmi törekvések másik szép eredménye a Balf községgel együtt fejlesztett Balffürdő gyógyegyüttes megvalósítása. A történelmileg is érdekes hely most ölti fel a nagy idegenforgalom lebonyolításához szükséges ruházatát. Felépült a kétszáz ágyas gyógyszálló, az étterem, a fedett fürdőegyüttes és befejezés előtt állanak az egyéb technikai létesítmények. A fürdőtelep négy forrását felújították és a rendelkezésre álló kénes gyógyvizek főleg a mozgásszervi betegek meggyógyítását teszik lehetővé. Balffürdőt már a rómaiak is ismerték és a levéltári feljegyzések gazdag orvosi irodalmi hagyatékokra utalnak. A táj nyugalma a most újjászülető park csendje fogadja azokat, akik itt pihenést és gyógyulást keresnek. A földtörténeti kutatások sokat foglalkoznak azokkal a nagy kéregmozgási jelenségekkel, melyek ezen a vidéken a gyógyvizek részbeni feltörését vagy feltárását lehetővé tették. Az elmúlt évek mélyfúrásos kutatásai eredményezték a Hegykő község szélén kibontakozó 1500 m mélységből feltörő hévíz hasznosítását. A környéken gombamódra nőnek a hétvégi házak és szorgos kezek ültetnek fát, csinosítanak sok mindent a feltörő gyógyvíz környezetében. Az üdülőjelleg megváltoztatja a környezeti feltételeket, új ellátótevékenységek szükségesek és az idegenforgalom megváltoztatott gazdasági szemléleteket eredményez. A Fertőtáj vízgazdálkodási kérdései mellett azonban a környék műemléki és természeti nevezetességei is biztosítják a kulturális és idegenforgalmi programok megvalósítását. Az elmúlt századok folyamán a főúri élet ezen a területen találta meg a vigasságok, vadászatok és ünnepségek lebonyolításához szükséges kedvező feltételeket. A fertődi volt Eszterházi kastély a Hanság lápterületére épült hatalmas parkjával és épületegyüttesével. A kastély a maga korában a francia pompát varázsolta ide a lápvilágba. Zenetörténetünk nagy alakja, Haydn alkotott itt és a mai ember által rendezett hangversenyek harmonikusan beleilleszkednek a kulturális múltat őrző környezetbe, A kastélyban egyre gazdagodó múzeum fogadja a látogatókat. A második világháború utáni pusztulásból újjászületett zeneterem nemzetközi hangversenyek szintere. A látogató csak az idegenvezető útján értesül arról, hogy milyen szomorú kép tárult itt azok elé, akik a helyreállítás nehéz és sokrétű munkáit irányították. A hatalmas fák és a helyreállított utak fogadják a látogatókat. A történelmi múlt sűrítetten elevenedik meg a barokk stílusjegyekkel gazdag környezetben. A Fertő tó földrajzilag észak-déli irányban simul a tőle nyugatra eső és szőlőtermeléséről híres Szárhalmi dombvonulathoz. Hullámzó, kedves és változatos táj kíséri a partokat. Északon a Lajta hegység és nyúlványai határolják. Kelet felé a hatalmas kisalföldi síkság övezi ezt a tájat. A két part közt nagy a növény3. kép. Fertőrákosi hangulat 4. kép. A Rákos patak torkolata Fertőrákoson