Hidrológiai tájékoztató, 1975

Garád Róbert: A Fertőtáj építészeti, idegenforgalmi és településtörténeti adottságai

Ez a titokzatos vízivilág a madár és növényritkaságok otthona. A közelmúltban megindított gyógyvízkutatások és feltárások új, széles távlatokat nyitnak és Széchenyi I. 1847-ben itt fellobogózott Himfy nevű vitorlását azóta pótolják az üzemi vitorlás regatták színes eseményei. Minden történelmi vidék főszereplője az ember a kifejtett verejtékes munka hőse. A kutatások szerint a Fertő-tó környéke és közvetlen partja a történelem előtti időkben is lakott volt. 1874-ben Széchenyi I. fia, Béla, egy nagyobb régészcsoport vezetőjeként a mai Fertőboz és Hidegség községek határában a tó akkori kiszáradt medréből 191 kőkorszakbeli eszközt, edénytöredéket, állati csontokat ásott ki. Történelem előtti temetőket is találtak ezeken a helyeken. A rómaiak idejében virágzó élet volt a Fertő partján és utalunk itt az egykori Mithras barlangra, mely Fertőmeggyes és Fertőrákos közt ma is látható. (Jelenleg határövezetben.) A római katonák ezen a helyen a perzsa napisten számára emeltek oltárt. A rómaiak uralmát felváltó hun birodalom, majd a gepidák, a longobárdok és az avarok emlékei bizonyítják, hogy ezekben az időkben is szorgos emberi élet uralkodott a tó partjain. A honfoglalás után az államalapítás időszakában Zoltán fejedelem bessenyő törzseket telepített a Fertő tó északkeleti partjaira. Itt alakult ki az a gyepűterület, mely védte a magyar földet a nyugati támadások ellen. III. Henrik német császár leírta 1044-ben a Fertő menti utazását. Az első nagy és eredményt elérő keresztes had a belga Bouilloni Gottfried lovag vezetésével vonult át ezen a vidéken, akit a mi Könyves Kálmán királyunk (1095— 1116) Sopronban üdvözölt. Imre király 1199-ben kelt adománylevele több Fertő menti községet említ. 1217ben II. Endre király a cisztercitáknak adományozta a ma is meglevő Barátudvar (Ausztria) nevű körzetet. Ugyancsak visszatérő jelenség, hogy királyaink a soproni városfalak kijavítása és megerősítése érdekében ismételten a fertői vízvám felét a városnak biztosítják. II. Endre 1229-ben is ilyen értelemben intézkedett. II. Ottokár cseh király 1270-ben V. István magyar királyt a befagyott Fertőn át elindított sereggel akarta megtámadni. A Fertő azonban elnyelte a katonákat. Róbert Károly 1318-ban újra biztosítja a Fertő-tó vámjövedelmének felét a város részére. 1501-ben felfektetett kimutatások igazolják a környék halászainak szerepét Bécs ellátásának érdekében. 1683-ban a Fertő menti Ruszt, akkori szabadkirályi város, a Bécs ostromára vonuló török csapatok elől a lakosságot a Fertő nagykiterjedésű nádasaiban rejti el. A Rába-vidék vízszabályozási munkálatai a tó egész vízháztartására is kihatnak. Viták, perek, okmányok igazolják az itt élő népek gondjait és törekvéseit, 1786-ban Hegedűs J., Sopron megye akkori mérnöke feljegyzéseiben rögzítette a lakosság vándorlásait és településtörténetileg érdekes eseményeit. 1855-ben Sopronban megalakult a „Bozi Fürdő Intézet Egyesület", amely korszerű fürdőt építtetett. Július 8-án nyitották a fürdőt és Sopron— Boz között naponta háromszor forduló bérkocsi (omnibusz) bonyolította a forgalmat. 1855. július 25-én „A Fertői vitorlás hajókázás igazgatósága" részletes rendelettel szabályozta „a vitorlás hajó által teljesítendő hajózási rendszert". A titokzatos tó azonban gyakran megtréfálta a környék lakóit. így 1865—70. között teljesen kiszáradt. Fertőrákos északi, a tó felé vezető útja mellett ma is látható az egykori búcsú járók kis kápolnájának romja, mely mellett tartották első strációjukat, amikor száraz lábbal átkeltek a mosoni partra. A tó kiszáradása súlyos csapást jelentett a vidék gazdasági életében. A szőlőterületek nem kapták meg az áldásos párát, a levegőben lebegő szikes, glaubersós, szódás kristályok súlyos szemgyulladásokat okoztak. A vetések nem fejlődtek és alig volt aratás. Ezt a nehéz időszakot a lassan megduzzadó tóterület szüntette meg. 1972-ben már újra visszatértek a vízimadarak, megindult a víziélet a tó egész környékén. 1886. évi március 6-án a soproni „Casino Kis Termében" zárt körű jelmezes „tánczvigalmat" rendezett „A Fertői Csónakázó Társaság" elnöksége. Az első világháború nagy társadalmi változásai a Fertő tó környékének lakosságát is mélyrehatóan érintették. A tó vízterülete majdnem egészben osztrák fennhatóság 1. kép. A kikötő élénk forgalma alá került, és az új határhelyzet megváltozott társadalompolitikai feltételeket eredményezett. Az első és második világháború közt főleg magánkezdeményezések alapján kialakult némi sportélet, azonban a környék gazdasági feltételei erősen megcsappantak. Az 1935-ös évektől kezdve a tó környéke alig fejlődött. Az 1938-as német előretörés, Ausztria megszállása jelentéktelenné tette a tó gazdasági problémáit és az agresszióra törekvő német hadvezetés ideális légi gyakorlóteret talált a csendes vízterületen, ahol azután a repülőgépektől húzott légzsákokra tüzeltek a gépágyuk. A felszabadulás utáni évek sem változtattak a tó kihaltságán. A határterületi helyzet, a nemzetközi viszonyok ezen a területen fejlődést nem eredményeztek. Egyedül a nádtermelés jelentett gazdasági kérdést, de abban az időben ez a gazdálkodási ág is csak időszakosan virágzott. 1957-ben jelentkeztek azok a politikai és közgazdasági feltételek, melyek a mai helyzetet végre elindítani és kialakítani képesek voltak. Az 1960-as évektől kezdve először csak társadalmi keretek közt, majd 1970-től kezdve tanácsi beruházással megépült a korszerű bekötő út, mely minden időben biztosítja a zökkenőmentes közlekedést, kijutott a vízpartra a városi ivóvíz, a villany is. Jelenleg, a magyar területre vetítve, hatalmas strandterület kezd kibontakozni, autóparkolók (1. kép) fogadják a gépkocsikat és több mint száz üzemi vitorláshajó (2. kép) integet a környéknek, hogy itt épül a vidék üdülőterülete, és a szabályozott vízháztartás pedig gondoskodik a környék gazdasági fellendüléséről. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Fertőtáj Bizottsága irányítja az összefüggő terület fejlesztését és természetvédelmét. A tudományos kutatások, a regionális vizsgálatok, a gazdaságos tervezések dokumentumai és irodalmi kiadványai kidolgozták a Minisztertanács 1030/1967. Korm. sz. határozatait. A fejlesztés célja a táj korszerű üdülőterületté való kialakítása. Ennek érdekében szükséges a gyógyulási és 2. kép. Kikötői élet Fertőrákoson 45