Hidrológiai tájékoztató, 1975

Bognár Antal: A Tanulmányi Állami Erdőgazdaság munkája és szerepe Sopron környezetvédelmében

ipari Egyetem tanszékei és oktatói, az Erdészeti Szakközépiskola tanárai és az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai az erdőterületeken gyakorlati oktatásokat, kutatásokat, kísérleteket folytassanak. Ezek a kísérletek egyrészt az intézmények és az erdőgazdaság számára szükségesek, másrészt országos kérdésekre vonatkoznak. A Tanulmányi Állami Erdőgazdaság, rendeltetéséből kifolyólag, üzemi felszerelésével és szakszemélyzetével az oktatási és kutatási intézményeknek állandóan rendelkezésére áll. Az elmélet és gyakorlat szoros kapcsolatát a legkülönbözőbb kísérletek és kutatások végrehajtásának biztosítása szolgálja. Fennállásunk óta a rövid és hosszú lejáratú kísérletek száma meghaladta a félezret. Parkerdei tevékenységünk területileg három részre — a hegyvidéki, a dombvidéki, valamint a síkvidéki részre — osztódik. Területileg legnagyobb kiterjedésű a Sopron és Ágfalva határában elterülő hegyvidéki parkerdő. Kevésbé látogatott még a szelídebb lankákkal és más tájjelleggel rendelkező fertőmelléki parkerdő, míg a síkvidéki parkerdő Nagycenk, Fertőboz és Balf térségében kezd kialakulni. Az erdő faanyagtermelő funkciója valószínűleg mindaddig fennmarad, amíg ember lesz a földön. Azért is, mert az erdő az emberiség számára az egyetlen újratermelhető nyersanyag. Az ipar és a technika, valamint a vegyészet fejlődésével egyre inkább előtérbe kerül és fokozódik az erdőnek közjóléti szerepe, sokoldalú társadalmi és szociális rendeltetése. Az 1972. évi VII. Erdészeti Világ Kongresszus azért mondta ki magyar javaslatra az erdők hármas funkcióját, miszerint az „erdők az emberiség javakkal és szolgáltatásokkal való ellátásában termelési, környezetvédelmi és szociális, üdültetési funkciót töltenek be". E meghatározással világszerte a szocialista társadalomban különösképpen a környezetvédelem, a termeléssel azonos súlyt kapott és az erdők környezetvédelmi jelentősége az érdeklődés előterébe került. Ezt szükségessé tette az élet rohamos fejlődése, ugyanis még nem régen tiszta volt a vidék levegője, a technika fejlődése során hatalmas ipari üzemek kohói és kéményerdei ontják kormos füstjüket. A kiterjedt iparvidék kéndioxidos levegője szennyezi az emberi és állati szervezeteket. A városok felett állandó a szennyes por, amiből évente több tonnányi mennyiség ülepedik le. Folyóvizeink is egyre szennyezettebbekké válnak, tőlünk távoli tengerek egyes helyein pedig minden élőlényt kipusztított az olaj. Idegrendszerünket egyre inkább igénybe veszi a zaj, amely már a nagyvárosokban forgalmasabb utcákon szinte elviselhetetlenné teszi az életet. Ma már hatóságilag ügyelnek arra, hogy a zaj az emberi szervezetre ártalmas kritikus szintet túl ne lépje. A légszennyeződés megakadályozása, a vizek tisztaságának megőrzése és a zajártalom elleni védekezés terén valamennyi ökoszisztéma közül az erdőnek van a legnagyobb környezetvédelmi és egyben szociális-üdülési szerepe. Az utóbbi években jelentősen megnövekedett Erdőgazdaságunk parkerdei feladata. Az erdő közjóléti szerepének fokozása, városunk lakosságának növekedése és az idegenforgalom nagymértékű fejlődése tette ezt szükségessé. 1971-ben készítettük el fejlesztési tervünket, amire Főhatóságunk biztosította a pénzügyi alapot. 3245 hektár kiterjedésű park- és sétaerdő kezelését és fejlesztését végezzük el. A parkerdei objektumok egész sorát hoztuk létre, így: — az országban elsőnek került megvalósításra az erdei tornapálya, amelyet olyan kiemelkedő létesítmények követtek, mint — a parkerdei múzeum (4. és 5. kép). — turisták részére a kulcsosházak, — esőbeállók, — majd a sífelvonó, — szánkópálya, — melegedőházak, — a kecskehegyi kilátó — és nem utolsósorban a nemrég átadott „Béke kilátó" megépítése (6. kép). 4. kép. Halstatti halomsír a Várhelyen A közeljövőben építjük meg és alakítjuk ki a Tacsiároki víztározót, amely egyik legszebb kirándulóhelye lesz a város lakossága számára. Parkerdei tevékenységünk mértékére jellemző, hogy az elmúlt négy évben ez irányú célokra kereken 4 millió 700 ezer Ft-ot fordítottunk. Saját erdeinkben méréseket is végeztettünk, amelyek megmutatták, hogy az erdő a legszámottevőbb porszűrő, egy hektár megfelelő összetételű és korú erdő mintegy 30—70 tonna port képes a levegőből évente többször is lekötni. Ugyanilyen jótékony szűrőhatást gyakorol az erdő a vizek tekintetében is, a lehulló csapadékot az erdő talaja hatalmas szivacshoz hasonlóan fokozatosan átengedi és megtisztítva juttatja a forrásokon át a talajvíz mozgása révén a völgyekbe. A vízfolyások, patakok és folyók felső szakaszában telepített víztározó fontos szerepet fog játszani a lakosság tiszta vízszükségletének biztosításában. Erdőgazdaságunk egyik fiatal erdésze legutóbb számbavette a hegyvidéki erdészet területén levő összes élvezhető vízforrásokat és megállapította, hogy 42 állandó és 22 időszaki iható vízforrás létezik. Ami pedig az erdő csendjét és szépségét illeti, azt mindenki, aki erdőben jár, ismeri. A növényzet zajelnyelő hatását ma már számszerű adatokkal-tudjuk jellemezni és ismerjük, hogy a középkorú elegyes erdők a zajt jobban elnyelik, mint az elegyetlen. Tudjuk, hogy egy sűrű fenyvesben a zajforrástól 50 m-nyire csaknem teljesen elenyésznek a hanghullámok, míg a zárt állományszegélyekről megsokszorozódva verődnek vissza. Csendre és pihenésre, mozgásra és kikapcsolódásra vágyó dolgozó ember egyre jobban rászorul az erdő sokrétű, jótékony hatására. Évről évre nő az erdők közjóléti szolgáltatásait igénybe vevők száma. 5. kép. A halomsírból előkerült tárgyak makettjei 43