Hidrológiai tájékoztató, 1975

Dr. Papp Ferenc: Vízgazdálkodáshoz kapcsolt területrendezés és környezetfejlesztés

és változásait is jellemzik. Ezért kerül sor más tudományágak (geomorfológia, tektonika, talajmechanika, légifénykép interpretáció stb.) módszereinek és eredményeinek felhasználására is, de mindig a vízügyi gyakorlati és kutatási célok követelményeinek szem előtt tartásával. A folyószabályozás célja az adott folyón a víz, jég és hordalék zavartalan levonulásának biztosítása olyan módon, hogy egyidejűleg valamennyi, a folyóval szemben támasztott társadalmi igény lehetőleg optimálisan kielégíthető legyen. A folyószabályozás módszere iegtöbbször a folyó azon paramétereinek (szélesség, kanyarulati viszonyok stb.) valamilyen megváltoztatása (vagy egyensúlyi állapotban tartása), amely paraméterekre vonatkozó információkat éppen a folyónyilvántartás szolgáltatja. A folyónyilvántartás tehát a folyók szabályozása során alapvető szerepű; tevékenysége, fejlődése és eredményei visszahatnak a folyószabályozás fejlődésére is. A folyónyilvántartás nemcsak rendszeres, de átfogó, országos szintű tevékenység is. A folyók gazdái jelenleg az illetékes vízügyi igazgatóságok. A folyók azonban általában nem tisztelik az illetékességi határokat, így az adatgyűjtés és feldolgozás egysége központi tevékenységet igényel. Az országos szintű hidrológiai adatgyűjtés és közreadás mellett jelenleg a folyónyilvántartás is a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet feladata. A folyónyilvántartás a VITUKI adatgyűjtő-műszaki tevékenységének rendkívül jelentős, nagyon munka- és költségigényes része. Az Intézet az 1950-es évek közepén kezdte meg a folyók vízrajzi felmérését, és indította el a Vízrajzi Atlasz sorozatot, ami a munka termékét a hasznosítók kezébe adja. A sorozat ma már a 19. köteténél tart, a Duna, a Tisza és valamennyi elsőrendű mellékfolyó Atlasza közreadásra került. Néhány folyónak 10—15 év múlva megismételt felvétele és két Atlasza is van. Természetesen az évek folyamán változott és fejlődött a vízrajzi felvétel módszere, az atlaszok tartalma és kidolgozása is. Ma már a vízrajzi felvétel légifényképezéssel indul, a folyók nagyságától függően 1:5000 vagy 1:10 000 méretarányú fotótérképek készülnek. Egyre korszerűbb műszerek állnak rendelkezésre a terepmunkához, a légifényképek interpretációjához. Számos szerkesztési, nyomdatechnikai változás szolgálja az atlaszok tartalmi, formai fejlesztését is. Az utóbbi években a szorosan vett vízrajzi felvétel termékein kívül " (vízrajzi alappontok jegyzéke, vízrajzi térképek, hossz-szelvények, meder-, völgy- és hídszelvények, a mederanyag jellemzői) külön mellékletben hidrográfiai-geomorfológiai fejezet is készül, ami összefoglalja a folyó természetföldrajzára, hidrológiai viszonyaira, a terület kéregmozgási és szintváltozási viszonyaira, fejlődéstörténetére, a folyó szabályozástörténetére és kanyarulati viszonyaira vonatkozó legfontosabb adatokat, ismereteket. Ezzel egy helyen teszi hozzáférhetővé mindazt, ami az általános folyószabályozási terv megalapozásához szükséges. A Vízrajzi Atlaszok mellett, mintegy melléktermékként célszerű méretarányokban további fotótérkép és helyszínrajz-sorozatok is készülnek, amelyek az illetékes vízügyi igazgatóságoknál, és más szerveknél is igen jól hasznosíthatók. Érdemes megemlíteni, hogy a Vízrajzi Atlaszok újabb köteteit az ittjárt külföldi szakemberek osztatlan érdeklődéssel és elismeréssel fogadták. A folyónyilvántartás eddigi eredményeiben igen nagy szerepe van az Országos Vízügyi Hivatal támogatásának, és a vízügyi igazgatóságok együttműködésének. A munka folytatása és fejlesztése során el kell érni, hogy — az igények és anyagi lehetőségek szabta sorrendben és ütemben — lehetőleg minden jelentősebb folyó vízrajzi felmérése 10—15 évenként megtörténjék, és Vízrajzi Atlasza közreadásra kerüljön. Elsősorban a régebbi, légifényképezés nélkül készült atlaszok ismételt kiadására lenne szükség. A korszerű folyónyilvántartás fenntartására kötelez minden érdekeltet nemcsak a magyar vízrajzi szolgálat nagy múltja, hanem a népgazdaság és a vízgazdálkodási ágazat fejlődésével járó, egyre fokozódó igények is. Vízgazdálkodáshoz kapcsolt területrendezés és környezetfejlesztés* DR. PAPP FERENC Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Debrecen A környezetvédelem sokrétűségén belül alföldi viszonyaink között kiemelt jelentőségű a környezetfejlesztés, amely a vízgazdálkodáshoz kapcsolható. Ezen belül is sok a lehetőség, melyek közül két jelentős területtel kívánok foglalkozni: A roncsolt területek rendezése és a meglevő erdőink fejlesztése. Roncsolt területek településeink környezetében Városaink és községeink fejlesztésében mindinkább döntő szerepe lesz a területnek, mert az építésre alkalmas szabad területek egyre csökkennek, azokat már beépítették. A szanálással való területnyerés pedig olyan költségtöbbletet jelent, amely az egyébként is nagy lakásárakat még tovább növeli. Ezért a településfejlesztés számára megnyerhető területek keresése folyamatos feladatunk, mely szorosan * Előadásként elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Vízgazdálkodási Szakosztály 1975. március 19-i előadóülésén. Szerző megjegyzése: Nehéz írásban viszaadni azt a meggyőzést, amelyet vizuálisan ad 50—C0 diakép, melyeken szemléletesen érzékelhető az a kontraszt, amely a rendezetlen és rendezett területek között tapasztalható. kapcsolódik a területi vízgazdálkodáshoz. Alföldi viszonyaink között ugyanis a beépítetlen területek általában mélyebb fekvésűek, rendezetlenek, vízgazdálkodás hiányában leromlottak, gazdátlanok. Vízrendezéssel, — kedvező költségkihatások mellett — megnyerhetők a fejlesztés számára. Ezért áll szoros kapcsolatban a településfejlesztés a vízgazdálkodással, elsősorban a vízrendezéssel, de ezen túlmenően szinte valamennyi szakágazati tevékenységgel. Mindenütt találhatók elhagyott, roncsolt hulladékterületek, melyek egyben településeink szégyenfoltjai. Ezért e területek rendezése, környezetfejlesztési szempontból is indokolt. Ma már az élet minden területén csak azok a műszaki megoldások korszerűek, amelyek többféle társadalmi és gazdasági igényt kielégítenek, ezért e területeket — a településfejlesztési tervekhez igazodva — különféle célok érdekében kell megnyernünk. Több konkrét példán keresztül tudnám felsorolni hányféle célra nyerhetők meg e leromlott területek. A terjedelem kötöttsége miatt csak címszavakban említem meg a felhasználási lehetőségeket, melyek mindegyikére konkrét példát találunk abban a húsz településben, ahol ilyen munkával — a területi vízgazdálkodási feladataink ellátása során — foglalkozunk. 34