Hidrológiai tájékoztató, 1975

Dr. Papp Ferenc: Vízgazdálkodáshoz kapcsolt területrendezés és környezetfejlesztés

A vízrendezéssel és tereprendezéssel eddig megnyert területek felhasználhatók: lakásépítés, jóléti erdőtelepítés, parkok kialakítása, közterületek, fürdőfejlesztés, horgászta, sósvíztározók, csónakázótó, kemping, iparterület stb. céljára. Mivel e területek rendezése — a településfejlesztés és környezetfejlesztés mellett — vízrendezési kérdés is, vízügyi szakembereink ilyen nézőpontból keresik a rendezés módját, de figyelembe veszik és alkalmazkodnak a településfejlesztési igényekhez. Területigények A roncsolt, hulladékterületek megnyerése során nagyon fontos, hogy a meglevő adottsághoz alkalmazkodva, azt a településfejlesztési igényt elégítsük ki, amelynek céljára e területek a legkedvezőbb költségkihatások mellett megnyerhetők. Kétséget kizáróan legértékesebb a lakásépítés céljából rendezhető terület. Lakásépítési programunk legnagyobb tartaléka az olcsó telekjuttatás feltárásában rejlik, amelynek lehetősége elsősorban vízrendezéshez kapcsolt tereprendezéssel biztosítható. Ezen túlmenően szükségesek a parkok, játszóterek, játszóudvarok és ligetes zöldfelületek, valamint a sétaés üdülőerdők is. A zöldterület iránti igény nagyságát, — amelynek normája rendeletileg előírt — legjobban érzékelteti az alábbi településeknek az ezredfordulóra tervezett zöldterület igénye: Debrecen 15 900 ha Hajdúböszörmény 831 ha Hajdúszoboszló 702 ha Berettyóújfalu 672 ha Hajdúnánás 509 ha Püspökladány 486 ha Balmazújváros 483 ha Tisza vasvári 380 ha Ebből ma legtöbb esetben a kisebb hányad az, amely megvan, vagy gazdasági erdőkből átalakítható. Megnövekedett az igény a sportlétesítmények iránt is, beleértve a területigényesebb, tömegsportot szolgáló ifjúsági sporttelepeket, kocogópályákat, erdei tornapályákat. Növekvő az igény a fürdőterületek iránt is. Számszerű érzékeltetésre megemlítem, hogy Hajdú-Bihar megyében 1960-ban csak hat településben volt fürdő, 1980-ig 18 településben lesz. Ha területigényét csak 10 ha-ral számolnánk, ez önmagában is figyelemre méltó. Fentieken túlmenően pontos, szárazlevegőjű alföldi viszonyaink között egy-egy csónakázó, horgásztó, vagy bármilyen vízfelület tájesztétikai, klímajavító, szórakozási és pihenési célból is felbecsülhetetlen érték. Szinte állandó az ipari és raktározó területek iránti igény is, amely fentiektől eltérő rendeltetésű ugyan, de a településfejlesztés során figyelembe veendő és mindenképpen kielégítendő. A roncsolt területek esetenként ilyen célra is alkalmassá tehetők. Olyan sokféle az igény, hogy nincs olyan roncsolt és hulladékterület, amelyet a felsorolt igények valamelyikének a kielégítésére alkalmassá ne lehetne tenni. Településfejlesztésbe bevonható területek Településeinknél — főleg alföldi viszonyaink között — felismerhető, hogy bölcsőik a meglevő tégla és vályogvető gödrök, melyek egy részét már körbenőtte a település. Azokat úgy igyekeztek eltüntetni, hogy beültették vizenyős talajt tűrő fákkal. A fa csak takarta a problémákat, de nem oldotta meg, mert például az 1970. évi rendkívül csapadékos időjárás hatására e fásítások tönkrementek (1. kép). Nem egy város, község van, amelynek belterületén több hektár a lefolyástalan anyaggödör, nádas, mocsaras terület. Ezek általában gazdátlanok, a „senki földjei", értékük ma minimális, ezért a legolcsóbban nyerhetők meg a fejlesztés számára elsősorban zöldterületek céljára, de ezenkívül még sok mindenre, sőt egyrészük még építésre is alkalmassá tehető. Igaz, hosszabb idő, szívós 1. kép. Csapadékos időjárás hatására tönkrement fásítás kitartó munka kell a területek megnyeréséhez — kockázattal járó, nem látványos — és mint minden újszerű, esetenként ellenállásba is ütközhet. Ennek ellenére úgy véljük, előbb-utóbb hozzá kell fogni e területek rendezéséhez, egyrészt környezetfejlesztés, másrészt területnyerés érdekében. Hogy milyen nagyságrendet képviselnek a roncsolt, hulladékterületek, azt az alábbi települések adatai bizonyítják. Debrecen belterületén 900—1000 ha Hajdúböszörmény 60— 70 ha Berettyóújfalu 100— 150 ha Püspökladány 120— 150 ha Polgár 15— 20 ha A roncsolt területek víz- és tereprendezése E területek valószínűleg azért maradtak így, mert rendezésüket általában feltöltéssel vélték megoldani. Ez rendkívül költséges lenne, de nem is indokolt. Hangsúlyozzuk: legfontosabb, hogy nagyobb összefüggő területen a vízgyűjtő rendszerbe illesztve együtt vizsgáljuk a vízrendezés és tereprendezés lehetőségét és minden területet csak azzal az igényességgel és csak arra a célra rendezünk, amely városképi szempontból indokolt. Törekedjünk arra, hogy minimális földmunkával rövid szállítással, kevés költséggel önmagukból rendezzük e területeket. Legfontosabb, hogy a tervezője jól ismerje a vízrendezési művek kiépítettségét, s fejlesztési elképzeléseket és tudjon azokhoz kapcsolódni. További előny, ha a rendezési munkát összekapcsolják más földmunkával. • A vízrendező és tereprendező, tervező és építő (szerencsésebb, ha a kettő egy szerv, vízügyi igazgatóság, vagy vízgazdálkodási társulat) javasoljon alternatív megoldásokat. A szó igaz értelmében ajánlja fel, hogy az ilyen területek milyen költségkihatással, milyen célra rendezhetők. A legfontosabb, hogy ne hagyjunk olyan területet, amely valamilyen célra nem alkalmas, mert az olyan szeméttároló, hulladékterületté válik, mint amilyenből még ma sok van. Konkrét esetenként a kihasználható lehetőséget jól szemléltető rendezetlen Tócó-völgyet mutatom be, mert úgy vélem, önmagában is meggyőző, hogy a rendezésre tett javaslatunk miként hasznosítható a településfejlesztés számára és hogyan szolgálja egyúttal a környezetvédelmet, környezetfejlesztést is. A Tócó-völgy vízrendezése A Tócó vízgyűjtőjére jellemző, hogy a káros vizek a tavaszi gyorsolvadáskor viszonylag szűkebb, néhány száz m széles sávban okoznak elöntést (2. kép). Ezért elsődleges feladat a belvízcsúcsok visszatartása a belterületeken kívül időszakos belvíztározőkkal. Ez részben adott, részben kiegészítendő Józsa felett néhány időszakos tározó építésével (1. ábra). 35