Hidrológiai tájékoztató, 1975
Laczay István: A folyónyilvántartás szerepe és jelentősége a folyószabályozásban
A jogalap nélküli gazdagodás tulajdonképpen egy káron szerzett jövedelem. Azt a pénzbeli megtakarítást fejezi ki, amit egy vízminőségvédelmi beruházásra kötelezett üzem azzal ér el, hogy kötelezettségének nem tesz eleget. Ez a megtakarítás azonban az egész rendszer szempontjából általában nagyobb mértékű kárként, illetve veszteségként jelentkezik. A szennyező komponensek sokasága miatt a számítás meglehetősen bonyolult. A számításba vett komponensek számának csökkentése lehetővé teszi a T változásának figyelembevételét is (vízhozamtól, szezontól függő határértékek és ezekhez tartozó terhelhetőségi értékek). A bírság kiindulási alapjaként a jogalapnélküli gazdagodás mindenképpen igazolható, mert ha nincs is szoros összefüggés a J és a vízminőségi kár között, a J értéke olyan kötelezettségeket takar, melynek mindenképpen eleget kell tenni; ugyanakkor kárjellege is vitathatatlan, mert a (4) sz. képlet K t = K{m t) = g(v t, E t) Vt tagjában jelentkezik. Ha a bírság viszonyítási alapja ismert, lehetséges a bírság működési mechanizmusát matematikailag is kifejezni: D = e b t Jj, ahol D = bírság eb.t = progresszivitást biztosító tényező, ahol b = 0, ha í 0 < t ^ t e l b = constans, ha t > t ei tei = az építés befejezésére előírt idő *o = az építési kötelezettség megállapításának időpontja t — az építés befejezésének tényleges időszükséglete. A tei és t 0 bevezetésnek szükségességét az indokolja a beruházások lebonyolításának időszükségletéhez képest a nem termelő beruházások esetén a- beruházási készség vagy megfelelő környezetszemlélet hiányában indokolatlanul nagy tényleges időszükséglet mutatkozik. A bírság progresszív tényezőjét az 1. ábrán ábrázol1. ábra. A bírság progresszív növekedése tuk, melyből világosan látható, hogy az építésre előírt idő alatt a bírság a Jj értékével azonos, míg a terminus lejáratával exponenciálisan növekszik. A bírságrendszer az önfinanszírozás elemeit is tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy a régió teljes beruházási programja lebonyolításáig a b = constans bevételekből fedezhető az igazgatási költség, míg a D = Jj (b — 0) bírságrész a feltételek teljesülése esetén ismét a beruházót illeti meg, visszatérítés formájában. A viszszatérítés lehet folyamatos is. A beruházás elkészülte után az igazgatási költségek jelentősen csökkennek, időszakos ellenőrzésre korlátozódnak és az akkumulált bírságösszegek más vízminőségszabályozási régióban használhatók fel. Ez a bírságrendszer természetesen csak egyik lehetséges alternatíva és végleges formáját a vízminőség szabályozás műszaki-gazdasági rendszere határozza meg. A folyónyilvántartás szerepe és jelentősége a folyószabályozásban* LACZAY ISTVÁN Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet A vízrajzi adatgyűjtés egyik ága, a hidrológiai adatgyűjtés fogalma, szerepe és jelentősége közismert. Jóval kevesebben tudják, hogy az adatgyűjtés másik ága, a folyónyilvántartás milyen széles körű, és sok területen hasznosuló tevékenységet jelent. A hidrológiai adatgyűjtés módszere — a hidrometeorológiai elemekről itt nem beszélve — a hidrometria. A szolgáltatott adatok a vízállás, vízhozam, hordalékhozam, vízsebesség stb. A mérések gyakorisága általában nap vagy hónap nagyságrenddel jellemezhető. Minden a vízfolyásokkal kapcsolatos kutatás, vizsgálat és tervezés során azonban azokra az általában geometriai (egyesek szerint morfometriai) paraméterek figyelembevétele is szükséges, melyeket az adatgyűjtés másik ága, a morfológiai adatgyűjtés szolgáltat. Elég, ha arra gondolunk, hogy az „örökifjú" Chezy-képlet sem oldható meg geometriai paraméterek nélkül, de a folyó*, Előadásként elhangzott az MHT Győri Területi Szervezete 1974. november 11-i előadóülésén. szabályozási, árvízvédelmi kutatás, tervezés, valamint a kismintakísérletek sem nélkülözhetik azokat. A morfológiai adatgyűjtés mérési módszere általában a geodézia. A szolgáltatott paraméterek a keresztszelvények, a kanyarulatok jellemzői, az esés, a vízgyűjtő területek nagysága stb. A tevékenység éppoly rendszeres, mint a hidrológiai adatgyűjtés, időléptéke azonban — az észlelt elemek lassúbb változása miatt — nagyobb. Keresztszelvények felvételét ritkán ismételjük meg néhány hónapon belül, folyók újabb vízrajzi felmérésére pedig esetleg csak évtizedek múlva kerül sor. Az idők folyamán változott és fejlődött a korábban medernyilvántartásnak nevezett feladatkör értelmezése és területe is. Ma már a folyók morfológiai nyilvántartásáról beszélünk. Ebbe a meder szorosan vett geometriai paraméterein kívül beleértjük a környezet mindazon morfológiai jellemzőinek ismeretét (gyűjtését, feldolgozását, értékelését) is, amelyek a folyónak nemcsak egy adott időbeni állapotát, helyzetét, hanem természetes vagy emberi beavatkozással befolyásolt fejlődését 3 33
