Hidrológiai tájékoztató, 1975

Dr. Csoma János:Mintakeresztszelvények meghatározása a folyószabályozás tervezése során

6. kép. Teremrészlet a „Körösvidék története" kiállításról Békésen vízügyi igazgatási szervek korszerű tevékenységének megismertetéséhez. Az ipari és mezőgazdasági vízhasznosítás, a fürdőkultúra, a környezet és vízminőségvédelem eredményeinek megmutatása mellett, a kiállítás záró szakasza felvillantja az épülő Duna—Majna—Rajna-csatorna jelentőségét, a tájnak a nagy európai kontinentális víziútrendszerbe való bekapcsolása terén, a megvalósulás küszöbére jutott Duna—Tisza-csatorna révén. A kiállítás gazdag tárgyi anyagát a Közlekedési Múzeum, az Országos Műszaki Múzeum és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság támogatása biztosította. A népszerű, nagy érdeklődést kiváltó kiállítás, sok látogatót vonz, éppen ezért a békési múzeum még az 1975. év első felében is nyitva tartja. Felmerült az a gondolat is, hogy hasznos volna a kiállítás anyagának állandó helyet biztosítani, esetleg Gyulán, ha megfelelő elhelyezésére lehetőség nyílna. Az ismertetett kiállítások iránti érdeklődés azt bizonyítja, hogy vízgazdálkodási szerveink élnek a korszerű kiállítások által kínált lehetőségekkel és megállapíthatjuk, hogy a VIZDOK élénk, színvonalas munkássága jól szolgálja a vízügyi ismeretterjesztés, hagyományápolás és műszaki propaganda célkitűzéseit. Kiállításaival hozzájárul a korszerű vízgazdálkodás társadalmi bázisának erősítéséhez. Mintakeresztszelvények meghatározása a folyószabályozás tervezése során* DR. CSOMA JÁNOS Vízgazdálkodási Tudoraányos Kutató Intézet 1. Bevezetés A folyószabályozás tervezése során — az egyéb bonyolult bizonytalanságok mellett — legnagyobb gondot a mintakeresztszelvények meghatározása okozhat. A meder geometriai jellemzői, mint köztudott, még morfológiailag egységes szakaszokon is szelvényről szelvényre és az időben is változnak. Mivel a változások le* Előadásként elhangzott a MHT Vízrendezési, Árvízmentesltési és Öntözési Szakosztálya 1974. október 23-i előadóülésén. írására, a medrüket szabadon alakító folyók keresztszelvényeinek fejlődésére ma még elméletileg igazolt szabatos összefüggések nem állnak rendelkezésre, a tervezés során különböző közelítő feltevésekkel élnek. A keresztszelvények geometriai jellemzéséhez az úgynevezett egészséges szakaszok szélességét és mélységét veszik figyelembe, és fogadják el hosszabb szakaszokra. A keresztszelvények alakját másodfokú, vagy magasabb hatványkitevőjű parabolával közelítik úgy, hogy tetőponti szelvényeknél a parabola csúcsát a sodorvonalhoz tolják. 25