Hidrológiai tájékoztató, 1975

Környei László: A Nemzetközi Vízellátási Szövetség IWSA X. Kongresszusa (Brighton - Anglia)

rendre. A hivatalos megnyitást követően még délelőtt került sor a kiállítás megnyitására is. Első nap délután az egyik teremben a Vízminőségi és Vízkezelési Bizottság ülésezett, míg a másik teremben az Oktatási és Képzési Bizottság. A Vízminőségi és Vízkezelési Bizottságnál dr. A. G. Shaper, D. G. Clayton és J. N. Morris (Anglia) „Az ivóvíz keménysége és a szív-véredény betegségek"; dr. H. J. Boorsma, C. H. J. Elzenga és J. C. van der Vlugt (Hollandia) „A vízminőség romlása a vízelosztó-hálózatban"; dr. R. Heck (NSZK) „A víz kémiai és fizikái minőségének romlása a vízellátó hálózatban". Az Oktatási és Képzési Bizottságnál P. Vulpilliers (Franciaország) „A vízműves mérnök kiképzése — a jelenlegi képzés kritikája, a jövővel kapcsolatos irányelvek"; dr. K. E. Schickhardt (NSZK) „A vízműves technikus"; H. W. Barker (Anglia) „Vízművek szakembereinek képzése a fejlődő országokban" c. előadásokat tartották meg. Augusztus 20-án délelőtt hangzott el az 1. számú General Report, melyet C. Gomella (Franciaország) tartott a „Derítés legutóbbi fejlődési eredményeiről". Az összefoglaló jelentés csak azokkal az eljárásokkal foglalkozott, amelyeket 1960-óta vezettek be kísérleti vagy ipari méretekben. A főbb témacsoportok: 1. Többszintes (emeletes) ülepítők és lamellás derítők. Ezek a teljesítmény növekedését a gyűjtőfelületek növelésével érik el. 2. Eljárások a nehezített pelyhek módszerével. Flotációs derítés. 3. TJj koaguláló reagensek. A második témában ismertetésre került a Cyklofloc magyar feltalálók által készített berendezése, ahol az előadó magyarországi eredményeket, valamint franciaországi alkalmazásokat mutatott be. Az eljárást módosítottan Franciaországban Fluorapid berendezésként alkalmazzák. Ennél a derítő felső részén lamellákat helyeznek el, mely elősegíti, hogy a függőleges felszálló sebesség 8—10 m/óra közötti is lehessen. Délelőtt a másik teremben P. Santema és Th. G. Mártiin (Hollandia) „Tengeröblök friss víz tározásra", valamint I. Larsen és J. Lundgren (Svédország) „Nyersvíz-kivételek tervezése" előadások hangzottak el. 20-án délután az egyik teremben a Fejlődő Országok Bizottsága, a másik teremben a Korróziós Bizottság ülésezett. Az elsőben: dr. Rego Monteiro (Brazília) „Vízellátás fejlődő országokban", Nemzeti Fejlesztési program — „Brazil fejlődés irányzata". Dr. Luis Orihuela, WHO „A községi vízellátás feladatai a fejlődő országokban. — Jelen helyzet, problémák". Dr. J. H. G. Van Damme (Hollandia) „Együttműködés a vízművek között, a nyugati államok és a fejlődő országok üzemelőinél". A másodikban dr. H. J. Boorsma és C. H. J. Elzenga (Hollandia) „Rézcsövek korróziója, különböző típusú ivóvizeknél". E. N. Andrews (Anglia) és F. E. Brooks (Franciaország) „öntöttvas csövek korrózióvédelmének legújabb fejlődése", dr. R. Arpaia (Olaszország) „Ivóvíz-vezeték korróziója ellen védő inhibitorok" c. előadásokat tartották meg. Augusztus 21-én délelőtt W. J. F. Ray (Anglia) megtartotta a 2. számú General Reportot, a „Szűrés módszereinek legújabb fejlődéséről". Beszámolója 3 részre tagozódott: 1. Hagyományosnak nevezhető szűrési megoldások, ebben tárgyalta a durva szűrési módokat, a gyorsszűrőket és a lassúszűrőket, valamint a vegyszerrel működő homokszűrőket. 2. E részben a meglevő eljárások, módszerek műszaki fejlesztési kérdéseit tárgyalta. — Itt foglalkozott a lassúszűrők tervezési és fenntartási munkáinak kérdésével, annak érdekében, hogy az üzemeltetés gazdaságos legyen. — A két rétegű szűrők kísérleteiről számolt be, melyeknél az antracittal kedvező eredményeket értek el. 3. Új szűrési technológiák áttekintése. Ismertette az előadó a felfelé áramló szűrőket, a kettős áramkörű szűrőket és a radiális áramlású szűrőket. Általában ezek a megoldások még kísérleti időszakban vannak. Délelőtt a másik teremben H. J. Jamart és E de Rammelaere (Belgium) „A nagy átmérőjű csövek vízszintes fúrással vagy sajtolással történő elhelyezése" c. előadást és E. Kajosaari (Finnország) „A magasan és alacsonyan elhelyezett tározók összehasonlítása" c. előadást tartották meg. 21-én délután a Vízvédelmi Bizottság ülésezett az egyik teremben, míg a másikban a Víz-elosztási Problémák kérdéseit tárgyaló Bizottság tartotta meg előadásait. Prof. P. L. Knopert (Hollandia) és dr. P. Descroix (Franciaország) „Tisztításra kerülő felszíni víz minőségi követelményei az ivóvíznél"; J. M. Symons (USA) „Többcélú tározók védelme, ivóvíz használatnál"; Prof. F. Noring (NSZK) „Felszín alatti vízbeszerző területek védőövezetei"; a másik teremben dr. H. Janczewski (Lengyelország) „Városok 1969—1990. évi vízszükségletét, a vízigény változásait, előrejelzését" tárgyalta. Dr. H. Tessendorf (NSZK) „Csúcsterhelések irányításánál kezdeti tapasztalatok"; M. Pasanem (Finnország) „Vízelosztóhálózatok tervezésének és üzemelésének gazdaságossági és gyakorlati kérdései" c. előadások hangzottak el. 22-én délelőtt Prof. dr. H. Sondheimer (NSZK) előadást tartott „Az aktív szén víztisztításban történő felhasználásáról és annak regenerálási kérdéseiről"; J. Jeffery (Anglia), R. J. Laburn (Dél-Afrika) és J. Lasnier (Franciaország „Meglevő vízművek teljesítményének növelésének gazdaságossági kérdései"; a másik teremben dr. J. E. Ridley (Anglia) „Folyómenti tározók védelme"; R. V. Philips (USA), L. E. Moshnin (USSR) és S. Kobayashi (Japán) „Szeizmikus területek vízellátási kérdései" c. előadásokat tartották meg. 22-én délután R. Vermersch (Franciaország) „A vízmérés hatása a vízfogyasztásra"; A. W. Achten (Belgium) „Hidegvízmérők metrológiai és technológiai jellemzői"; Chester A. Ring III. (USA) „A vízmérés automatizálása" c. előadásokat tartották meg a Vízmérési Bizottság ülésén. A másik teremben ülést tartott a Tájékoztatási Bizottság, mely foglalkozott a vízellátással, a víztakarékossággal, a vizek szennyezésével kapcsolatos propagandával. Hirdetésekkel újságokban, TV-ben, plakátokon, filmhirdetéseknél. Igen érdekes módon mutatták be, hogy a közönséggel a XX. század vízellátási kérdéseit rövid, figyelemfelhívó, hatásos propagandával kell közölni. — A különböző országok más-más eszközöket helyeznek előtérbe, van, ahol az újsághirdetésekre helyezik a fő hangsúlyt (pl. Anglia), van, ahol a TV rövid bemutatókra (pl. Hollandia). Megállapítható, hogy sokkal fontosabbnak tartják a közönséggel való kapcsolattartást, a helyi problémák tudatosítását, mint nálunk. A fejlődő országok vízellátási kérdésével ezen országok munkabizottságában és az Oktatási Képzési Bizottágon belül is foglalkoztak. Az e témakörben készített előadások nyomatékkal hívták fel a figyelmet arra, hogy egyik legfontosabb kérdés a vízellátási szakemberek képzése a fejlődő országok részére. Barker előadásában rámutatott, hogy a fejlődő országokban az 1971—80-as évek között, ha 500 millió ember vízellátását kell megoldani, akkor 250 000 új szakember kiképzése szükséges. A WHO és más nemzetközi szervezetek eddig is erőfeszítéseket tettek különböző szakmai tanfolyamok, szemináriumok, szakmai gyakorlatok szervezésére. Hollandiában 1973-ban a WHO Nemzetközi Tájékoztatási Központja e kérdésről konferenciát tartott, melyen körvonalazódtak egy széles körű nemzetközi szakemberképzés kooperációs megoldásának feltételei. A fejlődő országokon belül a városok vízellátási kérdésének megoldására jó példát mutatott be a brazil előadó. Brazíliában központi célkitűzés, hogy 1980-ig 65 millió lakost, elsősorban a városi lakosság 95— 100%-át, lássák el jóminőségű ivóvízzel. 1967-ben 104