Hidrológiai tájékoztató, 1974
Némethy László: 15 éves az MHT Debreceni Területi Szervezete
Az ünnepi megemlékezés után levetítésre került az „Egy évszázados terv megvalósul'' és a „Sokszínű föld" című film. A résztvevők száma 680 fő volt. Délután 70 fő részvételével megvitatásra került Szombathely szennyvíztisztítása és Bük-fürdő új részletes rendezési terve. Ma már a szennyvíztisztító-telep kiviteli munkái folynak és 1976-ban már üzembe is áll. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg előadásait: Dipl. ing. Kurt Bellin: „Hidrológiai viszgálatok a FelsőElba térségében" és „A drénezési technika fejlődése a nyugatnémet tapasztalatok tükrében" címmel. Ebben az évben szakcsoportjaink a tanácsi szervek kérésére három tanulmányt készítettek: 1. Szarvaskendi tározási lehetőség, 2. Szombathelyi Csónakázó-tó és Tófürdő vízpótlási lehetőségei, 3. Mesteri-Borgáta fürdők és környező települések vízellátási és szennyvízelhelyezési lehetőségei. Igen tevékeny munkát fejtettek ki csoportunk tagjai a nagykanizsai Csónakázó-tó és a sárvári Csónakázó-tó tervezése és megépítése során. A tanulmányokért a tanácsok elismerésüket és köszönetüket fejezték ki. Az 1974. évi előadások közül ki kell emelnünk a „Vízjogi engedélyezési dokumentációk tartalma" című kerekasztal megbeszélést, amely nem várt érdeklődést váltott ki. A kerekasztal megbeszélésen 126 tő vett részt, ami azt bizonyította, hogy e témának napirendre tűzése igen időszerű volt. Az elhangzott javaslatok és vélemények eredményeként a győri, székesfehérvári és a szombathelyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztató kiadványt készített és azt október—november hó folyamán az érdeklődők rendelkezésére bocsátotta mintegy 1500 példányban. Október 16—18-án rendeztük meg Keszthelyen a „Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban" című vándorgyűlést. A nagy érdeklődésű vándorgyűlésre 34 tanulmány érkezett, amelyet a résztvevőknek írásbaft a vándorgyűlés előtt megküldtünk. Valószínű ez is hozzájárult ahhoz, hogy 43 hozzászólás hangzott el. Szakelnökök és szakreferensek voltak: dr. Lászlóffy Woldemár, Sabathiel József, dr. Salamin Pál, Pásztó Péter és Barna Aladár. A vándorgyűlés határozatait az illetékeseknek megküldtük. A vándorgyűlés harmadik napján tanulmányút során ismerkedhettek meg a résztvevők néhány vízgazdálkodási létesítménnyel és a „Rasant" kaszálógéppel, amely még az 1 :l hajlású rézsűn is biztonságosan tud munkát végezni. Augusztus 14—16-án a csoport 40 tagja a győri Vízügyi Igazgatóság területén tanulmányúton vett részt. A jól sikerült tanulmányút lebonyolításában igen nagy szerepet vállalt a győri területi szervezet, ezzel is bizonyítva a területi szervezetek kitűnő kapcsolatát. Az elmúlt 15 év fő eseményeit emeltem csak ki a közben jelentkező hiányosságokat és hibákat is megemlítve. A csoport törekvése az, hogy az elkészített munkatervek szerint működjön, tovább erősítve a szakbizottságok munkáját, a területen dolgozó szakembereket tömörítse soraiba és továbbra is járuljon hozzá a terület vízgazdálkodásának általános fejlődéséhez. Gaál Ferenc 15 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Területi Szervezete Csoportunk 1959. március 24-én alakult és kezdte meg munkáját kb 60 taggal, azzal a célkitűzéssel, hogy a környékbeli szakembereket — akik a vízgazdálkodással kapcsolatban tevékenységet fejtenek ki — összefogja, biztosítva számukra a szakmai továbbképzést, a tudományág fejlődésének nyomonkövetését. Másrészt a társadalmi erők mozgósítását a vízgazdálkodási széles rétegű feladatok megoldásának munkájában, támogatva ezzel azokat a hivatalos szerveket, amelyek feladata a területen jelentkező népgazdasági célok elérése. Az eddig végzett tevékenységünket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy munkánk úgyszólván a népgazdaság minden ágával összefügg. Az ipari vízellátás biztosítása, a keletkezett szennyvizük tisztítása az iparral; az öntözés, belvízrendezés, a mezőgazdasággal; a vízépítési műtárgyak építése az építőiparral, a lakótelepek vízellátása, és csatornázása a kommunális ellátással, a gyógyvizek hasznosítása az egészségüggyel, s legtöbb munkánk a környezetvédelemmel. Az összetett feladatnak megfelelően Csoportunk összetétele is igen sokrétű. Tagjaink sorában vízépítő mérnök, geológusok, vegyészek, biológusok, orvosok, gépészek, agronómusok, tervezők, közgazdászok, matematikusok találhatók. Az alapvető célkitűzéseknek, és alapelveknek megfelelően Csoportunk szakmai tájékoztató előadásokat rendez egy-egy tudományág területéről, vitaüléseket létesítmények és célok megvalósításának társadalmi bírálatára, ankétot, és konferenciákat a tudományos kutatásoknak a gyakorlati élet számára való felhasználására. A tagok szakmai továbbképzésére szakirodalmi tájékoztatókat rendezünk évek óta, ahol tagjaink egymásnak hazai és külföldi szakirodalomból olvasott érdekességekről számolnak be. Nagy érdeklődésre tartanak számot s igen népszerűek tagtársaink hazai és külföldi útjaikról készített diafilmes beszámolói, a VITUKI kutatásairól szóló beszámolók, a VIZDOK-tól kölcsönzött különböző kutatásokról szóló, valamint a megyei oktató filmtárból kölcsönzött filmek bemutatása. Az utóbbi időben klub-fórum keretében nemcsak szorosan szakmai programot, hanem irodalmi, és zenei ismertetőket is szervezünk. Ezeket a tájékoztatókat bázisvállalataink műszaki klubjaiban is sikeresen meg tudjuk rendezni. Jelentősebb rendezvényeink a 15 év alatt a következők voltak: Hajdúszoboszlón 1960-ban rendeztük a hévizek hasznosításával foglalkozó ankétunkat. Abban az időben igen hathatós támogatást tudtunk ezzel nyújtani, a hévizes kutak üzemeltetőinek a kutak állagának megóvására, a gazdaságos hévíz hasznosításra, valamint a sós hévizek kártétel nélküli elhelyezésére. Ezt a témát azóta többször napirendre tűztük, a hévizek hatékonyabb kihasználásának érdekében. Így 1963-ban „Debrecen fürdőváros" címmel rendeztünk ankétot, és javaslatot tettünk a hévizek megóvása, valamint célszerű felhasználásához szükséges beruházások megvalósítására, mint a munkaerő rehabilitációinak egyik könnyen elérhető módjára. 1967-ben „Hajdú-Bihar megye komplex hévízhasznosítása" címmel rendeztünk ankétot, ahol a hévizek további feltárásának lehetőségeit, a fürdők fejlesztésének szükségességét vizsgáltuk, és a gyógyászati alkalmazás korszerűsítésének további mikéntjére adtunk javaslatot, felhasználva a fellelhető tudományos kutatások eredményeit. Megyénk területén, amikor szükségessé vált a vezetékes vízellátás megoldása, Csoportunk tagsága azonnal hozzálátott az előfeltételek feltárásához. Elsősorban Debrecen város vízellátásának további fejlesztési lehetőségeit vizsgáltuk meg. 1962-ben hazánk legjobb szakembereinek bevonásával, konferencia keretében adtunk olyan javaslatot a város vezetőségének, hogy a város lakosainak számszerű 77