Hidrológiai tájékoztató, 1974

Némethy László: 15 éves az MHT Debreceni Területi Szervezete

Az ünnepi megemlékezés után levetítésre került az „Egy évszázados terv megvalósul'' és a „Sokszínű föld" című film. A résztvevők száma 680 fő volt. Délután 70 fő rész­vételével megvitatásra került Szombathely szennyvíz­tisztítása és Bük-fürdő új részletes rendezési terve. Ma már a szennyvíztisztító-telep kiviteli munkái folynak és 1976-ban már üzembe is áll. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg előadásait: Dipl. ing. Kurt Bellin: „Hidrológiai viszgálatok a Felső­Elba térségében" és „A drénezési technika fejlődése a nyugatnémet tapasztalatok tükrében" címmel. Ebben az évben szakcsoportjaink a tanácsi szervek kérésére három tanulmányt készítettek: 1. Szarvaskendi tározási lehetőség, 2. Szombathelyi Csónakázó-tó és Tófürdő vízpótlási lehetőségei, 3. Mesteri-Borgáta fürdők és környező települések vízellátási és szennyvízelhelyezési lehetőségei. Igen tevékeny munkát fejtettek ki csoportunk tagjai a nagykanizsai Csónakázó-tó és a sárvári Csónakázó-tó tervezése és megépítése során. A tanulmányokért a tanácsok elismerésüket és köszö­netüket fejezték ki. Az 1974. évi előadások közül ki kell emelnünk a „Víz­jogi engedélyezési dokumentációk tartalma" című ke­rekasztal megbeszélést, amely nem várt érdeklődést váltott ki. A kerekasztal megbeszélésen 126 tő vett részt, ami azt bizonyította, hogy e témának napirendre tűzése igen időszerű volt. Az elhangzott javaslatok és vélemények eredményeként a győri, székesfehérvári és a szombathelyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztató kiad­ványt készített és azt október—november hó folyamán az érdeklődők rendelkezésére bocsátotta mintegy 1500 példányban. Október 16—18-án rendeztük meg Keszthelyen a „Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdál­kodásban" című vándorgyűlést. A nagy érdeklődésű vándorgyűlésre 34 tanulmány érkezett, amelyet a részt­vevőknek írásbaft a vándorgyűlés előtt megküldtünk. Valószínű ez is hozzájárult ahhoz, hogy 43 hozzászólás hangzott el. Szakelnökök és szakreferensek voltak: dr. Lászlóffy Woldemár, Sabathiel József, dr. Salamin Pál, Pásztó Péter és Barna Aladár. A vándorgyűlés határozatait az illetékeseknek meg­küldtük. A vándorgyűlés harmadik napján tanulmány­út során ismerkedhettek meg a résztvevők néhány víz­gazdálkodási létesítménnyel és a „Rasant" kaszálógép­pel, amely még az 1 :l hajlású rézsűn is biztonságosan tud munkát végezni. Augusztus 14—16-án a csoport 40 tagja a győri Víz­ügyi Igazgatóság területén tanulmányúton vett részt. A jól sikerült tanulmányút lebonyolításában igen nagy szerepet vállalt a győri területi szervezet, ezzel is bizo­nyítva a területi szervezetek kitűnő kapcsolatát. Az elmúlt 15 év fő eseményeit emeltem csak ki a közben jelentkező hiányosságokat és hibákat is meg­említve. A csoport törekvése az, hogy az elkészített munkatervek szerint működjön, tovább erősítve a szakbizottságok munkáját, a területen dolgozó szak­embereket tömörítse soraiba és továbbra is járuljon hozzá a terület vízgazdálkodásának általános fejlődé­séhez. Gaál Ferenc 15 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Területi Szervezete Csoportunk 1959. március 24-én alakult és kezdte meg munkáját kb 60 taggal, azzal a célkitűzéssel, hogy a környékbeli szakembereket — akik a vízgazdálkodás­sal kapcsolatban tevékenységet fejtenek ki — össze­fogja, biztosítva számukra a szakmai továbbképzést, a tudományág fejlődésének nyomonkövetését. Másrészt a társadalmi erők mozgósítását a vízgazdálkodási széles rétegű feladatok megoldásának munkájában, támogatva ezzel azokat a hivatalos szerveket, amelyek feladata a területen jelentkező népgazdasági célok elérése. Az ed­dig végzett tevékenységünket vizsgálva megállapíthat­juk, hogy munkánk úgyszólván a népgazdaság minden ágával összefügg. Az ipari vízellátás biztosítása, a ke­letkezett szennyvizük tisztítása az iparral; az öntözés, belvízrendezés, a mezőgazdasággal; a vízépítési mű­tárgyak építése az építőiparral, a lakótelepek vízellátá­sa, és csatornázása a kommunális ellátással, a gyógy­vizek hasznosítása az egészségüggyel, s legtöbb mun­kánk a környezetvédelemmel. Az összetett feladatnak megfelelően Csoportunk összetétele is igen sokrétű. Tagjaink sorában vízépítő mérnök, geológusok, vegyészek, biológusok, orvosok, gépészek, agronómusok, tervezők, közgazdászok, ma­tematikusok találhatók. Az alapvető célkitűzéseknek, és alapelveknek meg­felelően Csoportunk szakmai tájékoztató előadásokat rendez egy-egy tudományág területéről, vitaüléseket lé­tesítmények és célok megvalósításának társadalmi bí­rálatára, ankétot, és konferenciákat a tudományos ku­tatásoknak a gyakorlati élet számára való felhasználá­sára. A tagok szakmai továbbképzésére szakirodalmi tájé­koztatókat rendezünk évek óta, ahol tagjaink egymás­nak hazai és külföldi szakirodalomból olvasott érdekes­ségekről számolnak be. Nagy érdeklődésre tartanak számot s igen népszerűek tagtársaink hazai és külföldi útjaikról készített diafilmes beszámolói, a VITUKI ku­tatásairól szóló beszámolók, a VIZDOK-tól kölcsönzött különböző kutatásokról szóló, valamint a megyei ok­tató filmtárból kölcsönzött filmek bemutatása. Az utób­bi időben klub-fórum keretében nemcsak szorosan szakmai programot, hanem irodalmi, és zenei ismerte­tőket is szervezünk. Ezeket a tájékoztatókat bázisvál­lalataink műszaki klubjaiban is sikeresen meg tudjuk rendezni. Jelentősebb rendezvényeink a 15 év alatt a követ­kezők voltak: Hajdúszoboszlón 1960-ban rendeztük a hévizek hasz­nosításával foglalkozó ankétunkat. Abban az időben igen hathatós támogatást tudtunk ezzel nyújtani, a hé­vizes kutak üzemeltetőinek a kutak állagának megóvá­sára, a gazdaságos hévíz hasznosításra, valamint a sós hévizek kártétel nélküli elhelyezésére. Ezt a témát azóta többször napirendre tűztük, a hévizek hatékonyabb ki­használásának érdekében. Így 1963-ban „Debrecen fürdőváros" címmel rendeztünk ankétot, és javaslatot tettünk a hévizek megóvása, valamint célszerű felhasz­nálásához szükséges beruházások megvalósítására, mint a munkaerő rehabilitációinak egyik könnyen elérhető módjára. 1967-ben „Hajdú-Bihar megye komplex hé­vízhasznosítása" címmel rendeztünk ankétot, ahol a hé­vizek további feltárásának lehetőségeit, a fürdők fej­lesztésének szükségességét vizsgáltuk, és a gyógyászati alkalmazás korszerűsítésének további mikéntjére ad­tunk javaslatot, felhasználva a fellelhető tudományos kutatások eredményeit. Megyénk területén, amikor szükségessé vált a veze­tékes vízellátás megoldása, Csoportunk tagsága azon­nal hozzálátott az előfeltételek feltárásához. Elsősorban Debrecen város vízellátásának további fejlesztési lehe­tőségeit vizsgáltuk meg. 1962-ben hazánk legjobb szakembereinek bevonásá­val, konferencia keretében adtunk olyan javaslatot a város vezetőségének, hogy a város lakosainak számszerű 77

Next

/
Thumbnails
Contents