Hidrológiai tájékoztató, 1974
Némethy László: 15 éves az MHT Debreceni Területi Szervezete
növekedése, a korszerű lakások építése, valamint az iparosodás miatt, Debrecen vízellátását új alapokra kell helyezni. A vizsgálat során fény derült ugyanis arra, hogy a rétegvíz kinyerése a továbbiakban nem növelhető a vízadóréteg károsodása nélkül, ezért az új alap, az új víznyerés a Keleti-Főcsatornából, felszíni vízből oldható meg. A konferencia tudományos előadásai, melyek figyelembe vették a korábbi tapasztalatokat is, rámutattak arra, hogy a 20 km-es távolságból, zárt csövön behozott vizet célszerű a vízkivétel helyén tisztítani, mert a nyers víz a vezetékben bomlásnak indul, és a további tisztítást megnehezíti. Ahhoz, hogy az 1975. évre napi 20 ezer köbméter ivóvíz jut a Keleti-Főcsatornából Debrecenbe csoportunk komoly szakmai tevékenységet fejtett ki. E téren a munka még nem fejeződött be, a víznyerés további fejlesztési irányának kijelölésére jelenleg is dolgozik Csoportunk. Olyan lehetőséget vizsgálnak meg szakembereink, amelynek megvalósításával nemcsak a városi ipari vízellátást lehet megoldani, hanem a vezeték nyomvonala mellett fekvő löszháti terület öntözését is. A megyénk vezetékes vízellátási munkái befejezés előtt állnak, az 1976. évre minden községnek, de a legtöbb településnek is megépül az ivóvízműve. E munka sikeres megvalósítása érdekében Csoportunk olyan fórumot hozott létre, ahol a folyamatos munka feltételeit az illetékes vízügyi vezetők szavatolták. A kapcsolat lehetővé tette, hogy előre nem látható akadályok nem léptek fel. Városunk szennyvíztisztítási helyzetének elmaradottságára Csoportunk már 1963-ban felfigyelt, és a leggazdaságosabb megoldás kijelölésére, kétnapos ankéton elhangzott tudományos beszámolók alapján tett javaslatot. Az ankétra a Mélyépítési Tervező Vállalatnál dolgozó tagtársaink társadalmi munkában elkészítették Debrecen város szennyvizének teljes biológiai tisztítási tervét, és költségvetését. A tanulmányterv Debrecen város 80 ezer m : i/nap szennyvizének tisztítására terjedt ki. összehasonlító változatként egy egyszerűbb mechanikai tisztítás utáni szennyvízöntözést állítottak szembe. Megállapítást nyert, hogy a mechanikailag tisztított szennyvíz elhelyezésére kb. 1000 kh szennyvízöntözésre berendezett terület lenne szükséges. Ez az öntözőtelep ipari és takarmánynövények termesztését tenné lehetővé, ami által a költséges beruházású, és üzemeltetésű szennyvíztisztító berendezés helyett, produktív öntöző mezőgazdasági üzemet lehet létrehozni. Az ankét az előadások, és a kialakult viták alapján határozatot hozott, hogy bármely tisztítási megoldás választása esetén szükségessé válik néhány mérgező, fertőző anyagot bebocsátó üzem szennyvizének külön kezelése. Ezek között különleges helyet foglalnak el a fürdők nagy nátriumsó tartalmú vizei. A határozat értelmében a fürdővizek leválasztására a tervezések megindultak. Az ankét óta Hajdúszoboszlón, Hajdúböszörményben, Nádudvaron, Püspökladányban megépült a sósvíz tározó és 70 ha rét-legelő szennyvízöntözése megvalósult. Azóta már Csoportunk a város jelenlegi szennyvízhelyzetének enyhítésére légoxidációs tavak építésére tett javaslatot, amely beleilleszthető a végleges szennyvíztisztítás tervezett rendszerébe, mint harmadik tisztítási fokozat. Csoportunk Debrecen és Hajdú-Bihar megye közművesítési helyzetéről, és feladatairól az említetteknek megfelelően írásban tájékoztatást adott 1972. áprilisában a megye párt- és állami vezetőinek. A tájékoztatásban az ütemek gyorsítására és ésszerűsítésére is javaslatot tettünk. Az öntözés fejlesztése idején a felületi öntözéseknek volt nagy jelentőségük, azonban tereprendezés nélkül nehéz volt az alkalmazásuk. A tereprendezés sok esetben a talaj tönkretételéhez vezetett, egyrészt a humuszos réteg eltávolítása, másrészt a szikes altalaj felszínre jutása miatt. 1964-ben Csoportunk a felismert hibák kiküszöbölése érdekében országos tereprendezési ankétot rendezett, egységes tervezési és kivitelezési irányelv, módszer kialakítása végett. Az ankét 13 határozati pontban foglalta össze az egységes módszer kialakításához szükséges alapelveket. Az 1964-ben a megyében jelentkező nagy belvizek kártételeinek kiküszöbölésére a belvizek kialakulásának meteorológiai feltételeiről és valószínűségéről végeztünk elméleti vizsgálatot. Belvíztározó terveket, és a belvízrendezés gépláncának kialakítására készítettünk javaslatot. Ezzel párhuzamosan az öntözés alapelveit vizsgáltuk, és a helyes öntözés kivitelezéséhez elméleti megállapítások alapján javaslatokat tettünk. Mint új probléma jelentkezett a nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttével a termelőszövetkezeti majorok vízellátásának és szennyvíz-elhelyezésének kérdése. Az iparszerű állattartó telepek létesítésével a trágyáié elhelyezés jelentett gondot. Csoportunk hatékonyan részt vett a problémák megoldásában. A nagyüzemi állattartó telepek trágyalevének szennyvízként való tisztítása egyrészt nagyon sok műszaki feltételt igényel, amelyekkel nem rendelkezünk, másrészt gazdaságtalan. Vitaülések során irányelveket állítottunk össze a tervezők részére, amelyek tükrözték a mezőgazdaság azon igényeit, hogy a trágyáié tápanyagait a növénytermesztésben kell hasznosítani. A fehérje programot segítve 1971-ben haltenyésztési ankétot rendeztünk, ahol elsősorban a haltermelés műszaki feltételeit vizsgáltuk. Biológusaink a hal takarmányozásának új módszereiről, az irányított planktontermelésről számoltak be. A gyakorlati életben megoldásra váró feladatok öszszetetten jelentkeznek, így a vizsgálatokat is a tudományágak összefogásával szükséges végezni. Ezért más egyesületekkel is együttműködtünk. A számítógépek vízügyi gyakorlatban való alkalmazása témakörben a Bolyai János Matematikai Társasággal, öntözéssel kapcsolatban az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesülettel és az Agrártudományi Egyesülettel működtünk együtt. Igen hasznosan kooperálunk az Erdészeti Tudományos Egyesülettel a környezetfásítás területén. Nagyobb területet érintő témák vizsgálatára munkabizottságokat alakítunk. Ez mint munkamódszer Csoportunknál igen jól bevált. Munkabizottság vizsgálta meg Hajdú-Bihar megye öntözőtelepeinek elektromos szivattyúval való gazdaságosabb üzemeltetési lehetőségeit. A munkabizottságban részt vettek az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, valamint az Agrártudományi Egyesület szakemberei is. A munkabizottság 1969-ben hasznos javaslatokat adott a gyakorlati öntözés számára. A Debrecenben létesített kísérleti szennyvízöntöző telepen végzett vizsgálatok adatai alapján a gyakorlati szennyvízöntözés megvalósítását a szennyvízöntözési munkabizottság készítette elő. E mellett javaslatokat készített az adott természeti feltételek mellett a gazdasági központok szennyvizének, illetve állattartó telepek trágyalevének elhelyezésére. A műanyagok vízügyi alkalmazásának népszerűsítésére, az esetenként fellépő nehézségek kiküszöbölésére alakult a műanyagalkalmazási munkabizottság. A munkabizottság figyelemmel kíséri a hazai és külföldi irodalmat, tapasztalatokat, ezeket a tagság részére közreadják, beszámolnak a kiviteli munkákról, így a hagyományosnál jobb, korszerűbb anyagok alkalmazását a vízépítő iparban nagymértékben elősegítik. A közművesítés megyei fejlesztésével megnövekedett területünkön mind a kis és törpevízművek, mind a szennyvíztisztító létesítmények száma. A megye munkaerőhelyzete nem tette lehetővé, hogy a berendezéseket megfelelő szakképzett dolgozók üzemeltessék, pedig ivóvízmű üzemeltetésénél igen nagy felelősség hárul a kezelőszemélyzetre, egyrészt üzembiztonsági, másrészt közegészségügyi vonatkozásban. Ugyanez vonatkozik á nagy értéket képviselő szennyvízkezelő létesítményekre is. A kezelők képzését az Országos Vízügyi Hivatal Vízellátási és Csatornázási Főosztálya végezte korábban, azonban kislétszámú telephelyek dolgozóinak többnapos budapesti utaztatása a végzendő munkát gátolja. A munkaerőképzés nagy lemaradására tekintettel az 1972. évben Csoportunk az OVH Vízépítési Tröszt irányelvei és jegyzetei alapján, 78
