Hidrológiai tájékoztató, 1974

Gaál Ferenc: 15 éves az MHT Nyugatdunántúli Területi Szervezete

dr. Joó Ottó a csoport titkára: A vízgazdálkodás helyzete és távlatai területünkön, Pachner Csaba szakcsoportelnök: A vízkészletgazdálkodás helyzete és feladatai Nyugat-dunántúlon. Az utolsó napon a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóságnál használatos mérőműszerek kerültek öemutatásra. Ez a vízgazdálkodási ankét alkalmas volt arra, hogy az elmúlt időszak tapasztalatait (1965. évi árvizek) megtárgyaljuk, megvitassuk, javaslatokat tegyünk a tanácsi szerveknek a fejlesztési elképzeléseik kialakításához. 1968. április 11-én ünnepélyes külsőségek között emlékeztünk meg a Szombathelyi Vízmű 70 éves fennállásáról. A megemlékezést Simon Jenő a Vízmüvek igazgatója tartotta. A múlt emlékeinek felidézése melett a csoport már a jövő feladatait is tárgyalta. Gaál László, a Vízművek ny. főmérnöke tartott igen érdekes és színvonalas előadást „Szombathely és környékének vízellátása és vízbeszerzési lehetőségei'' címmel. Taggyűlést a csoport 1968. július 20-án tartott és ekkor került megválasztásra az új vezetőség, akiket az 1973. évi taggyűlés újabb 3 évre megválasztott. A csoport az egyes területi problémákat a körülményektől nem elszigetelten szokott vizsgálni, hanem teljes keresztmetszetében. Így került sor a csoport rendezésében 1969. szeptember 23—24-én országos műszer és mérésbemutatóra. Ezen az ankéton bemutatásra kerültek azok az egyedi műszerek is, amelyek Pachner Csaba irányításával készültek, mint pl: elektromos vízsebességmérő, talajnedvességmérő, földárammérő. Sajnos ezeknek a műszereknek iparszerű gyártása még azóta sem oldódott meg, pedig a műszerhiány minden vízügyi szerv munkáját igen hátrányosan befolyásolja. Egyre nagyobb szerepet kapott a környezetvédelem és a vízvédeiem is csoportunk munkájában. Területünkön különösen a Balaton vízgyűjtőjén nagy veszélyeket jelent az olajszennyeződés. E probléma felismerése késztette csoportunkat arra, hogy 1969. november 14-én megrendezzük a bemutatóval egybekötött ankétot. Az ankéton igen nagy szerepet kapott a katasztrofális olajszennyeződések elleni védekezés és a védekezés során használatos új anyagok és eszközök. Az ankéton a megnyitó előadást Illés György a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke tartotta. Nem kis szerepe volt ennek az ankétnak abban, hogy 1970. január—februári Zala olajszennyeződése során a Vízügyi Igazgatóság hathatós védekezéssel megakadályozta azt, hogy a Balatonba olaj jusson. A védekezés során gyakorlatban is alkalmazásra került a bemutatón kísérletként használt hidrofobizált perlit, igen jó eredménnyel. A területünkön található — a szénhidrogén kutatások során fel is tárt — hévizek jövője is egyre inkább kezdte foglalkoztatni a tanácsi vezetőket, ezért tűzte napirendre csoportunk is e kérdés széles társadalmi körben való megvitatását. 1970. február 16-án a Vas megyei, szeptember 8-án pedig a Zala megyei hévízhasznosítás kérdései kerültek megtárgyalásra a megyeszékhelyeken. Vas megye területén a szombathelyi, büki, sárvári, borgátai és mesteri hévizek hasznosításának kérdései kerültek megtárgyalásra. Szombathely hévízhasznosításával együttesen megtárgyalásra, illetve értékelésre került a Csónakázó-tó és Tófürdő kialakítása, illetve ezek hasznosításának tapasztalata. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a volt téglagyári anyaggödrökből és szemétlerakóhelyből kialakított 130 000 m- vízfelület a város üde színfoltjává vált. Ez a munka nagyrészt társadalmi munkában készült, a tározó és a vízpótlás tervét a csoport tagjai készítették el társadalmi munkában. Zala megye területén a zalakarosi és a zalaegerszegi fürdők kialakítása mellett a hévizek mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei kerültek megtárgyalásra igen élénk érdeklődés mellett. Azóta a hévizek fürdőhasznosítása mind a két területen komoly mértékben fejlődött, remélhetőleg a mezőgazdasági hasznosításra is az elkövetkező időkben sor kerül. 1970. augusztus 24—27. között bonyolítottuk le keletmagyarországi tanulmányutunkat. A jól megválasztott útvonal (Szombathely — Budapest — Kisköre — Szolnok — Hajdúszoboszló — Hortobágy — Debrecen —Tiszalök — Tokaj — Sárospatak — Sátoraljaújhely — Széphalom — Miskolc — Lillafüred — Eger — Szombathely) lehetőséget adott arra, hogy tagjainak fele megismerkedhetett ennek az országrésznek jelentősebb vízgazdálkodási létesítményeivel és kulturális nevezetességeivel. A tanulmányút sikerében jelentős szerepet vállalt a szolnoki, debreceni, nyíregyházi és miskolci csoport azzal, hogy mint a terüiet jó ismerői, vállalták a szakmai és kulturális programok helyi vezetését. Ezúton is őszinte köszönetünket fejezzük ki a baráti segítségért. A sikeres tanulmányúton részt vevők egyöntetű kívánsága volt, hogy hasonló tanulmányutakat a jövőben is szervezzünk. Szívesen emlékezik vissza tagságunk dr. Haszpra Ottó nagysikerű tanulmányúti beszámolójára. „Hatvanezer km a Föld körül", amelyet 1971. április 13-án tartott. A több mint 4 órás élménybeszámolót mindvégig érdeklődéssel hallgatta és nézte a jelenlevő tagság. Érdekes keresztmetszetet kaptunk földrészeink lakóinak életéről Amerikán—Ausztrálián—Csendes-óceán szigetvilágán—Ázsián—Afrikán—Európán keresztül. Nagy érdeklődés mellett bonyolítottuk le a Magyar Kémikusok Egyesületének helyi csoportjával közösen 83 fő részvételével 1971. május 10—21. között „A szennyvíztisztítás és üzemi vízgazdálkodás" tanfolyamot. A résztvevők elsősorban ipari, mezőgazdasági üzemek és intézmények vízgazdálkodásával és szennyvíztisztításával foglalkozó szakemberei voltak. A csoport az utóbbi években egy-egy nagyrendezvény megtartását veszi fel munkaprogramjába, amely egy téma teljeskörű tárgyalását, vagy egy nagyobb térség valamilyen vízgazdálkodási kérdését vitatja meg. Így került megrendezésre 1971. október 6—7-én „A vízellátás fejlesztésének irányai és lehetőségei különös tekintettel Szombathely térségére". A megnyitót dr. Kelemen Ferenc a MTESZ Vas megyei szervezetének elnöke, a Megyei Tanács általános elnökhelyettese tartotta. Az öt előadás és hozzászólások után Gaál Ferenc a csoport elnöke foglalta össze azokat a tennivalókat, amelyeket Szombathely és térsége vízellátása érdekében tenni kell. A javaslatot a Megyei Tanács elfogadta és ebben az évben már a kiviteli munkák első üteme is befejeződik, ami 7500 m

3/nap ivóvíz bevezetését jelenti Szombathelyre Pecöl—Kenéz térségéből (18 km). Az első ütem befejezése után kezdődik a II. ütem építése, ami újabb 7500 m

3/ nap víz biztosítását jelenti. Így válnak valósággá azok az elképzelések, amelyeket a csoport széles társadalmi körben is megvitat. Az előadásokat kiadványban is megjelentettük. Az 1972. évi előadások közül a legnagyobb érdeklődést az alábbiak váltották ki: Bognár Árpád: Előrejelzési és csapadékriasztási rendszer a Vízügyi Igazgatóságnál, Szabó Tibor: Árvízvédelmi és helyi vízkárelhárítási helyzetünk és feladataink, Horváth János: Vízszennyezések elhárítása, Lotz Gyula: Tapasztalatok a nyugat-magyarországi meliorációs munkáknál, Barna Aladár—Salamin Pál: A vízgazdálkodási tevékenységek egységes műszaki-gazdasági értékelése, Prof. R. Kowald: Vízgazdálkodás és talajcsövezés az NSZK-ban, Dr. Vavrik Ferenc: Vízgazdálkodás az USA-ban egy közgazdász szemével. Nagyrendezvényként „Űj termálfürdők Nyugat-dunántúlon" címmel ankétot rendeztünk 1972. szeptember 28—29-én a Vasi Műszaki Hetek keretében. Áz ankét során a büki, sárvári, zalaegerszegi és zalakarosi fürdők tanulmánvút keretében megtekintésre is kerültek. Keszthely város vízgazdálkodási kérdéseiről 1973. május 22-én 70 fő részvételével ankétot tartottunk. A Városi Tanács elnökének megnyitója után az előadások és hozzászólások figyelembevételével készültek el a javaslatok, amelyeket a Tanács az elkövetkező évek során munkájában hasznosítani tud. November 2-án a Szombathelyi Vízmű 75 éves fennállásáról ünnepélyes keretek között emlékeztünk meg. 76