Hidrológiai tájékoztató, 1974

Hajós Béla: 20 éves az MHT Győri Területi Szervezete

Az 1959-es év folyamán új témaként vetették fel a vízerőhasznosítás lehetőségeinek vizsgálatát és a Győri Városi Tanács VB kérésére Győr város vízellátási lehetőségeinek felkutatását a győri városi vízmű bővítésével kapcsolatban. 1960-ban ugyancsak a Városi Tanács VB kérésére vették programba Győr város folyóinak és belvizeinek rendezésével kapcsolatos témát. A csoport irányelveket dolgozott ki, amely a kiviteli tervek alapgondolatát képezte. A vázoltak mellett a helyi csoport a GyőrSopron megyei Tanács és a MTESZ Győri Intézőbizottságának felkérésére tanulmányozta és véleményezte az 1960-ban elkészült északdunántúli regionális fejlesztési tervet, különös tekintettel annak vízgazdálkodási vonatkozásait. A leírtakból látható, hogy a rendszeres előadások mellett ebben az időszakban kezdődött el a társaságon belül a munkacsoportok felállítása és a szűkebb csoportmunka. A vázolt témákból látható, hogy főleg helyi jelentőségű témákkal foglalkoztak. 1958. és 1959-ben rendezte a Győri csoport az első tanulmányutakat, amelyet mindkét esetben egy naposak voltak. A taglétszám 1960-ban 35 fő volt. 1962. I. 26-án új vezetőséget választott a csoport. Ez előző évek tapasztalatai alapján a vezetőség ki akart lépni a Vízügyi Igazgatóság kereteiből, működését igyekezett kiterjeszteni Győr-Sopron mellett Komárom megye területére is. Ez a törekvés a megválasztott vezetőség névsorából is kiolvasható, amely a következő volt. Elnök: Szaló Lajos, a Győr-Sopron m. Tanács elnökh. Alelnök: Bencsik Béla, igh. főmérnök Győri Vízügyi ig. Bulkay Lajos, ig. h., főmérnök Győri Vízművek. Elnökség: Putz József, igazgató Győri Vízügyi lg. Pintér József, Győri Városi Tanács elnökh. Horváth Antal igazgató, Győri Vízmű; Krosznek László, Komárom megyei Tanács elnöke; Zábráczki Antal, Komárom megyei Tanács VB oszt. vez. Titkár: Kovács Zoltán, Győri Vízügyi lg. Szervezőtitkár: Szörényi Miklós, Győri Vízügyi lg. Az új vezetőség kibővített munkaprogrammal indult a közel kilencéves tevékenységnek. A korábbi évekhez viszonyítva újat és többet kellett tenni, mert az igények megnőttek a társadalmi munkavégzés területén. A fő célkitűzés a tagság szakmai színvonalának fejlesztésén kívül az volt, hogy rendezvényekkel, klubösszejövetelekkel és munkabizottsági munkával társadalmi keretek között segítsék és vigyék előbbre a vízgazdálkodás fontosabb célkitűzéseit, feladatait, továbbá a hivatali munkát is, úgy, hogy egymás tevékenységét jobban megismerjék. Ügy gondolták, és ez az elgondolás be is vált, hogy időnként napi munkájukkal össze nem függő szakterületekre is látogassanak, a problémákat megismerve annak tevékenységét elősegítsék és nem utolsósorban kikapcsolódhassanak. Voltak rangos rendezvények (például az öntözésfejlesztéssel és a termálvíz-hasznosítással kapcsolatban) voltak jólsikerült előadó-vitaüléseik a vízgazdálkodás szinte valamennyi szakterületéről, továbbá klubdélutánjaik általában saját problémáik megvitatására időnként egész komoly sikerrel és tartalommal. Ügy érzem, hogy az elmúlt időben függetlenül attól, hogy voltak lanyhább tevékenységi időszakok is a csoport szervezeti és munkamódszer, továbbá egyesületi élet terén fejlődött. Taglétszámukat a kezdeti 38 főről 85 főre fejlesztették fel rövid idő alatt. Majdnem mindig példás rendben folyt a tagdíjbefizetés. Munkamódszer tekintetében legjobban a klub-, illetve vitaülés-rendezvények váltak be, melyeken kötetlen vita formájában igen sokszor élénk és hasznos eszmecsere fejlődött ki. Rendezvényeik keretében a tájékoztatás és a legfontosabb vízgazdálkodási tevékenységek társadalmi kontrollja jól beilleszthető volt és az egyik célúkat is képezte. Az 1962-ben megválasztott Vezetőség több munkabizottságot szervezett a csoporton belül, mint például a Győr város fejlesztésével, rendezésével kapcsolatos árvízvédelem és vízrendezés, Győr város szennyvízelvezetésének fontosabb kérdései; az öntözés tapasztalatai és fejlesztési szempontjai a Kisalföld területén; A Fertő-tó hidrológiai kérdései; a vizek tisztaságának védelméről szóló kormányrendelet gyakorlati megvalósításának szempontjai. A munkabizottsági forma nem egészen váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A fejlődés üteme úgy hozta magával, hogy egyes témák hamarosan túlnőttek a társadalmi munka keretén és hivatali kötelezettséggé váltak, így a zárójelentés kidolgozásának nem volt értelme. Más témáknál viszont nehezen lehetett a tagságot aktivizálni és ezért döcögött a munkabizottsági téma kidolgozása. Rendeztek több munkabizottsági témát tárgyaló klubösszejövetelt és használták a győri egyetem telepítésének tervezése során az idevonatkozó munkabizottsági javaslatukat. A MTESZ különböző munkabizottságaiban viszont mint pl. a Kisalföld Konzervgyár telepítése, a Hanság hasznosítása, a győri Műszaki Egyetem telepítése, a parkosítás, a Mákos-dülő rendezése, a győri vízpartok rendezése, a termálvíz hasznosításában eredményesen működtek közre és az itt szerzett elismerésekből is látható, hogy tulajdonképen a különböző szakterületeket összefogó munkabizottsági tevékenység igazán jelentős. A különböző társadalmi területeken dolgozó bizottságok sokszor kérték ki az említett témákon kívül is szakvéleményünket, amelyekkel mint pl. a Dunai erőműrendszer megvalósításával kapcsolatos témában, rendszeres, illetve alkalomszerű tájékoztatást adtak. Együttműködésük a MTESZ Intézőbizottságával, később Elnökségével — annak munkájában való részvétellel —, a különböző tagegyesületekkel, különösen az Agrártudományi és Erdészeti Egyesületekkel jó volt. Szoros volt a kapcsolatuk a Magyar Hidrológiai Társaság soproni csoportjával, amit számos közös rendezvényük bizonyított. Az együttműködés egyik fontos része volt a határmenti kapcsolatok keretében a pozsonyi SVTS-el kifejlesztett kapcsolat és közös munka, melyhez egy ízben biztosítottak a rendezvényükre előadót, és csak az 1968-as csehszlovák események gátolták meg a közös pozsonyi rendezvényük megtartását. A társegyesületekkel, illetve más szervekkel végzett közös jó munkával úgy érzem kifelé szakmai megbecsülést vívtak ki, amely azután hasznosan hatott viszsza a csoport belső életére. Bevált és hagyományossá vált rendezvényeik voltak a tanulmányi kirándulások, melyeket a tagság fokozott érdeklődése mellett rendeztek meg évről évre. Tanulmányi kirándulások az alábbiak voltak: 1962-ben mozgóklubnap a Dunán, tanulmányút Sopronba, a Fertő tóhoz és Tatára a Halgazdaság megtekintésére. 1963-ban Dunai tanulmányút volt a viziközlekedéssel kapcsolatos problémák feltárása érdekében. 1964-ben volt a Balatonaligai öntözőfürt megtekintése egynapos program keretében. 1965-ben az őrség vidéke meliorációs problémáit tekintették meg, továbbá Szombathely és Kőszeg városokat látogatták meg kétnapos utazás keretében. 1966-ban a Vági vízerőműrendszert tekintették meg és végigjárták a Vág- és Nyitra-völgyek festői szépségű tájait háromnapos tanulmányúton. 1967-ben a Bakonyi kísérleti vízgyűjtőterületet és a székesfehérvári vízművet tekintették meg kétnapos tanulmányút keretében. Sajnos ennek a szép sorozatnak folytatása 1967 után a tagság nagyfokú igénybevétele és az árvízvédekezések miatt elmaradt. Általában azt mondhatjuk az egyesületi munkáról, hogy az a célkitűzésnek megfelelően előrehaladt. 1968. május 16-án tárgyalta meg a MTESZ Győr megyei 73