Hidrológiai tájékoztató, 1974

Hajós Béla: 20 éves az MHT Győri Területi Szervezete

Szervezete a csoportjuk addigi munkásságáról szóló beszámolót, amit elismeréssel vettek tudomásul. Ha a fejlődés mindig nem is volt olyan, mint ahogy azt munkaterveik, törekvéseik előirányozták mégis alapjában véve kielégítő munkát végeztek. Hátráltató okok voltak a nagyszabású ár- és belvízvédekezések és egyes időkben a tagság nagy fokú hivatali leterhelése. További hátrányként kell megemlíteniük a Vezetőség másirányú elfoglaltságát és a vezetőség időközi változásait. A vezetőség kibővítése a Komárom megyei tagokkal nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a Komárom megyei önálló szervezeti élet kialakulását a csoporton belül nem tudták biztosítani, ezért ezeknek a tagoknak a vezetőségben való részvétele formális maradt. Szaló Lajos hivatali elfoglaltsága miatt 1963. december havában lemondott az elnöki tisztségről. Helyette Bencsik Béla vállalata az elnöki tisztséget és a velejáró tevékenységet. 1966. december 9-én Bulkay Lajos is kénytelen volt lemondani az alelnöki tisztségéről Budapestre való elhelyezkedése miatt. Közben a szervezőtitkár személyében is változás állt be. Szörényi Miklós tagtársunk helyett Eöry Zoltán vette át a szervezési ügyeket, de ő is Budapestre távozott, és így a szervezőtitkári hely átmenetileg betöltetlen maradt. Végül 1968-ban Fömötör Gyula tagtársunk vállalta a szervezői titkári teendők ellátását. 1969-Oen a titkár hosszas betegsége, ami kisebb mértékben folytatódott 1970-ben is szintén akadályként hatott a szervezeti élet tekintetében, amit betetézett Bencsik Béla elnöknek a főhatósághoz való áthelyezése. Elsősorban a csoport vezetésének megoldása érdekében 1971. március 15-én tartott a Győri Csoport vezetőségválasztó közgyűlést, amely a következőket választotta meg: Elnök: Putz József, Győri Vízügyi lg. Alelnök: Markó László, Győri Vízügyi lg. Takács Lajos, Győri Vízügyi lg. Titkár: Fömötör Gyula, Győri Vízügyi lg. Szerv, titkár: Hajós Béla, Győri Vízügyi lg. Taglétszám: 95 fő Lényegében jelenleg is a fentiek alkotják, változás a titkár személyében következett be 1974. év folyamán, amikor Fömötör Gyula hivatali elfoglaltsága miatt felmentését kérte. 1974-től a titkári teendőket Hajós Béla látja el. A csoport immár negyedik vezetősége nagy, helyenként túlzott tervekkel kezdte el tevékenységét. Mivel a munkacsoportokon belül végzett munkát a hivatali tevékenységtől nem lehetett elválasztani és így ez a munkaforma az előzetes reményeket nem igazolta, a fő hangsúlyt ismételten az ismeretterjesztő előadások vették át. Az 1971—72. években megrendezett előadóüléseken mind a hallgatóság, mind az előadók elsősorban a Vízügyi Igazgatóság dolgozói köréből került ki. 1972-ben kísérletezett először a csoport vezetősége olyan témakörű előadóülések megrendezésére, amely a vízgazdálkodási szakemberek körében országos érdeklődésre tarthat számot. Az átlagosan kéthavonta megtartott előadóülések mellett sikeresnek minősíthető az 1972. évben megrendezett „Korszerű építési anyagok a vízépítésben" és az 1973-as" Csatornafenntartás gépesítése" című 2—2 napos ankét, amelyeken körülbelül 100—100 fő vett részt. Az 1971. évben sikeres négynapos tanulmányúton vett részt a csoport 50 tagja, amely során Észak-Magyarország kiemelkedő vízügyi létesítményeivel ismerkedtek. A társasági munka során már 1972-ben, de az 1973. évben fokozottan jelentkezett az a nagyfokú elszigeteltség, amely abból következett, hogy a tagság 95" o-ban egy vállalat a Győri Vízügyi Igazgatóság dolgozói köréből tevődik össze. A hivatali munka ma már olyan szélesen tájékozott szakembereket igényel, hogy egyre kevesebb azon témák száma, amelyek ismeretterjesztő előadásokon komolyabb érdeklődésre tarthatnak számot. A saját témákat tekintve 1973-ra a csoport tevékenysége fokozatosan kifulladt, a saját témákat kimerítették. Mivel a hallgatóság jórészt a saját munkájával kapcsolatos dolgokról hallott előadásokat, a tagság aktivitása erősen csökkent. 1974-ben a MHT Győri Csoportjának nem sikerült kitörni a vízügyi szolgálat hallgatóságának köréből, a társasági munka csökkenő intenzitását, a részlegesen végrehajtott munkatervek is jelzik. összefoglalva megállapítható, hogy az 1962-ben kitűzött cél a csoport munkájának kiszélesítése más vállalatok és szakágak területére helyes volt, ugyanakkor a végrehajtással kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatok alapján kialakított egysíkú munkában a nehézségek hamarosan jelentkeztek. Kedvezőtlen tényezőként hatott a tagság hozzáállására, hogy az 1972. és az 1973. években a programban szereplő tanulmányutakat hivatali elfoglaltság miatt nem tudták megszervezni. Az 1974. év elején a csoport vezetősége a társasági munka lanyhulásából levonta a megfelelő tapasztalatokat, amely irányelveiben egyezett a MTESZ GyőrSopron megyei Szervezete Vezetőségének értékelő bírálatával. Ennek alapján MTESZ tagegyesületek segítségével kell kitörni az elszigeteltségből, bővíteni kell a taglétszámot más vállalatok támogatását kell elnyerni. Miután a Vízügyi Igazgatóság munkája széles körben csatlakozik a megye egyéb szerveinek feladataihoz, a csoport munkájának fellendítője lehet, ha működési területén jelentkező igények a MTESZ társegyesületeken keresztül eljutnak az MHT Győri Csoportjához, amelynek alapján kialakuló elképzelések kifejtésére a MTESZ kiváló fórumot biztosít. A jövőben kevesebb, de nagyobb lélegzetű, más társegyesületekkel közösen megrendezett megyei ankétokra kell a fő hangsúlyt fektetni. Ezáltal a társegyesületek közelebb kerülnek egymáshoz, ugyanakkor a Vízügyi Igazgatóság mint bázisvállalat távlati elképzelésének ismertetése hasznosnak bizonyulna az egész megye fejlődésére. A csoporton belüli ismeretterjesztő előadások témakörét lehetőleg a műszaki fejlődést szolgáló kutatásokból kell kiválasztani, többségében idegen előadókkal. A jövőben jobban meg kell választani a saját témák körét, ugyanakkor a jelentősebb kérdéseket lehetőség szerint az ország érdeklődő vízügyi szakembereinek részvételével kell megtárgyalni. A vázoltak szellemében kezdett a csoport 1974-ben dolgozni, bár a munkaterv végrehajtása nem volt tökéletes, haladás jelentkezett. Több speciális ismeretterjesztő előadás mellett sikeres volt a Gabcsiíkovó— Nagymaros vízerőmű rendszerről tartott tájékoztató ankét, ahol a közel másfélszáz megjelentnek csak egy töredéke volt az MHT tagja. Gyümölcsözőnek ígérkező kapcsolat alakult ki a Szombathelyi és a Székesfehérvári Csoporttal, amelynek keretében három napra vendégül láttuk a Nyugatdunántúli Csoportot, mi magunk pedig hasonló időtartamú tanulmányutat szerveztünk a Székesfehérvári Csoport területére. Végül ismét sikerült a Csehszlovák SVTS—KR társegyesülettel a kapcsolatot felvenni, amely a szakemberek cseréjében nyilvánult meg. Az MHT Győri Csoportjának Vezetősége az 1975. évi munkaprogram összeállítása során igyekezett szem előtt tartani, hogy mind a MTESZ Győr-Sopron megyei szervezetének vezetősége, mind az MHT központi szervei a csoport munkájának javulását az aktivitás fokozását várják. Alapvető célkitűzés a kitűzött program maradéktalan megvalósítása, a csoporton belül a társadalmi munka fokozása. A témák kiválasztása során azokat az igényeket igyekeztünk figyelembe venni, amelyek a csoport működési területén jelentkeznek, a bázisszerv, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság munkájával kapcsolatban. A rendezvényeken széles teret kívánunk biztosítani a hozzászólások és vélemények kifejtésére elsősorban az idegen szervek dolgozói köréből. Fejleszteni kívánjuk kapcsolatainkat az előző években kialakított kapcsolatainkat a működési területtel határos országrészeken dolgozó MHT csoportokkal. Az 1975. évben szeretnénk újjászervezni a pár éve 74