Hidrológiai tájékoztató, 1974
Nagy György: A vízgazdálkdoás nemzetközi vonatkozásai a Körösök vidékén
2. ábra. Az árhullámképek alakulása, Fehér-Körös, Gyula kezdték a mellékpatakok szabályozását. A szabályozott mellékpatakok árterületén új belvízöblözeteket alakítottak ki, s egy sor, összesen mintegy 70 m : ; s teljesítményű szivattyútelep épül. A tározódási igény a folyókon így lejjebb tolódott, s várható, hogy a továbbiakban az árhullámok még rövidebb idő alatt és még magasabb tetőzéssel fognak levonulni (2. ábra). Mivel ismerjük az árhullámok alakulását, fejlődésének irányát és a gazdasági-társadalmi hátteret, arra a meggyőződésre kell jutni, hogy a térség árvizi biztonságát fokozni, illetve a korábbi biztonságot helyreállítani szükséges. Igen jó, és a lehető legjobb megoldásnak kínálkozik az árhullámok csúcsainak előre elkészített területre való kivezetése, átmeneti tározása. Árhullámcsúcsnak tekintjük azt a víztömeget, mely a töltések védőképességi szintje felett folyik, vagy folyna le. A csúcshoz tartozó víztömeg csak a csapadék függvénye, a lefolyás-gyorsítás a tömeget nem nagyobbítja, de a tetőzést jelentősen megemelheti (2. ábra). A kialakítás alatt levő tározórendszer 3 tározóból: a Mályvádi, Mérgesi és Kutas tározókból áll. A szabályozható tározókkal el fogjuk érni, hogy az árhullámok tetőzése sehol sem haladja meg azt a szintet, melyet a töltések még elviselnek (1—2. ábra). Ezeket a tározókat állandóan üresen tartjuk, ott nincs út és vasút, sem egyéb közmű, de az egész térség építési tilalom alatt áll. Az Alföld peremén Romániában is vannak ilyen átmeneti tározásra alkalmas területek. Valamennyi tározó összehangolt üzemeltetésével igen nagy árvizi biztonságban fejlődhet mind az Alföld, mind a Román Szocialista Köztársaságban levő alföldi peremvidék is. Az iparosítás együttjár a nagy szennyvíztermeléssel. Különösen a Sebes-Körös völgyében épült sok ipari üzem. A szennyvizeket átmeneti tározókban gyűjtik, s ha az megtelik, leengedik a Sebes-Körösbe. Ez az eljárás mindkét fél számára káros, még akkor is, ha a meglevő előrejelző és közös értékelő rendszert tovább is fejlesztik. A teljes megoldást az jelenti majd, amikor az üzemek gazdaságosabb technológiával fognak dolgozni, s a most még szennyeződésként távozó anyagokat is hasznosítani fogják. Az ipar fejlődése, a mezőgazdaság belterjessé válása, a közművesítés egyre nagyobb vízfogyasztással jár Romániában is. Egy sor mederduzzasztót, fenékgátat és három völgyzárógátat építettek az utóbbi időkben, s ezzel mintegy 35 millió m : l víztartalékhoz jutottak. Ezt egészíti ki a Marosból történő átvezetés a Fehér-Körösbe (1—4. kép). 1. kép. A jádi völgyzárógátas víztározó 2. kép. A csigéri völgyzárógátas víztározó
