Hidrológiai tájékoztató, 1974

Dr. Ákos Klára: A hévizek balneotechnikai hasznosítása Csongrád megyében

3. kép. A csigéri gát túlfolyója 4. kép. A feketetóti duzzasztó 1985-ig nagy mértékben megnő a vízigény, s már 370 millió m

3 víztömeg tarozásáról fognak újabb völgyzáró gátakkal gondoskodni. De az 1985 utáni távlati igény 780 millió m

3 sem több, mint a Körösök évi vízhozamának 2,5 milliárd m

3-nek a 30%-a. Nálunk 1950-ben jelentkezett először a vízkészlet szabályozás hiánya. Azóta a keleti-főcsatornán és a Hortobágyon át tiszai átvezetés biztosítja a Körös-vidék vízszükségletét, összesen 350 millió m

3-t. A Körösből mindössze 50 millió m

3 víz kiemelése lehetséges. 1985-re már megkétszereződik nálunk a vízigény s az 780 millió m

3-re emelkedik. Ezt is a Tisza biztosítja jórészt, és csak 100 millió m

3-t tudunk a Körösök vízkészletéből hasznosítani, melyet a folyókban és holtmedrekben, s kisebb tározókban lehet az árhullámok végéből visszatartani. A távlati vízigények kielégítése már csak közösen létesítendő hegyvidéki tározók révén képzelhető el. A Körösök természetes vízkészlete tehát még hoszszú időn át felhasználatlanul, árhullámok alakjában távozik el. Ma úgy látjuk, hogy a Körösök teljes lefolyás-szabályozása a következő évezredbe is átnyúlik. Addig is az előkészítésen kívül tág tere van az együttműködésnek, különösen az árvíz és a vízminőség-védelem tekintetében. A hévizek balneoíechnikai hasznosítása Csongrád megyében DR. ÁKOS KLÁRA Csongrád megyei Tanács VB egészségügyi osztály, Szeged Csongrád megye vízkészlete, felszíni és felszín alatti vízellátottsága kedvező. A felszín alatti gazdag vízkészletek feltárása folytán nagy hőmérsékletű és kedvező vegyi összetételű víz bőségesen áll rendelkezésre mint hőenergia és mint gyógyászati célokra hasznosítható víz. A mélyfúrásokkal nyert hévizek alapján „thermálvíz dömping"-ről lehet beszélni, mivel a megye földtani szerkezete olyan, hogy a hőszigetelő réteg vékony, kb 1000 m alatt már hévíz nyerhető. A megye területén a legújabb adatok szerint 77 hasznosítható hévízkút van, melyek hőmérséklete 37—96 C°. (A kakasszéki kút hőmérséklete a legnagyobb.) A kutak vízhozamának mennyisége különböző (500—3000 m

3/nap). A hévízkutak fúrásának időpontja változó (1912— 1970). A kémiai analízis során megállapítást nyert, hogy egyszerű hévíznek tekinthető a csongrádi, szentesi és a hódmezővásárhelyi fürdő vize, amelyeknek elismert gyógyhatása van, annak ellenére, hogy a hévíz nem tartalmaz különleges vegyi elemet. Alkalikus vizű a makói, a szegedi Anna és a székelysori, valamint a mórahalmi és a kakasszéki hévízkút. A csongrádi hévíz szulfátot is tartalmaz. A megye keleti részei felé haladva fluor, bór, szilicium-oxidot tartalmazó hévízkutak is találhatók, amelyeknek vize összetételénél fogva alkalmas arra, hogy gyógyvízzé lehessen nyilvánítani. A kőolajmező rétegnyomásának fenntartására termel vizet a fentemlített 77 kút közül 10, 67 kút vizének felhasználása jelenleg több irányú. A mezőgazdasági üzemek felhasználják a kertészeti telepek légtér és talajfűtésére, az ipari üzemek, az üzemi épületek fűtésére és kenderáztatásra. Az egészségügyi intézmények, valamint a lakások távfűtése is jelentős felhasználási terület. Továbbá a városok és Mórahalom község tisztasági- és strandfürdői szintén hévízzel üzemelnek. Egyes községekben ivóvízként használják a 42 C°-os vizet lehűtés után. Mindezekből megállapítható, hogy jelenleg a hévizek gyógyászati felhasználása nem történik meg a reális igényeknek megfelelően. A gyógyvizek feltárása még fokozható és a hőenergianyerésre felhasznált víz másodlagosan teljes mértékben alkalmas gyógyászati célokra. A hévizek gyógyászati célokra való felhasználására eddig csak a szegedi Anna-fürdő, a szentesi kórház, a csongrádi és a mórahalmi fürdők rendezkedtek be. A hévizek közül a szegedi Anna és a székelysori, valamint a szentesi kórházi kút vize gyógyvízzé minősített és folyamatban van a csongrádi fürdő vizének gyógyvízzé való nyilvánítása. Az Egészségügyi Minisztérium megjelölte azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén egy területet gyógyhellyé, illetve üdülőhellyé lehet nyilvánítani. A hévíz jelenléte Csongrád megye ilyen jellegét erősíti, de egyéb gyógytényezők is fennállanak. Kedvező a napfényes órák száma, valamint a nyári középhőmérséklet, a széljárás iránya és erőssége, továbbá a relatív nedvességtartalom. Csongrád megye városai a legtisz70