Hidrológiai tájékoztató, 1974

Nagy György: A vízgazdálkdoás nemzetközi vonatkozásai a Körösök vidékén

A vízgazdálkodás nemzetközi vonatkozásai a Körösök vidékén NAGY GYÖRGY Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula Románia gazdasági életében a Körösök hegyvidéki vízgyűjtője, s az A Hold peremvidéke egyre nagyobb jelentőségű. Az iparosodás, a közművesítés, a nagyüzemi állattenyésztés, az egyre belterjesebbé váló mezőgazdaság vízminőségvédelmi, vízhasznosítási, belvíz és árvízvédelmi kérdéseket vet fel. Mivel e hatások az egész vízgyűjtőt érintik, a megoldásokat célszerű az egységes vízgazdálkodás rendszerébe beilleszteni. A Körös-vidék kiterjedése mintegy 27 000 km-, amelynek 45%-a hegyvidék, a többi már része a Tiszántúli síkságnak. Két országra terjed ki a Körösök vidéke éspedig a teljes hegyvidék és az Alföld pereme a Román Szocialista Köztársaság, míg a többi a Magyar Népköztársaság területére esik (1. ábra). A Körös-folyók a csaknem 2000 m-es hegyekről, a meredek lejtőkön lezúduló vizeket gyűjtik össze és az árhullámok a csapadék hullástól számított 24—36 óra múlva már a töltésezett folyószakaszokra, a 85—100 m t. sz. f.-i magasságú Alföldre érkeznek. A Körös-vidék alföldi területén az évi csapadék 500 mm körüli, míg a hegyvidéké 1000—1200 mm. A vízkészletek, s így az árhullámok is a hegyvidéki csapadékból keletkeznek, s ebben a síkvidék csapadékának nincs szerepe. A csapadékviszonyokat a hegyvidéken, főleg a meteorológiai események és a részvízgyűjtők tengerszint feletti magassága szabja meg. A Bihar-hegység nyugati lejtőin — 100 m magasság — emelkedéshez 45 mm csapadéknövekedés tartozik. A csapadék mennyisége ezenkívül attól is függ, hogy milyen gyorsan kénytelen a légtömeg felemelkedni, így magyarázható a viszonylag alacsony fekvésű Menyháza (245 m) igen nagy csapadéka, a mögötte levő Bélihegység miatt. A statisztika szerint a csapadék maximuma júniusban (250 mm), míg minimuma (60 mm) januárban van. Csapadék szempontjából három gócot ismerünk. E térségeket 1200 mm-es évi csapadék jellemez. Ezek a Bihar-, a Vigyázó és a Béli-hegység. A Vigyázó a Sebes- és Fekete-Köröst, a Bihar a Fekete és Fehér-Köröst, míg a Béli-hegység a Tőz-patakot uralja. Az utóbbi években megjelent román nyelvű műszaki irodalom már részleteiben is foglalkozik a Körösökkel. A közölt adatok és megállapítások nem annyira hoszszú idők feljegyzéseire, hanem inkább elméleti megfontolások alapján leszűrt becslésekre támaszkodnak. 5Z/U/ARD NAGYVARAD. K.SZAKAL CSUCSAr •> Xerei VESZTŐ SARKADJ BOROZNI SZEGHALOM K.LADÁNY > (' ' o

1, iBEKES'• CSABA GYUlXW. J V

;'f%o|(.j[NQ (i

ttt- belenyes \ yP.GROZA o MENNYHAZA %aNAGYBIHAR } BIHARKAPU HONCTO i 50 km

1' i 1. ábra. A Körösök vízgyűjtőterületének átnézetes helyszínrajza 1. Országhatár: 2. Vízgyűjtőterület határa; 3. Folyó, árvédelmi töltés, duzzasztó; 4. Lokalizáló töltés; 5. Völgyzárógát; 6. Szivattyútelep; 7. Árvízi tározó; 8. Régi, természetes tározó terek 67