Hidrológiai tájékoztató, 1974
Dr. Deák Margit: Az Alföld födltani térképezése napjainkban
végzik. Laponként 500 körüli a teljes vízelemzési vizsgálatok száma. Ha a fúrómagból molluszka vagy gerinces faunamaradványok kerülnek ki, a paleontológusok azokat meghatározzák, s szükség esetén palynológiai vizsgálatokat is végeztetnek. (Az összes anyagvizsgálati részeredmény és a kéziratos atlaszok a Magyar Állami Földtani Intézet Alföldi víz- és építésföldtani osztályának adattárában az érdeklődők rendelkezésére állnak.) Ebből a közel 70 000 adatból általában 17 főtérképet, 15—17 melléktérképet, 5 földtani metszetet, 40—50 szemcseösszetételi diagramot vagy görbét szerkesztenek Az agrogeológiai változatok az altalaj CaCO : 1 %-os mennyiségét mutatják 0,4—0,5 m, 1 m és 1,5 m mélységben, s ugyanezen mélységekben a felszín vízáteresztő képességéről is áttekintést nyerhetünk. Az építésföldtani változatok a felszín alatt 2, 5 és 10 m mélységben található képződményekről, valamint a jellemző építésföldtani körzetekről adnak számot. A vízföldtani változatokon ábrázolják a talajvíz jelentkezési mélységét, nyugalmi szintjét a felszín alatt, helyzetét a tenger szintje felett, a talaj víztükörre ható 1. ábra. Az Alföld 1:100 OOO-es méretarányú földtani térképeinek áttekintő lapja 1. Nyomtatásban megjelent, 2. Kéziratban elkészült atlaszok a kinyomandó atlaszhoz. A mélyfúrási adatokból szerkesztve — területenként változóan — további 2—5 főtérképet, 6—8 melléktérképet is tartalmaznak az atlaszok, ha arról a területről az OKGT, az EL.GI vagy a VITUKI adattárában ilyen vonatkozású közölhető adatok a szerkesztők rendelkezésére állnak. Az atlasz földtani-, agrogeológiai-, építésföldtani-, vízföldtani-, mélyföldtani- és gazdaságföldtani térképváltozatokat tartalmaz. Az első térkép a 10—20 m mélységű sekélyfúrások hálózatát mutatja. A földtani változatokon a felszíni képződmények és a 10 m-es fúrások kőzettani szelvényei láthatók. A földtani térképen az egyes képződményeket betűkből álló szimbólumok jelölik, amelyek egyértelműen utalnak a képződmény korára, kőzettani jellegére és származására. A sekélyfúrások kőzettani szelvényein az egyes képződmények mineműségét számok jelölik. A számok alapján gyorsan és egyöntetűen megállapíthatók a fő kőzetjellegek, így az 1-gyel kezdődőek a kavics-, 2-vel kezdődőek a homok-, 3-mal kezdődőek a lösz-, 4-gyel kezdődőek az iszap-, 5-tel kezdődőek az agyagféleségeket jelölik. E jelölési rendszert alkalmazták az építésföldtani térképváltozatokon, és számos szöveg közti ábrán is. nyomás mértékét, a talajvíz oldott anyagtartalmát, a legjobb vízadó rétegeket stb. A mélyföldtani térképek a pleisztocén, pliocén, neogén képződmények vastagságát, illetve azok aljzatát, a medencealjzat szerkezetföldtani képét mutatják, a gazdaságföldtani változat pedig a terület ásványi nyersanyaglelőhelyeit, a hévíz- és artézi kutak helyét, mélységét, pozitív vagy negatív voltát. A térképlapokat magyarázó szöveg lényegretörően tárgyalja a legfontosabb tudnivalókat mind a területre, mind a térkép olvasására vonatkozóan. Az 1969-ben nyomtatásban megjelent Szolnok jelű atlasz térképei 1:100 000 mértarányúak. Tekintve, hogy az ábrázolt anyag néhány kivételtől eltekintve fele akkora méretben is jól olvasható, — a gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve — az 1974-ben közreadott Csongrád jelű atlasz már kicsinyítve, 1:200 000 mértarányban jelent meg, lényegében azonban változatlan külalakkal. 1975-ben nyomtatásban a Heves és a Tiszafüred jelű atlaszok jelennek meg. Az anyag szakszerkesztése, nyomdai előkészítése, a szöveg szedése, az egész atlasz nyomása a Magyar Állami Földtani Intézetben készül. 66
