Hidrológiai tájékoztató, 1974

Dr. Páter János: A Balaton bioklimatológiája és az üdültetés

A Balaton bioklimatológiája és az üdültetés* DR. PÁTER JÁNOS POTE Közegészségtani Intézet, Pécs Az élet és a halál ciklusos változása az élők világának örök biológiai rendje. Mégis a kultúrált és civilizált ember, s ezen belül a mindenkori orvostudomány fő törekvése az egészség megőrzése, a betegség gyógyítása és az élet meghosszabbítása volt. Ezt a törekvést évezredeken át a természetes gyógytényezők igénybevételével igyekezett megvalósítani. A természetes gyógytényezőik ilyen irányú hasznosítása évezredes empíriák eredménye. Az orvostudomány, főleg technikai téren nagyon sokat fejlődött, de az évezredes tapasztalatokat nem nélkülzheti, főleg nem a nagy tömegek egészségének megvédése tekintetében. A bioszféra, tehát életterünk három fő tartománya az: atmoszféra, a hidroszféra és a geoszféra, az amely forrása és eredője a természetes gyógytényezőknek. Van, és pedig igen fontos jelentősége. Civilizált korunk rákfenéje az urbanizációs ártalmak hosszú sora. Az utóbbi évtizedek felfokozott urbanizációs folyamata, amely a falusi tömegeket a városokba koncentrálta, ismét időszerűvé tette az emberek egészségének megvédése céljából a természetes gyógymódok, így a fürdők és a klímatényezők fokozottabb alkalmazását. Ezen a téren közegészségügyi szempontból a mi Balatonunk rendkívül nagy jelentőségű. Hogy miért, az kiderül akkor, ha a városi életmód által előidézett urbanizációs ártalmakat felsoroljuk. Hogyan is él a városlakó? A városlakó úgynevezett „biomonotoniában" él. Mit jelen ez? Ez azt jelenti, hogy fizikai ingerszegénység és psichikai ingergazdagság a domináló. A központifűtés, fedett munkahelyek, villamos, autóbusz, autóközlekedés, központi vízellátás mind-mind kényelmessé teszi az életet, de elszoktatja a szervezetet pl. a külső időjárási inzultusokkal szembeni megfelelő védekezéstől. Az ember elpuhul, könynyen megfázik, könnyebben esik áldozatául a fertőző megbetegedéseknek. A városi élet másik jellemzője a psichikai ingergazdagság. A denaturált miliőben élő városi ember zaklatott, hajszolt élete, állandó idegfeszültséget, stresszt eredményez. A korai kelés, kapkodó reggeli, vagy annak elhagyása, a közlekedési eszközök túlzsúfoltsága, a hivatalból való elkésés félelme, s az így felfokozott stressz kompenzálása, nikotin, koffein, alkohol, gyógyszerek fogyasztása, lassanként az akarattól független vegetatív idegrendszer túlfeszültségéhez, majd kifáradásához vezet. A mozgáshiány és a különböző abuzusok kellemetlen következménye az obstipatio, az étvágytalanság, gyomorhurut. Ezt próbálják kompenzálni az indokolatlan kávéfogyasztással, dohányzással, hivatal után, de néha közben is a töményszesz fogyasztásával és mindezek tetejébe a mérhetetlen gyógyszerfogyasztással. Ezek tehát a urbanizációs élet gyötrelmei. Ezekre a legjobb orvosság az üdültetések során a megfelelő testmozgás, táplálkozás, napozás, fürdőzés helyes használata és alkalmazása. Az üdültetés tehát az egyetlen lehetőség az urbanizációs stressz okozta ártalmak megszüntetésére és a munkaerő-visszaszerzés, munkaerő-regenerálás megvalósítására. A helyes üdülés nem merülhet ki a „dolce far niente", tehát az édes semmittevés elvének megvalósításával. A helyes üdülést az „aktív pihenés" elvének megvalósítása szolgálja. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy az üdülőnek a környezetváltozás mellett megfelelő életrendet is kell bevezetni. Balatoni viszonylatban mindenekelőtt a kánikulára való tekintettel a helyes étrend a fontos. Sok tej, kevés alkohol, sok vitamintartalmú zöldfőzelék, kevés zsíros étel, de megfelelő mennyiségű hús, tehát fehérje. •Előadva 1972. november 16-án Siófokon, a MHT Pécsi Csoportja által rendezett tanulmányúton. Az életrendben hosszú éjszakai pihenés, korán fekvés, ezt követheti a korán kelés is. A később elmondandók miatt mértékletes napozás, megfelelő fürdés, úszás, különböző sportok, az idősebbek részére természetjárás. Természetesen az elmondottak nem zárják ki a mértékletes szórakozást, zenét, táncot. Hogy járul mindezek megvalósításához a sajátos balatoni klíma és a Balaton vize. Csak a Balaton sajátos bioklímatiológiai viszonyainak ismeretében valósíthatjuk meg a balatoni üdülés helyes technológiáját. Mindenekelőtt foglalkozni kell a Balaton napsugárzási viszonyaival, a sugárzás bioaktivitását meghatározza maga a nap sugárzó energiája, ezen belül az összsugárzás és a biológiailag legaktívabb ibolyántúli sugárzás. A sugárzás bioaktivitását megszabja a Balaton mikrohullámainak fényszóró és fényvisszaverő képessége, tehát az úgynevezett ,albedo", de a sugárhatáshoz lényegesen hozzájárul a homokos part fényvisszaverő képessége, továbbá a vízből való ki.jövés és bemenés. A víz által megnedvesített bőrfelület fokozottabban érzékeny a biológiailag aktív ibolyántúli sugárzással szemben. Ezenkívül szerepet játszik a szél is, amely a tűrhetetlen magas hőmérsékletet enyhíti és a nedves bőrre a fokozott gyors elpárologtatással kellemes hűtő hatást gyakorol. Áz 1. ábra a balatoni napsugárzás összintenzitásának napi lefutását szemlélteti augusztus hónapban, összevetve Mátraháza és Davos sugárzási viszonyaival és feltüntetve 50%-os albedo esetén a balatoni strandolókat érhető sugárinzultust. A 2. ábra az ibolyántúli sugárzás napi lefutását tünteti fel augusztus hónapban, a balatoni értékeket összehasonlítva a svájci értékekkel. Ugyancsak feltüntetve, hogy milyen sugárplusz érhetné az üdülőket 50%-os albedo esetén. Mindkét grafikonról világosan leolvasható, hogy napozásra legalkalmasabb időpont a 10 és 14 óra közötti napszakasz. Ez egyúttal azt is magában involválja, hogy ilyenkor kell a legóvatosabban bánni a napozással és be kell tartani azt a vasszabályt, hogy a napozást 10— 15 perccel kezdjük és csak fokozatosan emelhetjük 30— 45 percre. Aki ezt a szabályt nem tartja be, az keserves áron fizeti meg a balatoni „üdülést" és nem munkaerő regeneráció, hanem munkaerő degeneráció lesz a következménye. 1. ábra. A balatoni napsugárzás összintenzitásának napi lefutása augusztusban I. Tihany; II. Balatonszabadi; III. Mátraháza; IV. Davos; V. Balatonszabadi 50% albedo esetén 48