Hidrológiai tájékoztató, 1974

Dr. Mitterstiller József: A Balaton halgazdálkodásának időszerű kérdései

2. ábra. Az ibolyántúli sugárzás napi lefutása augusztus hóban (Davosi egységben) I. Balatonszabadi 1928 (110 m); II. Balatonszabadi + 50"'

n albedo; III. Davos (1559 m); IV. Muottas-Muraigl (2456 m). A hosszabb hullámhosszúságú sugárféleségek hatása elsősorban nem specifikus hőhatás. A biológiailag aktív ultraibolyasugárzás azonban specifikus, amely módjával adagolva fokozza a különböző szervek, enzimek működését, elősegíti a vitamintermelést, fokozza a szervezet immunbiológiai védekező képességét, tehát nagyon jó kondicionáló hatása van és alkalmas arra, hogy az urbanizált környezetben egyensúlyát vesztett szervezet visszanyerje vitalitását. Azonban a napsugárzásra is áll az, ami minden gyógyszerre, kis adag hasznos, nagy adag káros. A mértéktelen napozás kellemetlen következményekkel jár. A kivörösödött bőr fájdalmas, felhólyagzik, ezek a hólyagok nedvezni kezdenek. Magas láz léphet fel, amely étvágytalansággal, álmatlansággal jár. Hosszú napokba, hetekbe telik, amíg a mértéktelen napozás említett kellemetlen következményei elmúlnak, ha elmúlnak. Mert a balatoni túlzott napozás egyéb kellemetlen és súlyosabb következményekkel is járhat. Nem hiába adta ki az Egészségügyi Minisztérium azt a figyelmeztető rendelkezést, amely a Balaton-menti üdülés ellenjavallatait sorolja fel. Ezek a következők: 1. Tüdőtuberkulózis 2. Heveny megbetegedések 3. Akut gyulladásos, vagy egyéb szapora pulzussal járó szívmegbetegedések 4. Magas vérnyomás 5. Basedow-kór és hyperthyreosis 6. Epilepsia 7. Rák (műtét utáni állapot is) 8. Nagyfokú idegesség 9. Súlyos sorvasztó betegségek utána lábadozó állapot 10. Fénytúlérzékenység A Balaton északi partján a táj sajátos adottságai miatt a klímainzultusok kevésbé intenzívek, ezért az ellenjavallatok 4—5—7—8—9—10-es eseteiben a betegek állapota szerint enyhíthetők. Az elmondottakból következik az,hogy a balatoni ingerklíma és a balatoni üdülés nem mindenkinek tesz jót. Oda tehát főleg a gyermekek beutalása esetén kívánatos lenne az előzetes orvosi vélemény kikérése. Különösen fontos a gyermekek esetén, mert a sok évtizedes gyakorlat azt mutatja, hogy a Balaton klímája rendkívül kedvezőtlen hatású az asthmásokra. Asthmás felnőtt vagy gyermek kerülje a balatoni üdülést. Az egészséges felnőtteket pedig meg kell tanítani a balatoni üdülés helyes technológiájára. Ez a beutaló orvos, vagy az üdülő orvosainak és gondnokainak a feladata kell, hogy legyen. Ezért készítette évekkel ezelőtt az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Intézete a „Hurrá üdülünk" c. felvilágosító filmet, amely megtanítja a Balaton mellé beutaltakat az üdülés helyes életrendjére. Ügy gondolom, hogy ez a néhány felsorolt momentum is érzékelteti azt, hogy milyen fontos szerepe van a Balatonnak a tömegek egészségvédelme, munkaerejének megtartása és fokozása szempontjából. A Balaton népegészségügyi és népgazdasági szempontból nemzeti kincsünk, és azzal úgy kell gazdálkodnunk, hogy ezzel a kincsnek előnyeit élvezzük, hátrányait kiküszöböljük. A Balaton halgazdálkodásának időszerű kérdései DR. MITTERSTILLER JÓZSEF Agrártudományi Egyetem, Keszthely Hazánk egyik legvonzóbb, s talán legértékesebb természeti kincse a Balaton. Dolgozóink milliói keresik fel évente, hogy természeti szépségében gyönyörködjenek, s környezetében testileg-lelkileg felüdüljenek. A Balatont szinte mindenki magáénak érzi és ebből adódik az, hogy nagyon vigyázunk rá és törődünk sorsával. Erre a gondoskodásra valóban rá van utalva a tó, és ahogy a körülmények mutatják, a jövőben is egyre inkább rászorul, hogy állagát és természeti kincseit megőrizzük. Ismeretes, hogy a civilizáció fejlődése, a nagymérvű iparosodás, a mezőgazdaság modernizálása, bár összességében az emberiség javát szolgálja, mégis számos olyan hatással jár, amely ellenlábasa lehet a természetnek. Meghökkenve és kicsit talán már késve tapasztaljuk, hogy világviszonylatban egyre szennyezettebbek az élőhelyeink, egyre szennyezettebbek a folyók és a tavak vizei. Eljutottunk ahhoz a felfedezéshez, hogy földünk legértékesebb ásványi kincsei nem az arany vagy az olaj, hanem a tiszta víz. A Balaton világhírű tiszta és üde vizének megőrzése tehát mindannyiunk ügye és nem szabad megengednünk, hogy az emberi tevékenység káros hatásai érvényesülhessenek, és a tó természeti feltételeit megrontsák. Ezért óriási jelentőségű — és sajnos egyesek által még ma sem eléggé elismert — a tudatos és kötelező természetvédelem, melyet minden túlzás nélkül nevezhetünk saját magunkkal szemben gyakorolt jótékonyságnak. Ha a halászok a tengert a „reménység mezejének" tudják, akkor ezzel az értelmezéssel a magyar tenger, a Balaton a megvalósuló remények mezejének tekinthető, hiszen legelsőbbrendű feladatát, a dolgozók üdülési feltételeit jórészt kielégíti. Amikor tehát a tó halgazdálkodásának néhány időszerű kérdését kell taglal-