Hidrológiai tájékoztató, 1974

Dr. Korim Kálmán: A Balaton környéki hévízfeltárás helyzete és jövője

séges-e a gyógyhelyen és az üdülőhelyen biztosítani a csendet, ha a forgalmas közlekedési vonalaktól a területet nem választja el véderdő, vagy dombvonulat? Látható, hogy a növényzet és domborzat védelme igen szorosan kapcsolódik a gyógyhelyek és üdülőhelyek környezetvédelméhez. A köznyelv a nagyobb települések melletti erdőt „a város tüdejének" nevezi és ebben sok igazság van. Éppen ezért törekszünk arra, hogy gyógyhelyeinken és üdülőhelyeinken és azok környezetében megmaradjanak az erdők, fasorok, ligetek, parkok, mert ezek mindegyike a betegek gyógyulását, az üdülők zavartalan pihenését szolgálják. Ebben a tevékenységünkben megértő elbírálást tapasztalunk a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Természetvédelmi Hivatal illetékesei részéről még akkor is, ha a védelem alá kerülő erdők kitermelése nem oly gazdaságos, mintha nem volna védett. Így sikerült elérnünk, hogy a soproni Állami Szanatóriumot körülvevő erdőt védett erdővé minősítették, továbbá védett erdővé minősítették Sárvár határában azt az erdőt, amely mellett van nemcsak hazánk, hanem Európa egyik legértékesebb gyógyvízkútja és amelynek hasznosítása a következő években indul meg. IV. Az Ókorban a vizet a négy fő elem egyikének nevezteti, ami azt bizonyítja, hogy jelentőségét az Ókor embere is felismerte. Víz nélkül az élet elképzelhetetlen. A víz jelentősége az utóbbi évszázadok során egyre nőtt, egyre többre van szükségünk és a rendelkezésre álló vízkészletek nem kimeríthetetlenek, hanem nagyon is korlátozottak. Es mégis az összes természeti kincsek közül éppen a vízzel gazdálkodunk a legfelelőtlenebbül. Pazaroljuk a meglévő készleteket, szennyezzük és mindent elkövetünk, hogy mesterségesen okozzunk önmagunknak gondot a vízellátásban. A vizek védelme ki kell, hogy terjedjen a felszín feletti és felszín alatti vizekre egyaránt, érthető tehát az 1964. évi IV. törvény és azt követő számos jogszabály következetes szigora. A felszíni vizek, patakok, folyók, tavak az üdülés, kikapcsolódás elszakíthatatlan tartozékai. Hazai üdülőhelyeink többsége folyók és tavak partján fekszik, döntő fontosságú tehát ezek vizének fokozott védelme. Ez a védelem sajnos — vízügyi szerveink kitartó és lelkiismeretes munkája ellenére — sok vonatkozásban messze elmarad a megkívánt mértéktől. Felszíni vizeink sajnos igen szennyezettek; jóllehet nem érik el a Nyugat-európai vagy Észak-amerikai folyók szennyezettségét, a helyzet mégis rendkívül nyugtalanító. A vizek szennyezésében komoly szerephez jutnak az ipari és mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek az esetek zömében derítetlenül engedik "bele szennyvizüket a felszíni vizekbe és inkább kifizetik az esetenként kiszabott bírságot, ahelyett, hogy derítő, illetve tisztítóberendezést létesítenének. A modern mezőgazdaság hatalmas eredményeinek elérésében jelentős szerepe van a növényvédő- és vegyszeres gyomirtószereknek, valamint műtrágyának. Azonban ezek az anyagok komoly veszélyt jelentenek felszíni vizeinkre. Esőzések után a csapadékvíz bemossa ezeket az anyagokat folyóinikba, tavainkba, ahol igen komoly károkat okozhatnak és okoznak is. A növényvédőszerek, illetve műtrágyák elősegítik a vizek algásodását, szaporodik a nád és a hínár. A gyomirtószerek a felszíni vizek élővilágát veszélyeztetik, gondoljunk csak a katasztrofális balatoni halpusztulásra. A környezetvédelemhez hozzátartozik a vizek természetes biológiai egyensúlyának védelme is. Ezen a téren az „aktív" emberi tevékenység is sokat árthat. Például hatalmas mennyiségű angolnát telepítettek a Balatonba anélkül, hogy előzetesen felmérték volna ennek következményeit. És az eredmény; a tó halállományának összetétele teljesen megváltozott, a biológiai egyensúly felbomlott és ezt a folyamatot egyre nehezebb lesz megállítani. Igen lényeges számunkra a felszín alatti vizek, ezek között is az ásvány-, hév- és gyógyvizek védelme. Ezeket a vizeket hasznosítjuk a gyógyfürdőkben, tisztasági és üdülőfürdőkben. Szerencsés helyzetben vagyunk ezen a téren is azzal, hogy a vízügyi jogszabályok az ásvány- és gyógyvizeket és hévizeket is védik, így a környezetvédelemnek a vizek védelmével kapcsolatos része megoldottnak tekinthető, annál is inkább, mert kapcsolataink az Országos Vízügyi Hivatallal és az alárendelt vízügyi szervek többségével igen jó. így például közösek az erőfeszítéseink a budai keserűvíztelep védelme érdekében, együtt munkálkodunk a bükkszéki „Salvus" gyógyvíz fenntartása és stabilizálása érdekében. Űj gyógyfürdők építéséhez nyújtott támogatás esetében az Országos Vízügyi Hivatal vezetői kikérik véleményünket. Az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság gyógyfürdők, gyógyhelyek és üdülőhelyek, ásvány- és gyógyvizek hasznosítása vonatkozásában a környezetvédelem minden összetevőjének védelmét igyekszik biztosítani az érintett országos hatáskörű szervekkel és tanácsi szervekkel való szoros, megértő és gyümölcsöző együttműködés útján. A Balaton környéki hévízfeltárás helyzete és jövője* DR. KORIM KALMAN Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet A Balatonvidék hévízelőfordulási viszonyainak és hévízfeltárási lehetőségeinek felmérése és számbavétele még sohasem volt olyan időszerű és fontos mint manapság. A Balaton, hazánknak ez a páratlan természeti kincse egyre nagyobb vonzerőt jelent a pihenésre vágyók számára. Köztudomású, hogy hazánk klimatikus viszonyai következtében az üdülési szezon meglehetősen rövid, s a rövid nyarat is sokszor mostoha időjárás szakítja meg. Éppen ezek a körülmények teszik fontossá a Balaton környéki hévízkincset, ennek minél intenzívebb kihasználását. Hévizes fürdők és üdülőhelyek létesítésével, bővítésével és korszerűsíté•Előadva 1972. november 17-én Keszthelyen a MHT Pécsi Csoportja és MFT Déldunántúli Területi Szakosztálya által rendezett tanulmányúton. sével a kedvezőtlen időjárás okozta hátrányok jelentős mértékben ellensúlyozhatok. Magyarország sajátos földtani helyzeténél és felépítésénél, valamint kedvező geotermikus viszonyainál fogva igen gazdag hévizekben. Ez elsődlegesen a Föld nagyobb mélységében a múltban, sőt még a jelenben is végbemenő földtani folyamatoknak köszönhető. A magyar medenceüledékeket átfűtő földi hőáramok forrása nálunk jóval nagyobb mélységben van mint az elsőrendű geotermikus övezetekben, így Izlandon, Kamcsatkában, Japánban, Űj-Zélandon, melyek ma is működő vulkáni területeket képviselnek. Hazánkban a nagyarányú harmadidőszaki vulkánosság legutolsó megnyilvánulása a pliocén végén és a pleisztocén kezdetén volt, melynek eredménye a Balaton környéki és a nógrádi bazalthegyek képződése. Ez az emberi élet46