Hidrológiai tájékoztató, 1974
Dr. Vadász Gyula: Gyógyfürdő és üdülésügy kapcsolata a környezetvédelemmel
erő idézi elő a vízmolekula-csomó áramlását. A (6) képlet szerint a mozgásnak — azaz a vízmolekula-csomó áramlás létezésének és fennmaradásának feltétele az, hogy A > G + S Ez esetben ugyanis R =j= 0, tehát a vízmolekula-csomók mozgásához szükséges erő létező mennyiség. A levegő páranyomása gyaikorlatilag állandóan változó érték. A levegő páranyomásának növekedésével a levegő viszkozitása is megnő, ami a (6) képletben szereplő S súrlódóerő növekedésével jár. A megnövekedett súrlódóerő következtében pedig a szabad vízfelszínről történő párolgás azaz a vízmolekula-csomók áramlási sebessége csökken. (Megfordítva, a levegő páranyomásának csökkenésével a súrlódóerő csökken, tehát az áramlási sebesség növekszik.) A páranyomás további növekedésével S értéke tart az A — G érték felé. Következésképpen R értéke csökken, s tart a zérus felé. Az áramlás sebessége a páranyomás (p t) növekedésével egyre csökken, s végül megszűnik. A vízmolekula-csomók állapota telített levegőben Amint a relatív páratartalom eléri az adott hőmérsékletre vonatkoztatott 100%-ot, azaz telítődik, a benne levő páranyomás (Pi) nagysága egyenlő lesz a telítettségi páranyomással (p 2), azaz Pl = V'i ami az áramlás megszűnésének alapfeltétele. Ekkor a vízmolekula-csomókra ható külső erők eredője zérussal egyenlő, vagyis A — G — S= 0 (7) A víz és levegő molekulasúlya egy állandó érték, tehát az A felhajtóerő nagysága változatlan, konstans érték. Ugyancsak konstans a vízmolekulákra ható G nehézségi erő. A (7) egyenlet bal oldala ezeknek a figyelembevételével csak abban az esetben lehet zérus, ha S = A — G = Smax (8) vagyis előáll az az állapot, hogy a vízmolekula-csomók ra ható S súrlódóerő elérte a maximumát (,S m ax). Ebben az állapotban (légmozgástól mentes, állandó hőmérsékletű, páratelt levegőben) a légtérben jelenlevő vízmolekulák mozdulatlanok (ideális eset). A telített levegőhöz tartozó vízpára mennyisége más néven a telítettségi nedvességtartalom (E gr m 3) a levegő hőmérsékletének függvénye. Alacsonyabb hőmérsékletű levegő telítettségéhez több vízpárára van szükség. Az összefüggést a 6. ábrán levő grafikon szemlélteti. A grafikonból következik, hogy a telítettség állapota a páratelt légtömeg hőmérsékletének növekedésével telítettlenné válhatik, s a vízmolekulák áramlása újra megindulhat. A természetben ez a hajnali órákban napfelkeltekor fordul elő. Ezért reggel az éjszakai állapothoz képest 10—20%-os relatív páratartalom-változás sem ritka eset. A vízmolekula-csomók állapota túltelített levegőben. A kondenzáció A kicsapódás — más néven kondenzáció — a levegőben levő vízpára egyrészének cseppfolyós részecskékké való sűrűsödése. A kicsapódás folyamán a páramolekulák a levegőben mindig jelen levő porszemcsékre, az úgynevezett „kicsapódás! centrum"-okra rakódnak, s ezáltal vízcseppekké nőnek meg. A kicsapódás feltétele, hogy az adott léghőmérsékleten a levegő relatív páratartalma meghaladja a telítettséget, azaz fennálljon, hogy Pi Vl Azt a hőmérsékletet melyen a levegő relatív páratartalma éppen 100%-os, harmatpontnak nevezik. IRODALOM 1. Thoma F.: Szabatos vízszint észlelési módszer és annak gyakorlati alkalmazása. Hidrológiai Tájékoztató, 1965. június, 23—30. 2. Thoma F.: Párolgástani modellkísérletek. Hidrológiai Tájékoztató, 1967. november, 33—41. 3. Bárányi S.: Tavak hidrológiai vizsgálata környezeti izotópok felhasználásával. Vízügyi Közlemények, 1972. 3. f. 241— 254. 4. Thoma F.: Model Tests with Thin Sheets to Reduce Evaporation. Journal of the Irrigation and Drainage Division. ASCE, Vol. 99, No. IR2E, Proc. Paper. June 1973. 117—131. 5. Németh E.: Hidrológia és hídrometria. Tankönyvkiadó, Budapest, 1959. 6. Malevszkij—Malevics, Sz. P.: Formirovanie otricatel 'nüh temperaturnüh gradientov vblizi vodnoj poverhnoszti. (Negatív hőmérsékletesések kialakulása vízfelületek közelében.) Meteor, i. Gidr„ 1969, 5. sz. 53—59. 7. Erdey—Gruz T.: A fizikai kémia alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1972. 8. Balogh L.-né: A molekulageometria. Elet és Tudomány, 50. XXIX. évf. 1974. XII. 13. 2355—2359. Gyógyfürdő és üdülésügy kapcsolata a környezetvédelemmel DR. VADASZ GYULA Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság Napjainkban mind nagyobb jelentősége van a társadalomban az urbanizációs és környezeti ártalmaknak és az ezeknek kivédésére elsősorban hivatott a környe•Előadásként elhangzott Szarvason, a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Csoportja által 1973. szeptember 26-án megtartott előadóülésen. zetvédelem. Még a legkisebb településen élő ember is ki van téve mind munkakörében, mint pihenő idejében ártalmaknak, de fokozottabb mértékben szenved a városban lakó ember. Az emberek igénylik a fejlődést, a technika nagymértékű előretörése szaporitja az urbanizációs ártalmakat. Éppen ezért a környezetvédeC71 üj 32 o26 -1f24 ö 2 > "g 1 12 cn -Q) ui "S -2U 20 16 12 8 U 0 U 8 12 16 20 2U 28 32 + Hőmérséklet T (C°) 6. ábra. A telítettségi nedvességtartalom (E) változása a hőmérséklet (T) függvényében 44
