Hidrológiai tájékoztató, 1974

Dr. Patay Pálné: Kéziratos vízügyi térképek az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárában

2. kép. A Sárvíz és a Velencei-tó ábrázolása Andrássy A. „Mappa Comitatus Albensis" c. térképén képe (4), Király Györgyé Győr és Moson (5), egy ismeretlené Sopron (6), Karpe Mihályé Bács-Bodrog (7), Szalóki Nep. Jánosé Nyitra megyéről (8) és így tovább. Mint érdekességet említhetjük meg az utóbbiról, hogy Nyitra városát a Nyitra folyó által körülzárt szigetként tünteti fel, miként azt egy ismeretlen mesternek az 1650-es évek végéről származó „Nitria vulgo Neitra 3. kép. Részlet Krieglstein 1787. évi térképéről a bánáti mocsarakkal és a legkorábbi csatornákkal superioris Hungáriáé Episcopatus et oppidum" c. metszetén is láthatjuk (9). Karpe térképéről pedig annyit, hogy azon a Dunának a mohácsi sziget keleti oldalán futó ágát tünteti fel főfolyásnak a mai, Mohács mellett folyó főágával szemben. A megyei térképek közül mint olyant, amely különösen értékes vízrajzi adatokat tartalmaz, példaképpen felhozhatjuk még Andrássy Antalét Fejér megyéről (10). Ez is alapjában véve közigazgatási szempontok szerint készült; a megye községeit és az úthálózatot tünteti fel, de igen jó és részletes a vízrajza. Különösen érdekes a lecsapolás előtti Sárvíz, valamint a Velencei-tó ábrázolása, utóbbinak a Sárvízzel való összeköttetését is figyelembe véve (2. kép) (11). Meg kell említenünk Spaits István térképét is 1783ból (12). Rendeltetése ugyan az ország tanügyigazgatási felosztásának ábrázolása volt, de mivel egyike azon legkorábbi térképeknek, amely a szabályozás előtti vízrajzot az egész országra kiterjedőleg feltünteti, nem hagyható általunk figyelmen kívül. Nemcsak a vízrajza erősen torz, egyes helységeket is egészen téves helyre rajzol. Nagy gonddal tüntette fel azonban az alföldi mocsarakat. Nyitrát ez a térkép is szigetként ábrázolja, akárcsak Ungvárt, Szatmárt, Gyulát vagy az Arad megyei Borosjenőt. Térképtárunk a Maros—Tisza—Duna közéről, azaz a Bánátról is őriz egy igen gondosan kidolgozott kéziratos térképet. Szerzője Krieglstein; 1787-ben készült (13). Térképe nem kifejezetten vízrajzi, de a krassó-szörényi hegyvidék vízhálózatát mégis a legnagyobb részletességgel dolgozta ki és a legkisebb patakot is feltüntette. Bennünket azonban elsősorban a Tisza menti és a Bánát belsejében levő mocsarak és vízjárta területek ábrázolása érdekelhet, amely tüzetes és viszonylag pontosnak is látszik. Ezt ugyanis még eredeti állapotában tünteti fel, habár ekkor már az egyik Bega, valamint az Alibunári és Illancsi mocsarakat levezető Teréz-, továbbá a Berzava csatorna is elkészült, amit különben ezen a térképen is láthatunk (3. kép). A XVIII. század második felétől kezdve feltűnnek még más célból készült térképek is, amelyeken érdekes és értékes vízrajzi adatok találhatók. Példaként említem a Térképtárból a Tolna és Bogyiszló között 16