Hidrológiai tájékoztató, 1974

Dr. Patay Pálné: Kéziratos vízügyi térképek az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárában

4. kép. Dost térképe a Dráva Eszék melletti mocsarait átszelő római, török és II. József féle hadiúttal támadt birtokper során készült térképet (14). Eredeti célja a per tárgyát képező, ún. kistolnai föld helyzetének rögzítése lehetett, de a terület felmérése során „delineálták" a Dunát szigeteivel, morotváival, mocsaraival, a folyón levő hajómalmokkal együtt, úgyszintén számos fokának magyar nevét is kiírták. Valószínűleg szintén nem közvetlen vízügyi feladatokra készült az a térkép (15), amely Eszéknél a Dráva mocsarain keresztül különböző időkben épített három átkelőutat tünteti fel: a római határmenti ún. limesút maradványait, a törökök által készített és Zrínyi Miklós által 1664-ben felégetett hosszú hidat, úgyszintén a II. József idejében épült töltést. Ennek ellenére különös figyelmet érdemel a vízrajz ábrázolása, ami egyébként igen jellemző a XVIII. század végi, XIX. század eleji térképekre: a mocsarak, az azokon belüli vízfolyások egymásba fonódó, egymásba vesző szövevénye. Egyes vízfolyások beletorkollnak széles mocsarakba, amelyeket másutt viszont éppen a kérdéses folyások határolnak (4. kép). A kifejezetten vízügyi vonatkozású térképek egyik legkorábbika a magyar kartográfia XVIII. századi úttörőjétől, Mikoviny Sámueltől származik. A Dunát ábrázolja bal parti, valamint sárközi mellékvizeinek hálózatával Szigetcsép és Báta között (16). A címe ugyan nem árulja el, hogy milyen közvetlen célból készült, de minthogy a helységeken és néhány főbb úton kívül kizárólag a vízrajzot ábrázolja, méghozzá igen részletesen, nem kétséges, hogy valamilyen vízügyi feladathoz — mintegy előtanulmányként — szerkeszthette. A tőle megszokott kivitelt figyelhetjük meg ezen is, párosulva a korának színvonalához mérten kivételesen nagy pontosságával. E térkép részletes rajzát adja a Duna szabályozása előtti folyásának, összes mellékágának, szigetének, valamint a folyót kísérő vízfolyásoknak, ereknek, különösen Solt és Szeremle közötti sűrű hálózatuknak. Számos víz nevét is közli, ami becses nyelvészeti adalék (5. kép). Több térképet őriz a Térképtár a Duna pozsonyi szakaszáról a XVIII. század második feléből (17). Ezeket érdemes készítési időrendjükben végignézni, amiből — aránylag rövid idő leforgásán belül — az alsószakasz jellegűvé váló folyó szerteágazó medrének változását 5. kép. Mikoviny S. „Mappa Danubii Cursum..." c. térképének Bátya és Szeremle közötti részlete 17