Hidrológiai tájékoztató, 1974

Áll Lajos: A KGST szerepe a vízgazdálkodásban

A KGST szerepe a Az ország gazdasági életében a nemzetközi munka­megosztás mind jobban meghatározó szerepet kap. A KGST tagországok együttműködése nemzetgazdaságunk hatékony fejlesztését segíti elő. A gazdasági tényezők sorából a vízgazdálkodás sem hiányozhat. A víz a ter­melés alapvető nyers-, illetve segédanyaga. A lakosság, az ipar és a mezőgazdaság vízellátásának biztosítása különösen kiemeli fontos gazdasági szerepét. A víz társadalmi körforgásából adódóan a vízkész­letek komplex, több célú hasznosítása nélkülözhetet­len. A vízkészletek fokozott igénybevétele a vízmeny­nyiség csökkenését, illetve a vizekbe juttatott szennye­zőanyagok által azok minőségromlását okozza. A fel­színi vizek természeti előfordulásának sajátossága, hogy a vízkészlet — az állóvizektől eltekintve — csak me­derhez kötötten jelenik meg, és abban — mint termé­szetes szállítási pályán — a lefolyás hidrológiai és hid­raulikai törvényei szerint áramlik, esetleg több orszá­gon keresztül vagy éppen országhatárt képezve. A víz­készletnek ebből a sajátosságából fakadóan a haszno­sítás eleve nemzetközi jelleget ölt, különösen hazánk­ban, ahol a felszíni vizek mennyiségének túlnyomó többsége (96%-a) a szomszédos országokból érkezik. A vízgazdálkodási beavatkozások közös érdekű feladatok, elsősorban a vizek tisztaságának megőrzése terén. A KGST a vízgazdálkodás egyre növekvő népgazda­sági és nemzetközi jelentőségét felismerve XIV. ülés­szakán határozatot hozott a vizek tisztaságának meg­óvása érdekében a tagállamok közötti együttműködésre vonatkozó megállapodások alapelveinek kidolgozására. A tagországok XII. tanácsképviselői értekezletének ha­tározata alapján a vizek tisztaságának védelmével fog­lalkozó munkacsoport meghatározta a vízvédelem alap­vető témáit, amelyek a következők: — egységes vízminőségi kritériumok és normák, va­lamint az osztályozások elve; — a vízminőség-vizsgálati módszerek és műszaki esz­közök egységesítése; — a vizek tisztaságának védelmére irányuló intéz­kedések egységes tervezési módszerei; — a tisztítóművek és a vízvizsgálat számára szüksé­ges berendezések, ellenőrző mérőkészülékek és műsze­rek gyártásának tipizálása; — a szennyvizek tisztítási és kezelési módszerei, va­lamint a felszíni és felszín alatti vizek, elsősorban fe­nolokkal, ásványolaj-termékekkel, flotációs reagensek­kel, szintetikus mosószerekkel és más új szennyeződési nemekkel való környezeti ártalmak elleni védelem módszerei. A Vízügyi Vezetők Értekezlete kidolgozta a fentiek­ben vázolt főbb feladatokat, munkaprogramokat és több javaslatot terjesztett a KGST Végrehajtó Bizottsága elé elfogadásra. A Végrehajtó Bizottság kiemelte a vizek tisztaságá­nak védelmére irányuló intézkedéseknek a lakosság jobb életkörülményei, valamint a KGST-tagállamok népgazdasági fejlesztése érdekében történő tervszerű megvalósításának nagy jelentőségét. Tekintve, hogy a víztisztaság védelmével kapcsolatos feladatok csak az ipari ágazatok, valamint a vízügyi szervek vezetésével — egységes irányelvek alapján — oldhatók meg, kiadványban tájékoztattuk az érintett szerveket „A vizek tisztaságának védelmére irányuló intézkedések egységes tervezési módszerei"-t tartalmazó KGST ajánlásról. Az ebben foglalt alapelvek és mód­szerek valamennyi tagország vízminőségvédelmi intéz­kedéseinél megtalálhatók, ami egyszerűsítette kétoldalú kapcsolatainkban a gyakorlati munka összehangolását. A szomszédos országokkal való vízminőségvédelmi együttműködésünk elmélyítésének legfőbb feltétele volt, hogy azonosan értékeljük a vizek szennyezettsé­gét. A KGST-tagállamok Vízügyi Vezetőinek Értekez­lete munkaprogramja keretében kidolgozásra került az egységes vízminőségi kritériumok és normák, valamint az osztályozások elve. A kidolgozott anyag jelentőségét kiemeli, hogy az abban foglalt határértékek és vízmi­nőségi kategóriák alkalmazásával mód nyílt a folyók egységes minősítésére. Elősegíti a határvizek szennye­vízgazdálkodásban zettségi mértékének közös értékelését. Az erre vonat­kozó KGST-ajánlást a vizek minőségének ábrázolására is tartalmaz egységes eljárást. Ennek megfelelően ha­zánkban minden évben megjelentetjük az ún. vízmi­nőségi térképeket, amelyek a vizek minőségi kategó­riáit — a KGST-ajánlásban lefektetett módszer sze­rint — tüntetik fel. Ez egyrészt tájékoztatást nyújt fo­lyóink szennyezettségének mértékéről, a különböző komponensek csoportosításában, ugyanakkor a vízmi­nőség-változások is nyomon követhetők. A folyók, helyesebben a vizek minőségi értékelésé­hez azonban szükséges volt a vízvizsgálati módszerek és műszaki eszközök egységesítése is. Csak az azonos módszer szerint végzett vizsgálati eredmények hason­líthatók össze egymással. A korszerű vízgazdálkodás követelményeit kielégítő vízminőség-adatsor csak akkor képezhető, ha a kémiai és biológiai jellemzők megha­tározását egységes vízvizsgálati módszerekkel végzik. A KGST-tagországok szakértői kidolgozták az egységes kémiai, radiológiai, biológiai és mikrobiológiai vizsgá­lati módszereket, amelyeket a Vízügyi Vezetők Értekez­lete általános alkalmazásra elfogadott. Hazánkban is az említett módszerek alapján végzik a vízminták elemző vizsgálatát. Az egységes vizsgálat és azonos minősítés gyakorlatának bevezetése korszerű vízgazdálkodásunk egyik alappillére. Megindultak a szennyvíztisztítási technológiák folya­matos korszerűsítésére, valamint a gépészeti berende­zések és műszerek egységesítésére irányuló munkák. Ezen túlmenően lépések történtek a víztisztaság-véde­lemmel kapcsolatos berendezések gyártás-szakosítására. Különösen hangsúlyos feladat volt a KGST VVÉ munkatervében a különböző ipari szennyvizek tisztí­tása és kezelésük módszerei. E munkaprogram kidol­gozása során átfogó és széleskörű tájékoztatást adtak a tagországok az egyes alkalmazott és bevált szenny­víztisztítási módszerekről. Ennek alapján valamennyi tagország, így hazánk is, áttekintést kapott a szenny­vizek mesterséges biológiai tisztítási eljárásairól, az al­kalmazott tervezési paraméterekről. Részletes ismere­tekhez jutottunk az egyes eljárások alkalmazási terü­letét és a kialakított szerkezetek felhasználhatóságát illetően a különböző városi és ipari szennyvizek tisztí­tására vonatkozóan. Az egyeztett tapasztalatok alapján a Vízügyi Vezetők Értekezlete ajánlást adott a városi, valamint a városi és ipari szennyvizek együttes tisztításánál alkalmazható főbb megoldásokra. E téma keretében ugyancsak kidolgozásra kerültek a fenolokat és olajat tartalmazó szennyvizek, az érc­dúsító üzemek, a mesterséges felület-aktív anyagokat tartalmazó szennyvizek, a papír- és cellulóz-ipar, a vas­kohászat, a farostlemez-gyártás, a takarmányélesztő­gyártás, a húsipar, az antibiotikumok gyártása, a gyógy­szeripar szennyvizeinek megtisztítására vonatkozó mód­szerek is. A kidolgozott tanulmányok ajánlást tartal­maznak a szennyvíztisztítás továbbfejlesztésére is, így tájékoztatást ad elsősorban a fizikai-kémiai tisztítási eljárások alkalmazásával, az ozonizálással, a szorpció­val, nedves égetéssel, elektrokémiával és ioncserével kapcsolatos eljárásokról is. Hazai kutatásainkhoz hasz­nos támpontot nyújt, ugyanakkor módot ad egyes el­járások közvetlen alkalmazásához, adaptálásához, to­vábbfejlesztéséhez, gyorsítva ezzel a vizek szennyvízi károsodásának elhárítására irányuló beavatkozások eredményességét. Az elmondottak a környezetvédelemhez kapcsolódó vízminőségvédelmi témákat ölelték fel. Ezen túlmenően a KGST keretében folyó munka jelenleg ennél széle­sebbkörű és többrétű vízgazdálkodási feladat-progra­mot foglal magában. Magyarország szempontjából nagyjelentőségűek azok az eredmények, amelyeket a szocialista országok a KGST keretében kialakított víz­gazdálkodási együttműködés során a vizek szennyezés­től való megóvása terén már eddig is elértek. A KGST­ajánlások szervesen egészítik ki hazai intézkedéseinket és elősegítik a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését. Áll Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents