Hidrológiai tájékoztató, 1973
Dr. Karácsonyi Sándor-dr. Scheuer Gyula: Hatvan város vízföldtani viszonyai
sen kivastagszik. A VITUKI fúrások a város É-i részén (3—4. ábra) a kavicsos üledésösszlet alatt felsőpainmóniai homok, homokkő, agyag rétegeket tártak fel, addig attól D-re, a K7—K.j•> sz. kutak végig (140 m-ig) pleisztocén rétegeket harámtoltak. A Konzervgyár minőségi ipari vizének kielégítése céljából miután az üzem területén további kutak elhelyezésére nem volt meg a lehetőség a meglevők veszélyeztetése nélkül, ezért került sor a gyártól kb. 3 kim-re D-re új kutak telepítésére (1. ábra). Miután e területrészen a megfelelő mélységű fúrások hiányoztak, az első kutat 140 m mélységre irányoztuk elő. Először a Kg sz. kút készült el. A fúrás során bebizonyosodott, hogy az előirányzott mélységig több igénybevételre alkalmas víziadóréteg van a kijelölt víznyerő terület alatt. Hasznosításra, víztermelésre megfelelő rétegeket tártak fel 50—75 m, továbbá 90— 140 m mélységek között. A Konzervgyár vízigényének kielégítése céljából, ezért, e területrészen eddig 6 db kút készült olyan formában, hogy a feltárt vízadórétegeket kútpárok kialakításával veszik igénybe. Az 50—75 m közötti vízadóréteg aprókavicsos durva homokos kaifejlődésű. A rétegek nyugalmi vízszintje a felszín alatt helyezkedik el 1—2 m-rel és 500—600 l/p üzemszerűen kitermelhető vízmennyiséget szolgáltatnak. A 90—140 m közötti víziadóréteg már csak homokot tartalmaz a kavics frakció hiányzik, illetve a Kg sz. kútban harántoltak egy vékony apró kavicsos szintet a homokréteglben. Az alsó vízadóréteg finomabb kifejlődéséinél fogva kissé gyengébb vízadóképességű, mint a felső. A konzervgyári új víznyerő területen feltárt vízadórétegek településiviszonyaiit, kifejlődésüket és a kutak szőrözését a 6. ábrán közöljük. Az egyes vízadó•QNV NmAf. k 9 K 1 0 Kti EK K 7K,2 +2 nyvsz_ ±0 nyvsz 2 4 6 8 10 12 14 H(m)' 200 400 600 800 a L/p \ \ v \\ \ \ \ \ 6. ábra. Vázlatos vízföldtani szelvény a Hatvani Konzervgyári kutak területén szintek átlagos, fajlagos vízhozamértékeit és az azokhoz tartozó leszívási értékeket, a 7. ábrán tüntettük feL A vegyvizsgálatok szerint a pleisztocén üledékösszlet rétegvizei ivási és háztartási célokra megfelelő minőségűek. A keménység 17—20 nlkf között változik, és a vastartalom sem haladja meg a megengedett határértéket. összefoglalás Az eddig végzett vízkutatási és kútfúrási munkálatok alapján megállapítható, hogy Hatvan város környékén a Zagyva és a Nógrád patak nagy vastagságú, jó vízadóképességű, kavicsos-homokos rétegeket rakott le. Ezeket azonban a kedvezőtlen vízminőségi fajlagosvizhozam 42,6L/p/m Í^Í^S) 9 fajlagos vizhozam 69,3 L/p/m 7. ábra A konzervgyári mélyfúratú kutak vízadórétegeinek összehasonlító vízhozamgörbéi összetétel miatt, csak ipari vízellátás céljaira lehet hasaraosítani. Rétegvíz beszerzésére 50—75. 90—140 m között mutatkoznak kedvező kifejlődésű vízadószintek. A város és ipari üzemek ivó-, illetve ivóvíz minőségű kezelés nélkül felhasználható. A felsőpannóniai rétegösszlet is tartalmaz finomhomokos kifejlődésben vízadó rétegeket. E rétegek a nagyobb hőmérsékletű és sótartalmú vizet szolgáltatnak, ezért igénybevételük csak különleges igények — pl. strand, illetve tisztasági fürdő — esetén jöhet szóba. IRODALOM Balla Gy.: A Jászság geomorfológiai fejlődéstörténetének vázlata. Földrajzi Értesítő, 1958. 1 f. Dobos I.: A Zagyva-völgy Pásztó és Hatvan közötti szakaszának vízföldtana. Hidrológiai Tájékoztató, 1967. Göbel E.: A Hatvani Cukorgyár vízellátásának megjavítása. Hidrológiai Tájékoztató, 1963. Láng S.: A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Bp. 1955. Pécsi M.—Somogyi S.: Magyarország természeti földrajzi tájai é 3 geomorfológiai körzetei. Földrajzi Közlemények, 1967. 4. sz. Rónai A.: A magyar meencék talajvize az országos talajvíztérképező munka eredményei 1950—55. Földtani Intézet Évkönyve, 1956. Schmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok és Tanulmányok Magyarország Vízföldtani Atlaszához. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1962. Sümeghy J.: Medencéink pliocén és plesztocén rétegtani kérdései. Magyar Ali. Földt. Int. Évi Jel., 1951. Sümeghy J.: A magyarországi pleisztocén összefoglaló ismertetése. Magyar Ali. Földt. Int. Évi Jel. 1953-ról. 1955. Szebényi L.: Előzetes jelentés a mátraalji rétegvíz kutatásáról. Magyar AH. Földt. Int. Évi Jel.. 1952. Szebényi L.: Petőfibánya vízföldtana. Ak. Műszaki Tud. Oszt. közleményei. Alföldi Kongresszus, 1953. Székely A.: A Zagyva-völgy geomorfológiája. Földrajzi Értesítő, 1954. Spányi I.: Adatok a Zagyva vízrendszerének hidrogeográfiai viszonyaihoz. Földrajzi Értesítő, 1954. Vitális S.: A Selypi Cukorgyár artézi kútja. Hidrológiai Közlöny 1941. Vitális S.: Rózsaszentmárton és környékének hidrológiai viszonyai. Hidrológiai Közlöny 1941. VITUKI: Magyarország vízkészlete. I. Mennyiségi számbavétel., Bp. 1954. VITUKI: Magyarország hidrológiai atlasza. II—III. kötet. Hidrometeorológiai adatok és víztárolási lehetőségek. Bp. 1953.
