Hidrológiai tájékoztató, 1973

Paál Tamás: Vízföldtani megfigyelések az Apostol utcai suvadással kapcsolatban

1. kép. Az Apostol utcai suvadás felső része (Fotó -.Domonkos E.) 1. ábra. Földtani szelvény [Horusitzky (1938) szerint] A mozgás területén a következő képződmény a pleisztocén édesvízi mészkő, amely nem összefüggően, hanem a forrástevékenységnek megfelelően foltokban található. Ilyen mészkőtömbön, áll néhány épület a suvadás közvetlen szomszédságában. A mészkő letöredezett darabjai megtalálhatók a lejtő különböző részein, helyenként beágyazódva is. A mészkő általában erősen lyukacsos, ezért a viziet jól elnyeli és átengedi. A hegyoldalon a márga felett másodlagos fekvésű agyag található. En>ntek eredete részben a természetes lejtőtörmelék-képződéssel, részben a pleisztocén talajfagy-jelenségek hatásával magyarázható. Ez a réteg jelentős mennyiségben tartalmazza a hegyoldal magasabb részeiről származó törmelék-anyagokat, és ebbe ágyazódtak bele a pleisztocén édesvízi mészkő darabjai is. Keletkezési körülményei miatt ez a szőnyegszerű takaróréteg lényegesen lazább, jobb vízvezető képességű, mint az alatta levő — elsődleges fekvésű — márgarétegek (7). A legfelső természetes eredetű réteget az Apostol utca közelében vastag mesterséges feltöltés borította be. A terület földtani szerkezetéről megállapítható, hogy a hegy lábánál, a gyógyforrások környezetében a Budai-hegységre jellemző két fő törésirány, az ÉNy—DK-i és DNy—ÉK-i metszi egymást. Itt lépnek felszínre a hévizek. A Kavics utca mentén levő nagy kiterjedésű mélyedés tektonikus eredetére mutatnak a márga dőlés-adatai is (4), (5). A suvadás területe széles törésizórna D-i oldalán helyezkedik el. Csapadék adatok A mozgás létrejöttét erősen befolyásolták a csapadékviszonyok. A suvadást közvetlenül megelőző évek közül az 1964. év csapadéka (621 mm) gyakorlatilag megegyezett a sokévi átlaggal, 1965-ben viszont a sokévi átlagnál 33%-kail több csapadék (817 mm) hullott le. Ennek rendkívüliségét jól mutatja, hogy 50 év •Jatt csak két alkalommal volt ennél nagyobb a csapadék. 1965 áprilistól 1966 februárig (az egyetlen október hónap kivételével) végig átlagon felüli volt a csapadék; júniusban, augusztusiban és novemberben a sokévi átlag kétszerese. A csapadék megemelkedése nyilFöldtani felépítés A terület legidősebb felszíni kőzete a felső eocén budai márga (1), amely a Rózsadomb legnagyobb részén és a mozgás területén is megtalálható. Az egykor; hévforrások helyén a kőzet sejtes, lyukacsos szerkezetűvé vált és kövásodott. Felső része általában agyagosabb kifejlődésű, agyagmárga és imárgás agyag. Az egész márgatömegre jellemző, hogy erősen töredezett, igen sok litoklázis és elválási felület figyelhető meg (1. ábra). vízáramlás iránya Keserű-forrás Császár-Lukács forráscsoport 0 100 200 3P0 UIO m 1 • I • M

l holocén feltöltés és Dunahordalék pleisztocén édesvízi mészkő 'J pleisztocén tavi-üledék EE3 eocén mészkő 66