Hidrológiai tájékoztató, 1973

Paál Tamás: Vízföldtani megfigyelések az Apostol utcai suvadással kapcsolatban

talom (1943,0 mg/l) jelezte. Mivel az aránylag hosszú vízhozamnövelő eljárás nem hozta meg a várt eredményt, ezért a talpellenőrzés után a fúrást tovább kellett mélyíteni. A talpat az alsó rész összeomlása következtében 1247,0 m helyett 1195,0 m-ben észlelték, így mindössze csak 25 m-es szakasz működött a megnyitott 77 m helyett. A továbbfúrás során a legnagyobb iszapveszteség 1298,0—1301,0 m között jelentkezett, ahol már szálban álló mészkövet harántolt a fúró, s utána a teljes triász szakaszt perforált csővel nyitották meg. Ezzel sikerült elérni, hogy a kútból viszonylag tiszta 585 l/p kifolyó (a terepszint felett 1,0 m-en) és 2000 l/p 40 °C hőmérsékletű vizet lehetett nyerni, igen kedvező (—17,0 m-es) üzemi szinten. A rétegpróba és a végleges kút vízminősége között lényeges különbség nem jelentkezik. Jelentős mennyiségű maradt a vastartalom (3,43 mg/l), amely minden valószínűség szerint a repedéseket, hasadékokat kitöltő agyagos-vasas homokkő oldódásából származik. Erre utal a víz gyenge opálizálása és a kevés homoktartalom. Az opalizálás az agyagból, a homok a homokkőből származhat. Mindkét jelenség hosszú termeltetés után megszűnhet a karsztjáratokat kitöltő anyag kimosódása után. A víznek az átlagos karsztvizekhez viszonyított öszszes keménysége nagy (38,6 nkf). Jelentős mennyiségű a hidrogénkarbonát (750,30 mg/l), és a szabad szénsavtartalom (353,8 mg/l). Az összes szilárd anyag mennyisége (853,5 mg/l, feltehetően kizárja az esetleges kalciumkarbonát (vízkő) kiválást. Mind a három halóid nyomelem kedvező mennyiségben jelentkezett (bróm 0.25. jód 0,02 és fluor 6,0 mg/l). A víz kémiai jellege alapján az egyszerű hévizek csoportjába tartozik; kevés alkaliát tartalmazó, kalcium-magnázium-hidrogénkarbonátos víz, amelynek mikroelem- és szabad szénsavtartalma is jelentős. A kitermelhető hévíz mennyisége és minősége elsősorban strandfürdő melegvízellátására alkalmas, s az ezzel kapcsolatos hasznosítási munkálatok a Lepence völgyben máris megkezdődtek. IRODALOM 1. Cholnoky J.: A Dunazug-hegyvidék. Földrajzi Közlemények, 65. 1937. 1—27. 2. Dobos I.: Földtani terv Visegrád távlati vízkutató fúrásáról. Kézirat. Bp. 1971. 3. Joó T.: Vízföldtani megfigyelések a Szentendre-Visegrádi hegységben. A MAFI Évi Jelentése az 1953. évről, I k. Bp.. 1954. 63. 4. Koch. A.: A Szentendre-Visegrádi és a Pilis hegység földtani leírása. Földtani Intézet Evkönyve. I. Pest, 1871. 141—198. 5. Korpás L.: A Dunazug hegység északi részének kőzettani és földtani vizsgálata. Földtani Közlöny. XCVII. 1967. 211—223. 6. Lengyel E.: A Dunazug hegységi andezitek zárványai és magmatektonikai jelentőségük Földtani Közlöny, LXXXI. 1951. 119—130, 7. Lengyel E.: A Dunazug hegység andezitterületének felépítése. A MAFI Évi Jelentése az 1951. évről, 17—29. Bp. 1953. 8. Nagy G.: A Dorog—Esztergom vidéki paleogén terület szerkezeti helyzete. A MAFI Évi Jelentése az 1964. évről, 301—314. Bp. 1966. 9. M. Ail. Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet: Visegrád-környéki geofizikai mérések terve és költség-előirányzata. (Elökutatási szakvélemény) Bp., 1971. 10. M. Ali. Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet: Jelentés a Visegrád környékén végzett vízgeofizikai mérésekről, Bp. 1971. 11. Majzon L.: Előzetes jelentés Szentendre és Visegrád közötti terület földtani viszonyairól. A Föltani Intézet Évi Jelentése az 1944. évről. 41—43., Bp. 1944. 12. Id. Noszky J.: Adatok a visegrádi Duna szoros teraszképzőményeinek geológiai smeretéhez. A Földtani Intézet Évi Jelentése az 1933—35. évekről, IV. k. 1523—1563. 13. Schmidt E. R. és munkatársai: Magyarország vízföldtani atlasza. MAFI kiadása, Bp. 1962. 1—73. 14. Szalai T.: Vázlat Dorog vidékének, a Szentendre-Visegrádi hegység és Nagymaros környekének földtani fejlődéstörténetéhez. Bányászati Lapok, LXXXVI. 1953. 611—612. 15. Szalai T.: A Duna könyök es Naszál vidékének tektonikai vázlata. Geofizikai Közlemények, V. 1956 50—63. 16. Széky F.: A Pilismarót 3. sz. fúrás. A MAFI Évi Jelentése az 1955—56. évről, 478—481., Bp. 1959. 17. Vendl Anna: Adatok a Duna-kanyar környéki források ismeretéhez. Hidrológiai Közlöny. 42. 1962. 241—245 18. Vendl Anna: Újabb adatok a Duna-kanyar környéki források ismeretéhez. Hidrolúgiai Közlöny, 44. 1964. 43—48. 19. Vendl Anna: A beszivárgási viszonyok vizsgálata a Szentendrei hegység nem Karsztos forrásainak vízután pótlása szempontjából. Hidrológiai Közlöny, 46. 1966. 373—379. 20. Vendl Anna: Az Esztergom-Visegrádi andezithegység forrásai. Hidrológiai Tájékoztató. 1969. jún., 95—100. 21. Vitális Gy.: Adatok a váci Nagyszál nyugati részének karsztosodásához. Hidrológiai Közlöny. 48. 1968. 54*2—548. 22. Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a Dunai andezithegységgel határos mészkőterületeken. Hidrológiai Közlöny, 53 1973 213—221. 23. Vitális Gy.—Hegyiné Pakó J.: A hidrotermális hatások és az ércesedés kapcsolata a Dunai andezithegységgel határos karbonátos kőzetekben. Bányászati és Kohászati Lapok — Bányászat, 106. 1973. 774—779. 24. Zelenka T.: Kőzettani és földtani vizsgálatok a Dunazug hegység DNY-i részén. Földtani Közlöny, XC. 1960. 83—102. Vízföldtani megfigyelések az Apostol uteai suvadassal kapcsolatban PAAL TAMÁS Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat 1966 tavaszán Budapesten a II. kerületi Apostol utca mellett suvadás következett be. A vizsgálatokat és a tervezést a FöMTERV végezte, az azóta már megépült szivárgórendszert a Hídépítő Vállalat kivitelezte. Ezekre a munkálatokról már két közlemény (4), (5) látott napvilágot. E cikk időszerűségét az adja, hogy ezek a közlemények — a korai megjelenés miatt, illetve a terjedelmesség elkerülésére — több olyan vízföldtani kérdést nem tárgyaltak, vagy csak röviden érintetitek, melyeik ismerete pedig hasznos lehet más mozgások vizsgálata során is. Bevezetés A suvadás a Császárfürdő feletti József-hegy oldalán jött létre. A vizsgálat terület régebben park volt, amelyet később teljesem beborított a bozót. Az Apostol utca alatti részen egy kiépített forrás, az ún. Keserű-forrás volit, melynek vizét felül nyílt árokban, alul kőagyag csövekből készült vezetéken juttatták a Frankéi Leó úti csatornába. Az 1950-es évektől kezdve az elhagyott parkterületet szemét és törmeléklerakásra használták. E sok ezer m3 anyag elborította a forrást, foglalását és kivezetését tönkretette, így a forrás vize részben visszaduzzadt, részben szétszivárgott a talajba. A víz több helyem ismét a felszínre tört, kisebb források és tócsák alakjában. Vannak adatok, melyek már korábban is több forrás jelenlétét említik (3), ezek valószínűleg kis hozamúak, esetleg időszakosaik voltak. Előkerült egy múlt század elejei rézkarc is, amely a Császárfürdőt és a mögötte levő szőlőhegyet ábrázolja. Ezen jól látható a Kavics utca mentén, és a jelenlegi suvadás területén a szőlő közötti széles törmelékes sáv, melynek felszíne mozgásokra utalóan egyenetlen (6). A szivárgóépítés során feltártak régi szivárgókat és draincsöveket. melyek a korábbi mozgások, és a védekező művek létét bizonyítják. 65