Hidrológiai tájékoztató, 1973
Nemes Gerzson: Vízlevezető csatornaépítés és csatornatisztítás robbantással
A vegyszeres gyomirtás nyomán a mérgezett víz esetleg károkat okozhat az öntözésben. A Kecsikeri tározóban, végzett robbantások kedvező tapasztalatai alapján indítottuk el a c s.a tornatisztítással kapcsolatos kísérleteket. A kísérleti robbantásokat 1971 és 1972-ben a Karcagi II. belvíz főcsatornában mintegy 500 fm -en. a Villogó I—6. sz. belvízcsatornában mintegy 390 méteren hajtottuk végre. A kísérletekkel elérni kívánt célkitűzés az volt, hogy a legeredményesebb iszaptalanításhoz és vízinövény irtáshoz szükséges robbanóanyag mennyiséget (kg/fm) és technológiát megállapítsuk. A kísérteti robbantásokat minden esetben ez alkalommal is az ÁBKSZ végezte. A végrehajtás feltételed között előírtuk: — a robbantási szakaszon a csatornák fenékszélessége és oldalai — a kotrásnál alkalmazott tűrési határon belül — épségben maradjanak, illetve csak a tervezett mértékben módosuljanak, — a robbantással mintegy 50—60 cm vastag iszap távoli tan dó el, — a csatornaoldal felső 1/3-ad részén a növényzet — lehetőleg — meghagyandó, illetve a robbantás általában a szelvény alsó 2/3-ad részében tegyen eredményes. A Karcagi II. főcsatornában a robbantások idején a vízmélység 0,5—0,9 m, a vízfelület szélessége 5,0— 7,0 m volt. A Villogó I—6. csatornában víz nem volt. A csatannákat sűrűn benőtte a súlyom és egyéb vízinövényzet (4. kép). 4. kép. A vízigyommal benőtt Karcagi II. sz. belvízfőcsatorna 1972 augusztusában 5. kép. A robbantásnál használt műanyagtömlő és paxit A csa/törnatisztítási kísérleteknél az ABKSZ a paxit robbanóanyagot (5. kép) kétféle módon használta: a) Az eredeti csomagolásból a porított paxitot kibontva 50—60 mm 0 pvc tömlőbe kézzel áttöltötte és 20—25 fm-es töltetet állított elő. b) Az eredeti csomagolású paxitot 50—60—70 mm 0 pvc tömlőbe helyezte, és így alakította ki a 40—50 fm hosszú töltetet. Az a) alatti megoldással nehézkessége miatt egykét kísérlet után felhagytunk, a későbbiekben a b) szerinti töltetet alkalmaztuk. Az ÁBKSZ az elkészített tömlős töltetet a csatorna tengelyében egysorosán, vagy azzal párhuzamosan egymástól 0,8—1,0 m távolságban két sorban helyezte el. A Karcagi II. főcsatornában a tömlős töltetet kb. 1—2 méterenként gyeptéglával terhelték le ..felúszás" ellen, fojtásul a 0,6—0,9 m mély víz szolgált. A Villogó I—6 csatorna tocsogós medrében kezdetben a csatorna közepén Isis árkot ástak, és ebben helyezték el a tömlős töltetet, majd a vis&zadömgölt földdel készítettek fojtást. Az első kísérlet után a töltetet egyszerűen a csatorna tengelyében a felületre helyezték, fojtás nélkül. Az 1971. évi kísérleteknél átlagosan 2,9 kg/fm, 1972ben 4,4 kg/fm paxit robbanóanyagot használtak fel. A felhasználásban mutatkozó különbség a kísérletek során változtatott töltetadagolásból, s a kétsoros töltetek alkalmazásából adódik (6., 7. kép). 6. kép. Az egysoros töltet behelyezésre előkészítve. „Felúszás" ellen gyeptéglával terhelik. (Karcagi II. főcsatorna.) 7. kép Az egysoros töltetelhelyezés és beterhelés a befejezés előtt