Hidrológiai tájékoztató, 1973

Nemes Gerzson: Vízlevezető csatornaépítés és csatornatisztítás robbantással

ságos lehelyezése és fojtása nehézkes volt. A továbbiakban a fúrt lyukas koncentrált töltetet meni alkalmaztuk. A kezdeti kísérletezések után, az ÁBKSZ munkába állította a VRI típusú, 120 lóerős, mocsárjáró, holland draincsőelhelyező gépet. A gép kb. 25 cm széles és 60—160 cm változtatható mélységű rést tud nyitni a talajban. Ezzel a géppel a halágy tengelytől 0,70— 0,70 m távolságra 1,2 m mélységű rést nyitottak az első 50 ím hosszúságban. Résenként 60 mm 0 pvc tömlőben, eredeti csomagalásban 5 kg/fm mennyiségű paxit töltetet helyeztek el. Ezután a kiemelt földet a résbe vissza döngölték. A robbantás 2,5 m mélységű, alul 10,0, felül 21,0 m széles medret alakított ki, ez jóval nagyobb volt az előirányzott méretnél (1. kép). 2. kép. Az 1. sz. lecsapoló csatorna kirobbantott szakasza 1. kép. Robbanótöltet-elhelyezés réselőgéppel, mocsaras helyen A sorozatos robbantások után rövid idő alatt kialakult a holland réselőgép hatékony alkalmazása. A főcsatorna tengelyében 1.0 m mélységű résben váltokozva 8,0—5,0—4,0 kg/fm paxitot helyeztek el. Ez utóbbi tölteterősség az előírt méret előállítására elegendőnek; mutatkozott, és a továbbiakban átlagosan 4,0 kg/fm töltet felhasználásával robbantották ki az 1. sz. lecsapoló csatorna 300—1900 m szelvényéig terjedő szakaszt. A robbantásnál minden esetben elektromos gyújtást alkalmaztak. A robbantási időszakban a mocsárjáró réselőgép elhagyta a veszélyes területet, felvette az előkészített 40—-50 m hosszú műanyagtömlős töltetet, s robbantás után bevitte a kövekező robbantási szakaszra. Itt folytatta a résnyitást, melybe a lassan haladó gépről 2—3 munkás folyamatosan eresztette le a tömlős töltetet. A fojtásul szolgáló föld visszadöngölést minden esetben kézzel végezték. Ez a munkafolyamat ismétlődött 50—100 méteres szakaszonként. Ugyanezzel az eljárással készült el a melliékcsatornák földmunkája is, de kevesebb folyóméteremikénti robbanóanyaggal. A tározó területén mintegy 3500 fm vízlevezető csatorna épült meg robbantással. A kiemelt földmennyiséget 15 000 m

3-re becsültük. A tervbe vett munkálatokat 1971 februárjában befejeztük, s a következő hónapokban megkezdődhetett a tározó üzemszerű feltöltése (2., 3. kép). A tározóban végzett robbantási kísérletiből levonható fonitosabb megállapítások: — műszakilag kielégítő eredménnyel építhető robbantással kis- és közepesméretű (2,0—4,0—6,0 m.3/fm) vízlevezető új csatorna, réselőgép alkalmazásával, vizenyős, mocsaras területen is, ahol a robbantott szelvény szabatos alakja nem követelmény, vagy utólag a kívánt csatorna profilt kézzel, géppel kialakítják, — különleges esetekben a vízborítások megszüntetésénél, amikor a végrehajtási idő igen rövid, 3. kép. A belső anyagárokhoz csatlakozó 1. sz. lecsapoló csatorna távlati képe 1970 decemberében nagyobb hosszúságú csatornák robbantással történő építésére is célszerűen alkalmazható a nagy talpsaélességű (mocsárjáró) réselőgép, — a kézi vagy gépi fúróberendezéssel készített lyukakba telepített töltetek robbantásával célszerűen csak rövid és nem nagy mélységű vízvezető csatornák építhetők, ahol a réselő gép vagy más f öldm unka gép nem ál rendelkezésre vagy felvonultatása nem gazdaságos. Pl. helyi jellegű feliszapolódásak. vagy hullámtéri csatornák vízfolyási akadályainak eltávolításánál, — igen fontos a töltetek nagyságának és elhelyezési mélységének meghatározása, a gyakorlatban ismert empirikus képletek mellett is nagy jelentőségük van a próbarobbantásoknak, ezek eredményéhez képest kell módosítani az adott talajviszonyoknak, munkakörülményeknek megfelelő töltet súlyát és elhelyezését, — a robbanóanyag szállítására, kezelésére, tárolására vonatkozó hatósági előírásokat szigorúan be kell tartani. Robbantásos csatornatisztítási kísérletek A vízszállító csatornákban felnövő növényzet elleni védekezés a mai napig sem megoldott probléma. A csatornák évenkénti kaszálása igen nagy költséget emészt fel, mégsem nevezhető eredményesnek, költséges, s csak időszakos megoldást ad. 39