Hidrológiai tájékoztató, 1973

Nemes Gerzson: Vízlevezető csatornaépítés és csatornatisztítás robbantással

Vízlevezető csatornaépítés és csatornatisztítás robbantással NEMES GERZSON Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Szolnok A legutóbbi három évben a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság — az OVH Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Készenléti Szolgálattal együttműködve — a Karcag város határában fekvő Kecskeri tározó tó területén, majd a Karcagi II. és Villogó I—6 jelű belvízcsatornákban robbantással csatornaépítési és iszaptalaníitási kísérleteket hajtott végre a vízvezető csatornák robbantásos módszerrel történő építésének, tisztításának optimális feltételei meghatározására és gyakorlati alkalmazása céljából. Az 1970—1971—1972. években végrehajtott kísérleti robbantások során szerzett tapasztalatokat az alábbiakiban ismertetjük. Hazánkban a különböző nagyjelentőségű beruházások építkezéseinél, a vízépítés, a közlekedés, a külszíni bányászait munkaterületeim évente sok millió köbméter földet mozgatnak meg. A nagytömegű földmozgatásban a legkorszerűbb földmunkagépek mellett a robbantási energia alkalmazásának jelentős szerep jut, különösen a bányászatban. Általánosan ismert a földfejtésben alkalmazott robbantási technika magas szintű fejlettsége. A bányászat és kohászat már régóta felhasználja a robbantási energiát, a vízépítés különböző munkáinál is igen jelentős eredményeket érteik el ezzel az eljárással. Az újabb időben már növekvő mértékben használják a mezőgazdaságban, erdészetben, magasépítőiparban s a mélyépítésiben is. Növekszik alkalmazási területe a vízépítés különböző feladataiban: az árés belvízvédelemben, töltések megnyitásánál, jégtorlaszok, földdugók eltávolításában, vagy megrongálódott műtárgyak, vízalatti roncsok és egyéb akadályok megszüntetésében. A vízgazdálkodás területén a robbantástecnikában rejlő lehetőségeket azonban még nem merítettük ki. Különösen a robbantássial végrehajtott, meghatározott méretű csatornaépítés és iszaptalanítás nem fejlődött az utóbbi évtizedekben, bár a vízügyi szervek gyakorlatában erre igény mierült fel. A vízkárelhárítási munkáikban igen fontos tényező az idő. A vízlevezetési akadályok, vízborítások megszüntetése mindenkor gyors és hatásos beavatkozást igényel. Ilyen esetben előnyben kell részesíteni a viszonylag kevés emberi erővel, kevés előkészítő munkával végrehajtható, hatékony eljárásokat. Ide sorolható a robbantással végezhető csatortaépítés. A Kecskeri tározóban végzett robbantások A tározó 1954-ben épült, Karcag nyugati határrészében, a Karcagi II. belvíz főcsatorna mellett 1. ábra. A Kecskeri tározó helyszínrajza (1. ábra). A körtöltés mintegy 155 ha természetes mélyedést zár körül. A tározó építésénél két feladat megoldását kívántuk elérni: a) Mintegy 460 ha rizsterület első árasztásához szükséges öntözővíz szolgáltatását, b) a téli csapadékokból származó nagytömegű belvizek ideiglenes tarozását — szükség esetén. A tározó területén — költség kímélés miatt — lecsapoló csatornák nem épültek, halászati hasznosítás előirányozva nem volt. A későbbi töltéserősítések során azonban az belső anyagárkok halágyszerű kialakítással épültek. Az eltelt 15 év alatt a nyári időszak alacsony vízállásai miatt csaknem az egész tározó területét sűrűn benőtte a vízi növényzet, mely a rendeltetésszerű használatot nagy mértékben korlátozta. A tározó üzemelési viszonyainak korszerűsítésére 1970—1971 telén került sor. A korszerűsítés elvi. műszaki feltételeiben előírtuk: — az öntözővíz és belvíz-tározás zavartalan fenntartását az építkezés alatt, — a haltenyésztés igényeinek kielégítését, — a halágy és lecsapoló csatornák robbantással történő megépítését, — a munkálatokat október 15—március 15. közötti időben kell elvégezni. A feladat megtervezésében problémát jelenített, hogy az őszi lecsapolás után a tározó felázott talaja nem alkalmas a kotrógépek nagy súlyának elviselésére, s helyenként nagyobb vízborításokkal is számolni kell, nehézséget jelentett az embermagasságú sás holttömege, valamint a téli időjárás, mely az esetleges kézierővel történő építkezési muníkát nemcsak megdrágítja, hanem (esetleg) lehetlenné is teszi. A kiviteli terv előirányzata szerint megépítendő volt: a) az 1 sz. lecsapoló csatorna 1900 fm hosszban 4,0 m fenékszélességgel. 1 : rézsűhajlással, a kezdeti 50 m hosszaban halágyszerű kiképzéssel, 10,0 m-es fenékszélességgel. b) 4 db ímellékcsaitorna, mintegy 2500 fm hosszúságban. a mellékcsatornák fenékszélessége 2,0 m rézsűhajlás 1:2. Előirányzat szeriinti összes földmunka 23 0000 m3. c) A lecsapolás megoldása után az Igazgatóság a vízi gyomok csökkentése érdekében amur halakkal kívánta betelepíteni a tározót. Az előirányzott robbantásos csatornaépítésre az Igazgatóság az OHV ÁBK Szervezetével állapodott meg. A kapcsolatos előkészítői munkában az Igazgatóság közreműködött. A tározót az öntözési idény után hordozható szivattyúkkal lehetőség szerint lecsapolták a tervezett csatornák nyomvonalát kézzel kikaszálták, s az új csatornák műszaki adatait a kivitelező részére a helyszínen megjelölték. A csatornaépítés 1970 november hóban kezdődött a halágy kiképzésével, illetve az 1. sz. lecsapoló csatorna kezdő szakaszának kirobbantásával. Első kísérletként Dolmár-típusú, kézi fúróberendezésisel — fúrt lyukakban paxit töltetet helyeztek el, kettős pvc-tasateban, 1,5 m sor és 1,0 lyuktávoLságban. összesen 9 db 0,5 m mély lyukat fúrtak. A robbantással kiemelt föld az előirányzott mennyiségnek mintegy 45—50%-a volt. Kísérletet tettünk teherautóra szerelt fúróberendezéssel is. Mind a Dolimár-féle motoros kézi fúró berendezést. mind az autóra szerelt berendezést az adott munkaterületen alkalmatlannak ítéltük, mivel a felázott, vízigyomos terepen a fúróberendezés mozgatása nehézkes, sőt helyenként lehetetlen volt, a fúrt lyukak hamar megteltek talajvízzel, a töltetek bizton38