Hidrológiai tájékoztató, 1973
Balogh Bálint: Az öntözés és a vízdíj összefüggései
1. táblázat Az öntözés és a haltenyésztés vízdíja (7/1969. OVH—AH sz. utasítás) 5 6 :§2 k e "3 -a £ Szolgáltatási mód telepszint Megjegyzés alatt felett Amortizáció (áll. főmű után) Nem fizeti meg a termelő Fenntartás (áll. főmű után) Nem fizeti meg a termelő 1. Terület utáni vízdíj* *A tényleges üzemel(Ft/kh) tetési kiadásnak a vízdíjban kb. 1 3-a Árasztás térül vissza rizs alapdíj 100 200 változódíj 200 400 *Pótdíjat akkor kell együtt 300 600 fizetni, ha a víznorhalastó alapdíj 100 200 ma mennyiségét 20%változódíj 150 250 kal túllépték, összege együtt 250 450 a változódíj 50%-a Felületi öntözés: **Egy évnél rövidebb kert alapdíj 30 50 idejű vízjogú öntözés változódíj 70 140 után alapdíj nincs együtt 100 190 ***Ha a főmű emelőmaÜzemeltetés* gassága egyéb növény és másodnövény — 15—20 m között alapdíj 30 50 van 3 fill/m 3 változódíj 30 60 — 25 m felett együtt 60 110 6 fill/m :' Altalajöntözés: alapdíj 30 50 változódíj 40 40 együtt 70 90 Tároló öntözés: alapdíj** — — változódíj 20 40 Kelesztő öntözés: alapdíj** — — változódíj 10 20 2. Vízmennyiség (m~) utáni vízdíj Aktív meghatározású elemek a következők: — előnyt biztosítók: a különböző árak különböző növényekre — különböző árak tájegységre (öntözőrendszerre függetlenül a tényleges költségtől) — különböző árak különböző fogyasztói szektornak — különböző árak az év különböző szakaszában. — fogysztást növelők: a fokozatos árak (növekvő fogyasztás, csökkenő egységár). — fogyasztást korlátozók: — fokozatos árak (az emelkedő fogyasztással együtt nőnek az árak). Természetesen több módszer együttes alkalmazása is lehetséges, ha egyidejűleg több cél elérését tűzik ki. Hazai vízdíj rendszerünkben ezt a lehetőséget felhasználták (1. táblázat). Az állami támogatás célja és hatása Az öntözőgazdaságok legtöbb országban valamilyen formában állami támogatásban részesülnek. Legszokásosabb eljárás az öntözővízszolgáltatás ártámogatásban való részesítése. Az ártámogatás létre jöhet a termelők támogatásával, vagy a termékek ártámogatásával. Az elsőméi a mezőgazdaságban foglalkozók számarányának a fenntartása, valamint egyes területek fejlesztése, a másodiknál a mezőgazdasági termelés általános, esetleg egyes ágainak a fejlesztése a cél. A kettő közötti különbség nem mindig domborodik ki világosan.. Előállhat, hogy az egyik irányba folytatott gazdasági politika befolyásolja a másik irányt is. Leghatásosabb mód a termelők támogatására az igényelt szolgáltatásokhoz nyújtott kedvezmény. Ennél a megoldásnál nem áll elő olyan mellékhatás, amely befolyásolná a rendelkezésre álló vízkészletek tényleges elosztását. Ha azonban a termelés növelése a kitűzött cél, akkor ehhez a termékek ártámogatása a legmegfelelőbb mód. A termeléshez szükséges tényezők (eszköz, anyag) a legtöbb országban ártámogatást kapnak. Leggyakrabban a víz is ártámogatásban részesül. A vízszolgáltatás állami támogatása létre jöhet: — egyszeri részvétellel a főmű beruházásánál (1. táblázat); 2. táblázat Állami szolgáltatómű vízszolgáltatási díja (5/1970. OVH—AH sz. utasítás) Költség nemek A vízdíj elemei A fizetendő költség meghatározása 1. alatti öntözési módoknál alapdíj u.az u.az változódíj*** 1 fill/m 3 2 fill/m 3 Esöztető önt. alapdíj 12 20 változódíj*** 1 fill/m : l 2 fill/m 3 — kereslet és kínálat alapján kialakuló ingadozó ár fizetését. Az üzemeltetés hatékonyságára csak a terület, a vízkivétel, és az átlagár szerinti fizetésnek vam befolyása. Ezek is csak akkor észlelhetők. h.a a fizetések a tényleges költségen alapulnak — emelkedő vagy csökkenő díj útján és hatással vannak a fogyasztásra, gyasztásra. Amortáció (áll. főmű után) Fenntartás fáll. főmű után) Nem fizeti meg a termelő Nem fizeti meg a termelő alapdíj Amortáció — a tényleges beruházási költség után 1,7% Vízdíj — az állami szolgáltatómű után ... Ft/ha Fenntartás, karbantartás — a tényleges beruházási költség után 0,8% Ft/ha változódíj Áramdíj — a vízmennyiség egységre (m 1) meghatározva m 3/Ft Vízkészlethasználati díj és egyéb 7 fill/m 3 21
