Hidrológiai tájékoztató, 1973

Jolsvai Arthur-Jolsvai József: Kedvező vízáramlástani feltételeket biztosító, gazdag vízhozamú fúrt kutak készítésének tervezete

— évenkénti hozzájárulással az üzemelési költségekhez. A nem ismétlődő támogatós lehet közvetlen ajándék, mely részben vagy egészben fedezi az építési költségeket. de lehet olyan finanszírozási foirrna is, amely kedvezőbb a szabadpiac lehetőségeinél (kamatmentes kölcsön, alacsony kamatláb). Az állami támogatás is lehet többféle: — a szolgáltató az üzemeléshez támogatást kap; — a szolgáltató közvetett támogatáshoz jut (adómentesség, kedvezményes üzemanyag, áramdíj, szállítás stb.). A megoldások mimidegyikénél az a törekvés érvényesül, hogy a víz árát minél alacsonyabban lehessen megh átárazni. Az állaimi támogatás legmegfelelőbb fonmája az építéshez adott segítség, és az állandó összegű éves üzemeltetési költségnyúj tás. Ezzel ugyanis nem befolyásolják az üzemelés hatékonyságát (2. táblázat). Következtetések A kifejtettek kellően bizonyítják, hogy az öntözővíz-szolgáltatás olyan közszolgáltatás, amelynél a problémák egész sora merül fel. Ezek egyrésze abból ered, hogy a vízszolgáltatás a közszolgáltatások sorában monopol helyzetet foglal el, másrészt abból, hogy a termelést irányítók túlmenően a piaci erők ráhatásán. támogatni, befolyásolni igyekeznek az önitözőgazdállkodást. A termelés érdeke a legtöbbször megkívánja az állami beavatkozást, függetlenül attól, hogy vízhiány vagy vízbőség áll-e fenn az ország területén. Ezzel csökkenthető a fogyasztók és a szolgáltatók közötti érdekellentétből fakadó kihatás (haszon). A jól meghatározott vízdíjrendszerrel elérhető a rendelkezésre álló vízkészlet helyes elosztása, valamint az öntözött területek növelése, fejlesztése. A vízdíj egyes elemeivel befolyást lehet gyakorolná a víz szétosztására. Ennek ott is nagy a hatása, ahol vízbőség van, de méginkább ott, ahol a szükséges fejlesztéshez csak kevés víz áll rendelkezésre. A vízdíj egyes elemeivel az öntözés fejlesztését is nagyoban befolyásolni lehet — különösen vízhiányos területeken. A fennálló érdekellentétek miatt különösen szükséges a körültekintő eljárás, nehogy a helytelenül meghatározott vízdíj elemek miatt túlzottak legyenek a fejlesztési igények, és még vízpazarlás is bekövetkezzen. Kedvező vízáramlástani feltételeket biztosító, gazdag vízhozamú fúrt kutak készítésének tervezete JOLSVAI ARTHLJR* — JOLSVAI JÓZSEF** * Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat, Várpalota ** Várpalotai Szénbánya Vállalat, várpalota Hazánkban, de minden államban rohamosan fokozódc gondot jelent a lakosság, a mezőgazdaság és az ipar víz • ellátása. A szükséges ivóvíz komoly hányadát a mélységi vizek adják. A mélységi vizek kitermelésére épülő fúrt kutakkal szemben mind nagyobb vízhozamigény jelentkezik. így azok termelési hatékonyságának kérdése fokozott mértékben kerül előtérbe. Kútfúró iparunk az utóbbi évtizedekben határozottan fejlődött, s a világszínvonalat mérceként tekintve, előkelő helyet foglal el a szakterületen. Ha tételesen vizsgáljuk a mélyfúrású kutak építésének műszaki fejlődését, akkor megállapíthatjuk, hogy nagyobb mértékben a műszerezettség lépett előtérbe. így pl. a geofizikai karotázs vizsgálatok, oldalfal mintavétel, reométerezés, bőségmérés stb. Viszont a kutak szerkezetében, építési technológiájában lényeges változás nem történt. Ebből arra lehetne következtetni, hogy az alkalmazott kútszerkezetek nem is igényelnek másforma kialakítást. E feltételezést azonban nem támasztják alá a homokrétegekben a fúrt kút szűrője körül kialakuló áramlástani viszonyok. Hasonlóan ellentétes megállapításokra vezet az évedként javításra, felújításra kerülő kutak viszonylagos nagy száma. Hogy a mélyfúrású kutak technológiájában komolyabb változás-fejlődés még sem alakult ki, annak oka nem kis mértékben a kútépítés dotálási rendszerében kereshető. A kivitelezők ugyanis ugyanannyit kapnak a szerényebb vízhozamú kútért, mint például ha háromszor-tízszer annyi vizet adna az általuk fúrt kút. Több vizet adó kutak fúrása elvileg lehetséges, hiszen a jelenleg létesített kutak — a szakirodalom szerint — az ideális kúttal kitermelhető vízmennyiségnek csak mintegy 6—30%-át adják. Az okok egy része: — az optimális kútátmérő hiánya, — a kút fúrásánál használt sűrű öblítőiszap gáthatása, — a szűrő közvetlen körzetében az áramlástani szempontból szükséges jó permeábilitású közeg hiánya, — a vizet adó rétegekben nem mindig alakul ki a megfelelő rétegváz, — kis szabad belépőfelülettel bíró, kedvezőtlen ellenállású szűrők használata stb. Közismert, hogy a vízdús kavics és durva szemcséjű homokrétegekre telepített kutak legtöbbször jó vízhozammal rendelkeznek. Nem ilyen kedvező azonban az apró szemcseszerkezetű homokrétegbe mélyített kutak vízszolgáltatása. A hazai fúrt kutak túlnyomó többsége az utóbbi csoportba sorolható. Ezért a kérdést ebből a szempontból szeretnénk taglalni, és mindjárt egy, az áramlástani igények kielégítésére törekvő — a gyakorlatban még kikísérletezésre váró — kútépítési tervezetet ismertetni. Mielőtt az elgondolást részletezzük, az összehasonlítás érdekében engedtessék meg, hogy a jelenlegi leginkább használatos kútfúrási eljárás főbb jellemzőit általánosságban rögzítsük. A fúrt kutakat leginkább 1,1—1,2 kp/dm3 fajsúlyú 200— 400 l/min. mennyiségű öblítőiszappal, jobbirányú öblítéssel fúrják. A vizet adó rétegekbe leginkább 127,133, 159, 165 mm 0-jű, perforált csőre erősített szitaszövetet, vagy ritkábban 30—40 mm falvastagságú ragasztott kavicsot használnak szűrőnek. A beszűrőzött kutat kimossák a fúrásnál használt iszaptól, tisztító szivattyúzásnak vetik alá, majd a csőközt tömszelencével lezárják. E módszer kívánnivalót hagy maga után. A kút fúrásánál használt öblítőiszap ugyanis a nagyobb hidrosztatikai nyomása folytán, a homokréteg átfúrásakor — mivel a rétegnyomás rendszerint kisebb — abba behatol. Amikor az iszap a homokba beszüremkedik, agyagot rak le a fúrólyuk falára, s az egyébként is képződő iszaplepénnyel kitapasztja azt. Ezzel az öblítőiszap fúrástechnikai szempontból hasznos munkát végez, mert meggátolja a lyukfal omlását. Kútfúrási szempontból azonban e körülmény rendkívül káros. A geofizikai műszeres vizsgálatok legtöbbször azt mutatják, hogy a vizet adó porózus rétegeknél a fúrat — a fent leírtak miatt — sokszor leszűkül. Ha azután a 22