Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dr. Fekete György: Huszonöt éves a Dunai Hajózásra vonatkozó egyezmény

A Dunai Hajózásra Vonatkozó Egyezmény aláírását követő első évben a Duna Bizottság tevékenysége elsősorban a hajózás jogi vonatkozású kérdéseinek a rendezésére terjedt kd. Természetesen kezdettől fogva megjelentek az ülésszakok ún. Protokolljai is. A legfontosabb feladatok közé tartozik a Duna ún. Alapvető munkáinak terve. Az elkészítéséhez számos egységesített, közös nevezőre hozott, egyformán értelmezett alapadatra, paraméterre, összehasonlítási alapsíkra stb. volt szükség. A Bizottság műszaiki-nautikai tevékenységének alapjaként meghatározta mint öszszehasonlítási alapsíkot, az alacsony hajózási és szabályozási vízszint, melynek tartóssága az 1924—1960 közötti évek jégmentes időszakában az év 94%-ának felel meg. Ez azt jelenti, hogy az összehasonlító alapsíknál alacsonyabb vízállás csak az év 6%-ában fordulhat elő. Ehhez az alacsony hajózási és szabályozási vízszinthez viszonyítva állapította meg a Duna Bizottság a hajóút megkívánt legkisebb mélységi és szélességi és a hajóút kanyarulati sugarait. A magassági űrszelvények egyöntetű értelmezése céljából a Bizottság az 1%-os tartósságú vízszintet fogadta el összehasonlítási alapsíkként. Ehhez viszonyítva kerültek megállapításra a hídnyílások magassági űrszelvényei, valamint a Dunán átfeszített erős-, illetőleg gyengeáramú vezetékek szabad űrszelvénymagasságai a hajóút felett. A két összehasonlító alapvízszint meghatározását követően lehetett kidolgozni az egységes hajóút-űrszelvényméretekre vonatkozó Ajánlásokat, természetesen eközben gondosan elemezve a folyam különböző szakaszainak geomorfológiai és hidrológiai tulajdonságait s figyelembe véve a Dunával minit nemzetközi forgalmú víziúttal szemben támasztott távlati követelményeiket is. Ezeket hivatottak egyébként kielégíteni azok a nagyszabású építkezések is. amelyek a Duna Alapvető Munkáinak Terve keretében fokozatosan megvalósulnak, mint a Felső-Duinén egymás után épülő vízlépcsők, a Vaskapu-i hidroenergetikai és hajózási rendszer (Vaskapu vízlépcső), a különböző országok által véghezvitt nagyarányú hajóút kotrási, kikötőépítési és egyéb munkálatok. A jövő hajóparkjának főonéreteit összhangba kell hozni a víziút paramétereivel, mivel csakis ezáltal biztosítható a pálya és a rajta közlekedő eszköz minél hatékonyabb kihasználása. A Duna Bizottságnak az űrszelvényméretekre vonatkozó Ajánlásai ezt az összhangot teremtik meg, ugyanakkor a hajózsilipek, hidak és egyéb műtárgyak építésénél a távoli jövő forgalmi igényeit is kielégítő főméreteket tartalmaznak. Nézzük ezután, milyen főbb kérdésekkel foglalkozott eddig a Duna Bizottság és milyen problémákat oldott meg az illetékességébe tartozó területeken. A nautikai vonatkozású kérdések között elsőként a Dunai hajózási szabályzat készült el, amely valamennyi dunai államban alapul szolgált a saját szakaszra érvényes hajózási szabályok elkészítéséhez. Az 1951. óta bekövetkezett technikai fejlődéssel lépést tartva, 1967-ben elfogadásra került az új Hajózási Szabályzat, amely már figyelemmel van az egységes hajózási szabályzatra is. Jelentős munka volt a dunai hajóút egységes kitűzési rendszerének a kidolgozása; ez lényegesen növelte a hajózás biztonságát, beleértve az éjszakai és kedvezőtlen viszonyok közötti hajózást is. A Hajózási Szabályzat betartásának s a kitűzési rendszernek az ellenőrzésére szolgálnak a Dunai folyami felügyelet szabályai; ezek alapján egységes ellenőrző szervezet jött létre a dunai országokban. Több hajóokmány összevonásával, sikerült kidolgozni az egységes dunai hajóokmányt, amely meggyorsítja az ellenőrzést s csökkenti a hajók állóidejét. A Dunát szakaszonként felölelő hajóút térképek, a dunai hajóút részletes leírása, kilométermutató, hajótípusok albuma, téli kikötők és menedékek albuma, a Duna vízgyűjtőjének átnézeti falitérképe a hajózók és a hajózással foglalkozók komoly segédeszközei. Az egyre gyorsabban fejlődő technika igényelte a dunai rádióhasználatra vonatkozó Ajánlások, valamint a rádió-kódok kidolgozását. A közlekedésben nélkülözhetetlen gyors információközlés leghatékonyabb eszköze a rádiókapcsolat, melynek révén naprakész adatok közölhetők a hajókkal. A hajók egymásközti közvetlen rádiókapcsolata csökkenti a balesetek előfordulásának valószínűségét. Elkészültek a Duna Bizottság keretében a radarberendezések alapvető műszaki paramétereit tartalmazó Ajánlások, valamint a legkedvezőbb radarvisszaverő kitűzőjelek típusaira vonatkozó Ajánlások is. Az egész világon, természetesen a Dunán is gyorsan terjednek a haladó hajózási módszerek, mint a tolóhajózás, önjáró hajózás konténerizáció. A Duna Bizottság éppen ezért több Ajánlást dolgozott ki, mint pl. a személyzet nélküli uszályok oldal-feliratainak elismerésére, a személyzet nélküli uszályok úton és kikötőkben való kiszolgálására vonatkozó, valamint a kikötőkben álló tóit hajók biztonságát célzó Ajánlásokat. Ezekkel még korántsem merült ki azoknak a munkáknak a felsorolása, amelyeket a Duna Bizottság a dunai hajózás érdekében és nautikai vonatkozásban végzett, hiszen a Bizottság egész tevékenysége — az Egyezménynek megfelelően — arra irányul, hogy a hajózás számára teremtse meg és biztosítsa a legkedvezőbb feltételeket s koordinálja a dunai országok ezirányú tevékenységét. Napjainkban egyre inkább az egész világ egyetemes kérdése az emberi környezet megóvása a civilizációval járó károktól. Ide sorolható — mint rendkívül előrelátó intézkedés — hogy a Duna Bizottság már 1961-ben határozatot hozott arranézve, miszerint harcolni kell a Dunának a hajóktól származó nyersolaj és egyéb szennyeződése ellen s konkrét intézkedéseket ajánlott a dunai országoknak az ilyen szennyezések megelőzésére. A hidrotechnika területén megoldott kérdések közül már szó volt a Duna alapvető munkáinak tervéről. Az alacsony hajózási és szabályozási, valamint a magas hajózási vízszint meghatározására egységes metodika készült, amelyet a Bizottság Ajánlás formájában elfogadott; ezt a dunai országok egyöntetűen alkalmazzák. A Duna szabályozási és csatornázási munkáihoz elengedhetetlenül fontos és szükséges volt az űrszelvényméretekre vonatkozó Ajánlások kidolgozása, amelyek azóta is a dunai hajóutat érinti) tervezések és 'kivitelezések egyik lényeges alapját képezik. Az évente és országonként elvégzett munkákról a Bizottság rendszeres Információk kiadásával tájékoztatja az érdekelteket. A hajóút fenntartását tartalmazó —előbb hivatkozott — tájékoztató mellett évenite kiadásira kerül a dunai gázlók adatait tartalmazó könyv, amely hosszú idősorai révén hasznos áttekintést ad a folyamszabályozásisal, nemkevésbé a gyakorlati hajózással foglalkozók számára. A hajóút fenntartására és a gázlókra vonatkozó információkból lehet tájékozódni az országok és a speciális folyami igazgatóságok szakaszain előirányzott, a hajóút megjavítására irányuló munkákról és a ténylegesen elért eredményekről A Duna jégviszonyairól a Bizottság igen alapos tanulmányt készített, amely 56 esztendő jégviszonyait tartalmazza. A Duna hossz-szelvénye ugyancsak fontos kiadvány minden vízépítő szakember számára. A dunai hidak albuma amellett, hogy részletes tájékoztatást nyújt minden híd-adatról, megkönnyíti a hajózók számára a különböző vízállásoknál a hídnyílásban levő vízmélység és szabad űrszelvénymagasság gyors és pönttos meghatározását. A hidrometeorológia területén a Duna Bizottság alapvető munkát végzett, amidőn kidolgozta a dunai hidrometeorológiai szolgálat koordinálására vonatkozó Ajánlásokat. Ezek tartalmazzák a hidrometeorológiai adatok megfigyelésének és feldolgozásának egységesített módszereit, valamint meghatározzák a hidrometeorológiai adatcserék rendjét. A vízállásra, a vízhőmérsékletre és a levegőhőmérsékletre, a csapadékra, a jég-