Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dr. Fekete György: Huszonöt éves a Dunai Hajózásra vonatkozó egyezmény

viszonyokra, viharelőrejelzésekre, valamint a hidrológiai prognózisokra vonatkozó közlések egységesített hidrometeorológiai kód-rendszerrel történik. A Bizottság Ajánlásokat fogadott el a vízhozamok adatainak pontosításához szükséges intézkedésekre. Évente kiadásra kerül a Duna Bizottság Hidrológiai Évkönyve és tízévénként megjelenik a Duna Hidrológiai Kézikönyve. A Bizottság foglalkozik a dunai hidrológiai prognózisok kérdéseivel és tanulmányozza azok pontosításának lehetőségeit. Egyes konkrét tudományos kérdésekkel — a hidrológia területén — a Bizottság egy speciális munkabizottság foglalkozik, az ún. Duna— medence tudományos hidrológiai munkabizottsága. A hajózási statisztika területén a Duna Bizottság összegyűjti és tanulmányozza a dunai országok által a hajózásra vonatkozóan közölt adatokat s ezek rendszerezéséivel és feldolgozásával statisztikai évkönyveket, valamint időszakonként statisztikai kézikönyveket jelöntet meg. A statisztikai évkönyvek és kézikönyvek adatokat tartalmaznak a szállított árumennyiségekre, a teljesített tonnakilométerekre, az egyes országok forgalmára. a kikötők áruforgalmára, a különböző árunemeikre, az utasforgalomra és egyéb — a dunai hajózással összefüggő — adatokra vonatkozóan. A Bizottság kidolgozta a statisztikai adatszolgáltatás egységesített metodikáját, az egész Dunára egységes terminológiát és meghatározásokat. Azonos formanyomtatványok használata valamennyi dunai országban, megkönnyíti a statisztikai adatok szolgáltatását és feldolgozását. A jogi kérdések közül alapos előkészítő munka után sikerült a Bizottság keretében egységes ajánlásokat kidolgozni számos területre, ide sorolhatók pl. a dunai vámfelügyelet szabályainak egységesítésére vonatkozó Ajánlások, az állategészségügyi és növényegészségügyi felügyelet szabályainak egységesítésére vonatkozó Ajánlások, az egészségügyi felügyelet szabályainak egységesítésére vonatkozó Ajánlások. Ezeknek a jelönitőségét akkor lehet igazán érzékelni, ha meggondoljuk hoigy egy-egy hajó hány határon halad keresztül, amíg a oélkikötőjét eléri. Az egységes eljárások nemcsak megkönnyítik, halnem rendkívüli módon meg is gyorsítják a hatósági eljárásokat, ami kedvezően jelentkezik a hajózás üzemeltetési költségeinél s ennek következtében miiint árcsökkentő tényező sem elhanyagolható. A Duna Bizottság kiadta a duiniai országok — egymással hajózási tárgyban kötött — egyezményeinek gyűjteményét, valamint a dunai hajózásra vonatkozó törvényes rendelkezések gyűjteményét. A Bizottság az évi ülésszakairól készített jegyzőkönyveket (protokollokat) szintén kiadja: ezek tartalmazzák mindazokat a határozatokat és ajánlásokat, melyeket a Bizottság a tárgyévi ülésszakán elfogadott. A jegyzőkönyvek adnak tehát összesítően átfogó képet a Duna Bizottság széleskörű tevékenységéről. A Bizottság szorosan együttműködik a dunai országok illetékes szerveivel, valamint a dunai hajózási vállalatokkal, a Bratiislavai Egyezményekben részes Hajózási Vállalatok igazgatóival, továbbá számos nemzetközi szervezettel. A szerteágazó nemzetközi kapcsolatokat és a Bizottság munkája iránt megnyilvánuló érdeklődést legjobban azzal lehet jellemezni, ha felsoroljuk a Dunai Hajózásra Vonatkozó Egyezmény aláírása 25 éves jubileumi évében megtartott jubileumi ülésszakon részt vett 'nemzetközi szervezeteket. A tagországok kormánydelegációit a közlekedésügyi miniszterek, vagy miniszterhelyettesek vezették; az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságát (Genf) a főtitkár, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST — Moszkva) főtitkárhelyettes, a Kormányközi Tengerészeti Tanácskozó Szervezetet (IMCO — London) főtitkárhelyettes, a Rajnai Hajózás Központi Bizottságát (CCNR — Stasbourg) a főtitkár, a Távközlési Nemzetközi Uniót (UIT — Genf) a Frekvenciabizottság elnöke képviselte. Résztvett továbbá a j-ubileumi ülésszakon az ENSZ (New York) Közlekedési Divíziójának, az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságának (Addis-Abeba). a Meteorológiai Világszervezet (OMM — Genf), a Nemzeitközi Munkaügyi Szervezet (OIT — Genf), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (OIN — Genf), a Magánjog Egységesítésének Nemzetközi Intézete (UNIDROIT — Róma), a Nemzetközi Limnológiai Szövetség (SIL Dunakutató Munkaközössége — Bécs), az Odera Bizottság (Wroclaw). a Bratislavai Egyezményekben részes Hajózási Vállalatok Igazgatói Konferenciájának Titkársága (Budapest), a Rajna—Majna—Duna Részvénytársaság Elnökségének (München) képviselője, valamint a Német Szövetségi Köztársaság Közlekedésügyi Minisztériumának (Bonn) szakértői. Számos további nemzetközi szervezettel tart fenn a Duna Bizottság kapcsolatot, avagy rendszeresen végez kiadványcserét, mint pl. a Hajózási Kongresszusok Nemzetközi Állandó Szövetségével (AIPCN — Bruxelles). Egészségügyi Világszervezettel (OMS — Genf), Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (AIEA — Bécs), Vámügyi Együttműködési Tanáccsal (CCD — Bruxelles), ENSZ L/atin^amerilkai Gazdasági Bizottságával (CEAL — Santiago de Chile), Niger Bizottsággal (Niamey — Niger), az ENSZ Továbbképző és Kutató Intézetével (UNITÁR — New York), az ENSZ Ázsiai és Távolkeleti Gazdasági Bizottsággal (Bangkok), a Mekong Bizottsággal (Bangkok), a La Plata Bizottsággal (Rio de Janeiro). A felsorolás nem teljes, hiszen a kapcsolatok egyre szélesednek, illetőleg újabb kapcsolatok jönnek létre. Mindez azt bizonyítja, hogy a Duna Bizottság munkájával és eredményeivel mindjobban megismerkednek az egész világon s igyekeznek alikalmazini — a hajózásra vonatkozóan — már bevált .nemzetközi tapasztalatait. Ugyanakkor a Duna Bizottság is felhasznál minden lehető alkalmat arra, hogy tanulmányozza más nemzetközi szervezetek munkáját, az elért eredményeiket s azokat — a dunai hajózási viszonyokat szem előtt tartva — az egységesítésre való törekvésnél figyelembe vegye. Nincs messze az idő, amidőn Európában egymás után megvalósulnak a ma még egymástól független természetes víziutak összekötését célzó nagyszabású építkezések s létrejön Európában egy egységes belvízi úthálózat: a Duna, a Majna, a Rajna, az Odera és az Eilba közvetlen összekötésével. Nyilvánvaló, hogy a vonalas hajózást felváltó hálózati hajózás előkészítése nagy körültekintést igényel s kellő időben fel kell készülni mindazon intézkedések megtételére, amelyek a hajózás szabadságát s legkedvezőbb műszaki, nautikai és adminisztratív feltételeit maradéktalanul biztosítani hivatottak. A Duna Bizottság miként eddig, a jövőben is kész lesz együttműködni ezeknek a dunai, de egyben összeurópai érdekeknek az összehangolásán, mivel ez teljesen megfelel az 1948. évi Egyezmény — már bevezetőiben hivatkozott — célkitűzéseinek. A Duna Bizottság — lezárva tevékenységének első negyedszázados periódusát — telve elképzelésekkel és tervekkel, folytatja a munkátját, hogy a dunai országok érdekeivel és szuverén jogaival összhangban, valamint a dunai országok egymásközti és más országokkal való gazdasági és kulturális kapcsolatai erősítése érdekében, biztosítsa a Dunán a hajózás szabadságát s továbbra is az eredményes nemzetközi eigyüttműködés példája legyen. Dr. Fekete György 14