Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dévény István: 20 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja

ból dúsítással kinyerhető víz. De nyomatékosan felhív­tuk a figyelmet arra, hogy — „a Hernád kavicstera­szára telepítendő kutakat az árvízvédelmi töltésen túl, mentesített területen kell létesíteni a víz minőségének védelmében". A Tudományos Munkabizottság szervezésében ugyan­csak 1967. október 4-én került sor Antun Magdelenic zágrábi professzor „A karsztban való víztározás lehető­ségei, tekintettel a Cetinai Prancevic tározóra" c. elő­adására. E kapcsolatfelvétel folyományaként 1968. má­jusának végén és június elején megszerveztük a jugosz­láv kollégákkal egy 8—8 napos cseretanulmányutat 32—32 fő részvételével. Mint már korábban említettem a Karsztvízkutató Szakosztály 1966-ban Hidrogeológiai Szakosztállyá ala­kult, felszámolva ezzel a gyakorlati barlangkutatás és feltárás munkáját. Ezentúl elsősorban műszaki és tu­dományos kérdések vizsgálatára helyezték a fűsúlyt, 1967-ben megrendezték a nagysikerű „Termálvíz anké­tot". Feldolgozták az Avas dél hidrogeológiai viszo­nyait, s munkájukról az 1968. március 7-én a Borsodi Műszaki Hetek alkalmából rendezett „Talajvíz ankét"­on számoltak be. Ugyanitt ismertették a Sajó és Hernád kavicsteraszában végzett talajvíz áramlási vizsgálatai­kat is. Egyéb rendezvények is mutatják azt a pezsgő életet, ami különösen az új gazdasági mechanizmus bevezetése (1968) óta megindult egyesületünkben. Az újonnan szer­vezett Mezőgazdasági és Vízhasznosítási Szakosztály rendezésében 1969. május 23-án volt a ricsei öntözési ankét. Központi rendezvényként került sorra 1969. no­vember 18-án dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár indiai élménybeszámolója. A Tudományos Munkabizottság jogi tagjainak nyúj­tott segítséget különböző szakvélemények tervbírálatá­val. így 1969-ben a borsodnádasdi Lemezgyár savas páclé elhelyezésének problémájával, az épülő Hernád­németi-i sörgyár vízminőségével, a bükki források el­szennyeződésével stb. foglalkozott. Vízellátási és Szennyvíz Szakosztályunknak 1968-ban ismét volt nagyobb rendezvénye. Az OVH és a Vízépítő­ipari Központ közreműködésével megrendezték az Or­szágos Vízépítőipari Napok-at és kiállítást. A tanács­kozás is nagy érdeklődést váltott ki, s a kiállítást is közel ezren tekintették meg, mely művészi színes fotók­kal szemléltette a vízépítőipar legszebb alkotásait. A következő nagy rendezvénye a Vízellátási és Szennyvíz Szakosztálynak az 1971. október 13—14— 15-én megtartott a „Vízminőségvédelem társadalmi ak­tíváinak országos tanácskozása" volt. A rendezvény célja az volt, hogy a hazánk területén működő vízvé­delmi bizottságok és figyelőhálózatok tagjai a tanács­kozáson megismerjék egymás munkáját, s tudatosítsuk velük a vízvédelemmel kapcsolatos országos célkitűzé­seket. A tanácskozáson általában 230—260 fő vett részt. A Hidrogeológiai Szakosztály a Bükkhegységben és a gömöri karsztban végzett állandó karsztvíz-megfigyelé­seken és vízhozamméréseken kívül tovább folytatta a földalatti víztárolási lehetőségek vizsgálatát és a talaj­vízszint-méréseket. Elkészítették 1970-ben a felszínalatti vízkivételi művek védelmi előírásainak javaslatát, kü­lönös tekintettel a vízföldtani, vízutánpótlódási viszo­nyokra. Továbbá társadalmi szakvéleményt adtak a ter­vezett és sokat vitatott garadnai karsztvíz feltárásáról (1972-ben). A szakosztály szervezte 1971. május 19-én a BMH ke­retében a „Miskolc fürdőváros" ankétot 50 fő részvéte­lével tanulmányúttal egybekötve. 1972. májusában pe­dig megszervezték a „Fiatal hidrogeológusok találko­zóját". Számos fiatal szakember jött össze, és cserélte ki gondolatait az ország különböző részeiből. Húsz év munkájáról beszámolni ilyen szűk keretek között nem könnyű feladat. így természetszerűleg be­számolóm nem lehetett teljes. Igyekeztem a legjellem­zőbbet kiragadni az elvégzett munkából, bemutatni a legfőbb eredményeket, s rámutatni a gyengeségekre is. Végezetül kérem összes tagtársainkat, idősebbeket és fiatalokat egyaránt, hogy további lelkes munkájukkal a jövőben is tevékenyen segítsék csoportunk, egyes szakosztályaink, munkabizottságaink munkáját. A vég­zendő munka sokoldalú, melyhez minden lelkes, tu­dományt és népét szerető ember önzetlen munkája szükséges. Dr. Pojják Tibor 20 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja 1972. november 21-én ünnepelte megalakulásának 20 éves évfordulóját. A csoport ugyanis a borsodi és pécsi csoportokkal csaknem egyidőben, de ugyanabban az év­ben 1952. november 12-én alakult meg. Az évforduló alkalmából tartott ünnepi ülésen a cso­port elnöke részletesen beszámolt a 20 éves munkáról, ismertette az elért eredményeket, szólt az előadásoknak, ankétoknak utólagos hatásáról, illetve felsorolta azokat a kisebb-nagyobb hiányokat is, amelyek a csoport mű­ködésében néha tapasztalhatók voltak. Mivel az első 15 év munkásságáról a Hidrológiai Tá­jékoztató 1967. májusi száma részletesen beszámolt, ez­úttal itt csak az utolsó 5 év munkásságát ismertetjük részletesebben. Az 1968. év egyik legsikeresebb évnek tekinthető, összesen 16 előadás során foglalkozott a csoport a bel­vízvédelem feladataival, a dél-alföldi szikes területek vízfeltöréseinek törvényszerűségével, szennyvíz öntö­zőtelepek tervezésével. 1968. év szeptember havát a vízminőség védelem korszerű megoldásának, e kérdés széleskörű ismerteté­sének szenteltük. Az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazga­tósággal közösen rendezett egésznapos ankét során tár­gyalta csoportunk e kérdés múltját és jelenét, időszerű problémáit, a főként Szeged városával összefüggő víz­ügyi és jogi kérdéseket. Több napig tartó kiállítás so­rán grafikonokon, tablókon mutattuk be az érdeklődő közönségnek a szennyvíz fertőzés káros következmé­nyeit, a szennyvíz kezelésével és felhasználásával elért eredményeket. Ugyancsak e napokban került levetítésre több alkalommal is a szennyvizeknek az első vízfolyá­sokra gyakorolt hatását bemutató film is. A kiállítás és filmvetítés sokezres nézőközönsége minden bizony­nyal maradandó benyomást szerzett a kérdés fontos­ságáról. Az 1969. év egyik legnagyobb szabású rendezvénye az 1879. évi szegedi árvíz 90 éves évfordulója alkalmával rendezett emlékülés volt. Köztudomású, hogy Szeged városát 1879. március 12­én a Tisza folyó szennyes árhullámai teljes mértékben romba döntötték, a házaknak alig öt-hat százaléka maradt meg lakható, ép állapotban, a lakosság nagy­része elmenekült. Az árvíz lefolyását, következményeit, az azóta eltelt kilenc évtized során a folyó szabályozásá­val végrehajtott munkálatokat és megépített műveket ismertette az emlékülésen az előadó, majd a város új­jáépítésével, különösen a felszabadulás utáni hatalmas fejlődéssel foglalkozott e kérdésnek egyik avatott is­merője. A sorsnak különös játéka, hogy a következő évben 1970. május—június havában Szeged városa és az egész 110

Next

/
Thumbnails
Contents