Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dévény István: 20 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja

Alsó-Tiszamente ismételten heteken keresztül a legnagyobb aggodalommal figyelte a folyó eddigi leghatalmasabb áradását, amikor is az árhullám Szegednél az eddigi maximumot csaknem 40 cm-rel meghaladta, amikor műszakilag a réginél lényegesen jobban felszerelt, és jobban megszervezett árvízvédelmi személyzet több héten át csak éjjelt nappallá tevő megfeszített munkával tudta elhárítani az újabb csapást. E helyről is ismételten a legnagyobb elismeréssel és köszönettel tartozunk az árvízvédelemben részt vett munkásoknak, katonáknak és a védelem vezetőinek. A csoport már 1970. szeptemberében az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal közösen rendezett egésznapos ankéton foglalkozott az árvíz lefolyásával, okaival, és főként az árvízvédelem során szerzett tapasztalatokkal, az igen jelentős újításokkal, és a legveszélyeztetettebb töltésszakaszok helyreállítási munkálataival. Az 1971. évben ismételten főként a szennyvízkérdés volt a témája előadásainknak. Március hóban egyik kiváló budapesti előadó a szegedi szennyvíz minőségiés mennyiségi változásait, áprilisban ugyancsak budapesti előadó az eleveniszapos szennyvíztisztító telepeket ismertette, májusban a vízvédelem jogi kérdéseivel foglalkoztunk, majd november havában a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalattal közös rendezésben tartott szűkebb körű ankéton, két héttel később pedig a szélesebb körű tagsági ülésünkön tárgyaltuk meg a Szeged város szennyvizeinek elvezetése tárgyában készített terveket. 1971. évi munkálkodásunk közül megemlíthető még, hogy a Széchenyi téren felállított Vásárhelyi Pál szobor talapzatán az előző évi veszélyes tiszai árvíz Szeged város menti magasságát feltüntető táblát helyeztük el, amely előtt elhaladók azóta is fejcsóválva szemlélik, hogy a város belső magját közel két méteres árvíz borította volna el, ha hősies védekezőinknek a helytállás nem sikerül, a külső fel nem töltött területeken pedig 4—5 méteres víz borította volna el a mélyebb városrészeket. Az 1972. évben tartott rendezvények legjelentősebbje az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal közösen rendezett. és március havában megtartott ankét volt. amelyen az árvízvédelem néhány időszerű kérdésével foglalkoztak az előadók, és amelyen a legrészletesebben kielemezték és megfelelő kritikával elbírálták azokat az igen jelentős újításokat, amelyek az 1965. évi dunai, majd az 1970. évi tiszai árvíz során alkalmazásra kerültek. Kiváló előadó ismertette az év februárjában az alföldi rétegvíz megfigyelő hálózatot, annak eddigi adataiból leszűrt következtetéseket és a további munkát. Nagy érdeklődést váltott ki májusi rendezvényünk is, amikor ugyancsak fővárosi előadó a hullámterek rendezéséről tartott előadást. Végül néhány statisztikai adattal zárta be az elnök a beszámolóját. Elsősorban bejelentette, hogy 1971. őszén Szentesen megalakult a szentesi alcsoport eleinte 21 taggal, amely létszám jelenleg 35 főre emelkedett. Az alcsoport 1972 őszén megválasztotta vezetőségét, és 1973-ban már igen jelentős tevékenységet tűzött ki programjául. Egyébként a csoport rendezésében a 20 év folyamán összesen 290 előadás hangzott el, amelyekből 133 hidrológus, 24 balneológus, 9 földrajzi, 18 földtani, 10 biológiai, 2 erdészeti, 94 egyéb tárgyú volt. 15 ankétot rendeztünk, 3 alkalommal mutattuk be az aktuális hidrológiai tárgyú gyűjteményeket, és több alkalommal filmek vetítésével is népszerűsítettük a hidrológus témákat. A beszámoló után a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkára, dr. Bérezik Árpád köszöntötte a társaság vezetősége nevében az ünneplő szegedi csoportot, kiemelte a csoport munkálkodásának sok tekintetben országos jelentőségét, és meleg szavakkal kívánt további sikereket az eljövendő esztendőkre. Ezt követően a társaság vezetősége részéről értékes könyvajándékokkal jutalmazta a törzsgárdát, akik az alakulás óta tagjai a csooprtnak, és pénzjutalmakat osztott a csoport életében, részben az elmúlt 20 év alatt, főként azonban a jelenben legsikeresebb tevékenységet kifejező 4 tagnak. Az ünnepi ülésen ezután három előadás hangzott el, amelyben az előadók a Dél-Alföld aktuális hidrológiai és földtani kérdéseit tárgyalták. Simády Béla, az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója az Alsó-Tiszavidék időszerű vízgazdálkodási kérdéseivel foglalkozott. Előadásának bevezetőjében utalt a vízgazdálkodás és népgazdaság szoros összefüggéseire; a vízgazdálkodás valamennyi problémája komplex. A vízgazdálkodás alapvető feladatai: 1. Védelem a vizek kártételei ellen. 2. A vízmérlegen alapuló tervszerű gazdálkodás megoldása. Röviden szólt a népgazdaság (s benne a vízügyi ágazat) jelenlegi helyzetéről: országunk tekintélye növekedett, pénzünk stabil. — A beruházások összege nem csökkent, csak a fejlődés lassult. — Tehát a vízgazdálkodási beruházások, fejlesztések nem állnak meg. A vízgazdálkodás nagy szerepet kap a külpolitikában is — a KGST Komplex Programot dolgozott ki a Tiszavölgy problémáinak általános rendezésére. E bevezető után ismertette az Alsó-Tiszavidék helyzetét. Ármentesítés: Az 1970. évi károk helyreállítása megtörtént (tápé—algyői, körtvélyesi, zalotai, csongrádi töltéserősítések). Ez biztosítja, hogy újabb árvizek esetén kisebb költséggel védekezhessünk. A szegedi árvízvédelmi partfal tervei elkészültek. Az ATIVlZIG a 170 millió forintos beruházás kivitelezését megkezdte. Az V. ötéves terv során fejeződik be. Folyamszabáloyzás: Az épülő Novi Becse-i és a tervezett Csongrádi Vízlépcső új feladatokat ró ránk: 1. Középvízi, illetve mederképző vízszintnek megfelelő szabályozási műveket kell megtervezni és megépíteni. 2. Fel kell készülni a jégtörésre. Hajózás: A vízlépcsőrendszer Záhonyig megteremti a hajózás feltételeit. A jelentkező feladattömeg nem kíván részletezést. Vízkészletgazdálkodás: 1985-ben a Tisza-völgyben a felszíni vízpótlási igény eléri az 1 milliárd m

3-t. A jelenlegi tározók ennek felét sem tudják biztosítani. E két szám meggyőzően bizonyítja a vízkészletgazdálkodás fontosságát. Szükséges a felhasználók számbavétele, valamint a felszín alatti vízkészletek feltárása. Belvízrendezés: Előtérbe kerül a belvízkárosodás. A duzzasztások miatt a befogadók vízszintje emelkedik, ezért jó előre pontos felméréseket kell készíteni a változásokról. Vízellátás: Legfontosabb feladatunk: Csongrád megye lakossági vízellátásának megoldása még a IV. ötéves tervben. (A megye 62 községe közül 13-ban még nincs vízmű.) Vízminőségvédelem: A vízkészletek nem csökkenhetnek a minőség romlása miatt. Ez szabja meg a fő feladatot. Élni kell az ellenőrzés és bírságolás jogával, a szennyvízkárok elhárítására új módszereket kell kipróbálni. Öntözés: Meg kell kezdeni a felkészülést a Tisza III. létesítésével kapcsolatos munkákra: 70 000 ha öntözése közvetlenül, 200 000 ha öntözése közvetve biztosítható. Meg kell kezdeni az ismeretek terjesztését. Felhívta a figyelmet a vízügyi munkában a szervezés, a belső tartalékok feltárására, és a gazdaságos munkavégzés fontosságára. Befejezésül utalt a műszaki fejlesztés fontosságára, a Hidrológiai Társaság helyi csooprtjának eredményes munkát kívánt, azzal a lelkesedéssel, amit mindannyian megszoktunk. A következőkben Dóra Tibor, a VÍZITERV osztályvezetője a Tisza csatornázásáról, és annak Csongrád megyei kihatásairól tartott előadást. 111