Hidrológiai tájékoztató, 1973

HÍGTRÁGYA-HASZNOSÍTÁSI ANKÉT - Dr. Fekete László: A hígtrágya-hasznosítási módszerek gazdaságossági értékelése

Legkisebb beruházási költség a szippantókocsis módszernél adódik, amelynél 1 sertésférőhelyre vállalati szinten 155 Ft, 1 m

3 hígtrágyára pedig 28 Ft összeg jelentkezik. Legnagyobb a beruházási költsége — előbbinek több mint háromszorosa — a hidrociklonos megoldásnak, ahol ez az összeg 485, illetve 89 Ft (népgazdasági szinten 828 és 151 Ft). Az előbbi összegek súlyát jól érzékelhetjük, ha azokat a hízóférőhelyenkénti 9100 Ft-os beruházási költségnormához viszonyítjuk. Népgazdasági szinten számítva az 1 hízóférőhely teljes bekerülési költségének a hígtrágya-hasznosítás beruházási költsége 9,1%-át is elérheti (hidrociklonos), de általában meghaladja annak 6%-át. Ez ugyanis megfogalmazható, hogy a sertéstelepi beruházások ilyen hányadát kell a közvetlenül nem termelő trágyaeltávolításra fordítani, összehasonlításul megemlítjük, hogy a tehénistállókban általánosan alkalmazott szilárd trágyaeltávolítási módszerek beruházási költsége (almozás, trágyaszállítás, kiszórás) a tehenészeti összes beruházási költségnek mintegy 2—3%-át éri el. Ez a tény is nyomatékosan felhívja a figyelmet a hígtrágya-hasznosítás legolcsóbb megoldásainak kutatására. Az előbbiekben ismertetett beruházási költségek értékelésénél azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szétválasztó módszereknél feltüntetett összegekben 70 ha terület, a homogenizáló módszernél pedig 165 ha terület öntözőberendezésének létesítési költségét is elszámoltuk, amelyen a növények igényének megfelelően tisztavizes öntözés is folytatható. A szétválasztó módszereknél az öntözőberendezés költsége az összes beruházási költségnek 19—29, a homogenizáló módszernél pedig 43%-át teszi ki. Ha a beruházási költségek nagysága alapján történő értékelésnél a fentieket is figyelembe vesszük, akkor a homogenizáló módszer a közölt számadatok értékétől kedvezőbben ítélhető meg. Az egyes módszerek gazdaságossági értékeléséhez ismerni kell az évi üzemelési költségek alakulását is. Ezek összegét amortizáció, állóeszközök fenntartása, energia, segédüzemi szolgáltatás, vízdíj, munkabér és közteher megbontásban az előbbi 6 módszerre dolgoztuk ki, amelyeket 1 m

3 hígtrágyára vonatkoztatva a 4. táblázatban mutatunk be. Az adatok szerint legnagyobb üzemelési költséggel (28,10 Ft/m

3) a szippantókocsis rendszer dolgozik. Ennél a módszernél a termelt hígtrágya Va-át közvetlen mezőgazdasági területre szállítva kalkuláltuk, a teljes mennyiség 2/

3-ánál pedig a tőzeges kezelést, majd mezőgazdasági területen történő hasznosítást vettünk számításba. Legkedvezőbb üzemelési költséget a homogenizáló módszer mutat (10,16 Ft/m

3), amely a szippantókocsis megoldáshoz viszonyítva évi 493 ezer Ft megtakarítással üzemeltethető. Ezzel szemben figyelembe veendő, hogy a beruházási költségben a szippantókocsis módszer javára mutatkozik 2088 mFt különbség. Ebből következik, hogy a homogenizáló módszer többlet beruházási költségéből a szippantókocsis rendszer (2088:493) 4,2 évig üzemeltethető. Hígtrágyahasznosítási módszerek évi üzemelési költségei (5000 sertésférőhelyre 1000,— Ft) Állóeszközök M u jj .2 íí II | Módszerek >2 ?« b h g. * .H 8 o .2 cjS £ Sg -q e-S N ca CÍ S -s-rt-cs 2 .2* N 3- <n 5 'S ° M $ •-> N £ N 3 4cd n H C/j+jv: H « t> XJ I. Szétválasztó módszerek A. Szalmaszűrős 109,7 54,9 15,3 141,6 — 2,0 27,7 351,2 B. Szűrőbetétes, 54,9 15,3 141,6 2,0 27,7 351,2 ülepítő medencés 117,6 58,8 15,3 141,6 — 2,0 27,7 363,0 C. Hidrociklonos 102,5 51,3 15,3 141,6 — 2,0 44,0 356,7 D. Rázórostás 109,8 54,9 30,8 119,7 — 2,0 50,4 367,6 II. Homogenizáló módszer 116,0 58,0 39,1 — — 4,2 60,8 278,1 III. Szippantókocsis 63,7 31,9 — 336,0 301,8 — 38,2 771,6 Megjegyzés: A számításhoz napi 75 m

3 hígtrágya-termelést vettünk alapul 4. táblázat Hígtrágya-hasznosítási módszerek évi üzemelési költségének összehasonlítása Egy sertés 1 m'* hígférőhelyre trágyára LegnaMódszerek gyobb érték = 100 Forint I. Szétválasztó módszerek A. Szalmaszűrös 70 12,83 45,5 B. Szfirőbetétes, ülepítő medencés 73 13.26 47,0 C. Hidrociklonos 71 13,03 46,2 D. Rázórostás 74 13,48 co I Tjt II. Homogenizáló módszer 56 10,16 36,0 III. Szippantókocsis 154 28,16 100,0 A 3. és 4. táblázatban szereplő üzemelési költségeket a jelenlegi számviteli rendszerhez alkalmazkodva állítottuk össze, amelyből viszont hiányzik egy jelentős kőltségnem. Ismeretes ugyanis, hogy hitélből történő beruházás esetén, az igénybevett összeg után évi 6% kamatot kell fizetni. Ezt az összeget még saját erőből történő beruházás esetén is indokolt a termelési költségek között elszámolni. Ez a kamatköltség a beruházások szempontjából szélső értéket képviselő hidrociklonos eljárásnál 5,34, a szippantókocsis módszernél viszont 1,68 Ft-tal növeli a táblázatban közölt, 1 m

3 hígtrágyára számított üzemelési költségeket. Az előbbiekben tárgyalt költségeken kívül — mint ismeretes — a hozamok nagysága határozza meg a gazdaságosságot. A hígtrágya-hasznosítási módok hozamának meghatározásához ismerni kell a termelt hígtrágya értékét. A hígtrágya értékelése számos problémát vet fel, ezért erre vonatkozólag egységes gyakorlat még nem alakult ki. Vannak gazdaságok, amelyek a sertés hígtrágyát egyáltalán nem értékelik, vagyis a sertéstartás javára és a növénytermelés terhére azt nem számolják el. Eljárásukat azzal magyarázzák, hogy nem ismerik a hígtrágya hatóanyagtartalmát, és egyébként sincs megold106