Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dr. Márky-Zay Lajos: Környezetvédelmi ankét Gyulán - Kontur György: Nagyobb tavak eutrofizálódása és gondolatok a Balatonra

Környezetvédelmi ankét Gyulán Az emberiség jövője szempontjából létfontosságú környezetvédelem terén az utóbbi időben nemzetközi és hazai szinten egyaránt jelentős előrelépés történt. A környezeti ártalmak mielőbbi felszámolásának szük­ségessége átment a köztudatba. Most már sürgős tet­tekre van szükség. Gyula városának jutott az a ki­tüntető szerep, hogy 1973. február 28-án színhelye le­hetett egy vidéki viszonylatban elsőként megtartott környezetvédelmi ankétnak. Dr. Márki—Zay Lajos, az MHT helyi titkára meg­nyitójában a nagyjelentőségű ankét Békés megyében történt megrendezhetőségének jogcímét azzal indo­kolta, hogy itt még van mit védeni a halban, vad­ban gazdag Körösvidéken és köztudott, hogy a meg­előzés módszereinek alkalmazása gazdaságosabb, mint a reparáció. Dr. Bakáts Tibor, az Országos Közegészségügyi In­tézet főigazgatója a környezeti ártalmakról, és azok biológiai hátteréről értekezve megállapította, hogy a gazdaságfejlesztésnek rövid tavon mutatkoznak káros utóhatásai. Ra.ch.el Cliarsuut a .Néma tavasz" íróját sokan vészmadárnak tartották. Ha a római klub le­sujtóan pesszimista nézeteit nem is tesszük magun­kévá, határozottan le kell szögeznünk, hogy a stock­holmi világkonferencián hangoztatott világméretű összefogás halaszthatatlan követelmény az emberiség megmentése szempontjából. Az emberiség a termé­szeti majd a mezőgazdasági környezet idejében foglya volt az ökoszisztémának, — az urbánus környezetben egyre inkább a természet urává kívánt lenni, és most észlelnie kell, hogy a természet hosszú távon és több szinten visszaüt. Felsorolta a különféle környezeti ár­talmakat, és a természet ezekkel összefüggő riasztó jelzéseit. Ismertette a Heinrich Siedentopf csillagász által kidolgozott „modellév"-et, mely híven tükrözi, hogy a környezetrontás megfékezésére milyen kevés idő áll rendelkezésünkre. A kivezető út anyagi hát­terével kapcsolatosan megemlítette, hogy a környezet­rontás megállítása nemzeti jövedelmünk 3%-át, annak tényleges javítása pedig 10" „-át igényelné. Gáspár Hantos Géza MÉM főosztályvezető-helyettes az erdők és zöldövezetek környezetvédelmi jelentő­ségét ismertette. Hangsúlyozta a hullámtéri erdők speciális szerepét. Ezek vadvédelmi és esztétikai szem­pontból is igen értékesek, és ezért az azokat fenye­gető rendelkezés módosítása folyamatban van. Az erdő különösen alkalmas arra, hogy a szennyezett le­vegőt tisztítsa. 1 hektár erdő 70 tonna port képes lekötni. A legdöntőbb a faállomány szerepe az oxi­géntermelés vonatkozásában. Az Amosonas mentén elhúzódó őserdőket a világ oxigénszükséglete felé­nek bázisaként említik. Az ebből leszűrt tanulságot Békés megyére fordítva komoly megfontolás tárgyá­vá kell tenni, ebben az erdőszegény térségben egyet­lenegy fának a kivágását is. Dr. Szesztay András, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének tudományos munkatársa a hatékony kör­nyezetvédelem kibontakozásának társadalmi feltéte­leivel foglalkozott. Az alföldi sajátos városjelleget tükröző és történelmi emlékekben meglepően gazdag Gyulán — a város vezetői bölcs felismeréséből ere­dően — egészségesen találtak rá a fürdő- és tanuló­várossá alakulás helyes útjára. Gyula határszéli vá­ros, s így elsődlegesen érdekelt a nemzetközi össze­fogás alapvető téziseinek megvalósításában. Ez pe­dig úgy szól hogy egyetlen országnak sem áll jo­gában a gazdaságfejlesztés előnyeit a maga szá­mára úgy biztosítani, hogy ennek a tevékenységnek egyelőre elkerülhetetlen környezeti ártalmait viszont a szomszédos ország viselje. Az előadásokat követően számos értékes felszólalás hangzott el. Jancsó Gábor javasolta, hogy felter­jesztésben kérjék, hogy a természeti környezetben aránylag még romlatlan Békés megye a beindításra kerülő országos környezetvédelemi akció keretében megelőzési eszközökkel védett mintaterület legyen. Takács Lajos igazgató-főmérnök zárszavában igen hasznosnak és eredményesnek ítélte az ankétot. Kellő időben kell megelőzni a bajt. és addig kell védeni a Körösvidék tájainak tisztaságát, amíg az aránylag egyszerű eszközökkel megoldható. A legfőbb feladat ez most, és az utódokkal szemben erkölcsi kötelesség is, hogy ezt a tiszta természeti környezetet az emberi­ség hasznára megőrizzük. A bioszféra védelmére azon­ban nem elég csupán a társadalmi igény és megmoz­dulás, hanem megfelelő jogi eszközök is szükségesek. Nemcsak a kapitalista világban, de a szocialista tár­sadalomban is hatnak azok a gazdasági és vállalati érdekek, amelyek csak a saját érdekekre vannak te­kintettel, és nem törődnek azzal, hogy egy-egy üzem működtetése a környezet vonatkozásában milyen prob­lémákat jelent. Ezzel a témával a felelős megyei és városi szerveink egyre többet foglalkoznak és kere­sik az utat, módot szép természeti környezetünk vé­delmére. Dr. Márki—Zay Lajos A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnál 1973. feb­ruár 28-án megtartott Környezetvédelmi ankét em­lékeztetője sokszorosított formában is megjelent. (Szerk.) Nagyobb tavak entrofizálódása és gondolatok a Balatonra KONTÚR GYÖRGY Árvíz- és Belvízvédelmi Készenléti Szolgálat Immár 5 éve, hogy a svédországi Uppsalában rende­zett az OECD 22 tagállama konferenciát. Az Organisa­tion for Economic Cooperation and Development (OECD) 22 tagállamai; Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Görögország, Izland, Olaszország, Japán, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyol­ország, Svédország, Svájc, Törökország, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok. 1967-ben az OECD keretén belül vízháztartási kutatócsoportot alakítottak, és ez a Svéd Királyi Természetvédelmi Bizottsággal együtt rendezte a konferenciát 50 delegátus jelenlétében. A nagytavak, tározók és folyóvizek eutrofizálását vizsgálták, különös tekintettel a nitrogén és foszfor ha­tására. A vízgyűjtő területen a népesség és az iparoso­dás növekedése következtében számos esetben jelent­kezett a vízminőség gyors romlása, ami a víz hasznosí­tását veszélyezteti. A parti területeken az algák rotha­dása, a halpusztulás, az oljafoltok az ipari társadalom felelőtlenségét bizonyítja. A tavak „elöregedését" a mesterséges trágyázás, a házi és ipari szennyvizek, va­lamint a detergensek fokozzák. Kilenc vizsgált vízből összesen 560 oldal terjedelemben készült ismertetés, 87

Next

/
Thumbnails
Contents