Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dr. Márky-Zay Lajos: Környezetvédelmi ankét Gyulán - Kontur György: Nagyobb tavak eutrofizálódása és gondolatok a Balatonra

Környezetvédelmi ankét Gyulán Az emberiség jövője szempontjából létfontosságú környezetvédelem terén az utóbbi időben nemzetközi és hazai szinten egyaránt jelentős előrelépés történt. A környezeti ártalmak mielőbbi felszámolásának szükségessége átment a köztudatba. Most már sürgős tettekre van szükség. Gyula városának jutott az a kitüntető szerep, hogy 1973. február 28-án színhelye lehetett egy vidéki viszonylatban elsőként megtartott környezetvédelmi ankétnak. Dr. Márki—Zay Lajos, az MHT helyi titkára megnyitójában a nagyjelentőségű ankét Békés megyében történt megrendezhetőségének jogcímét azzal indokolta, hogy itt még van mit védeni a halban, vadban gazdag Körösvidéken és köztudott, hogy a megelőzés módszereinek alkalmazása gazdaságosabb, mint a reparáció. Dr. Bakáts Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatója a környezeti ártalmakról, és azok biológiai hátteréről értekezve megállapította, hogy a gazdaságfejlesztésnek rövid tavon mutatkoznak káros utóhatásai. Ra.ch.el Cliarsuut a .Néma tavasz" íróját sokan vészmadárnak tartották. Ha a római klub lesujtóan pesszimista nézeteit nem is tesszük magunkévá, határozottan le kell szögeznünk, hogy a stockholmi világkonferencián hangoztatott világméretű összefogás halaszthatatlan követelmény az emberiség megmentése szempontjából. Az emberiség a természeti majd a mezőgazdasági környezet idejében foglya volt az ökoszisztémának, — az urbánus környezetben egyre inkább a természet urává kívánt lenni, és most észlelnie kell, hogy a természet hosszú távon és több szinten visszaüt. Felsorolta a különféle környezeti ártalmakat, és a természet ezekkel összefüggő riasztó jelzéseit. Ismertette a Heinrich Siedentopf csillagász által kidolgozott „modellév"-et, mely híven tükrözi, hogy a környezetrontás megfékezésére milyen kevés idő áll rendelkezésünkre. A kivezető út anyagi hátterével kapcsolatosan megemlítette, hogy a környezetrontás megállítása nemzeti jövedelmünk 3%-át, annak tényleges javítása pedig 10" „-át igényelné. Gáspár Hantos Géza MÉM főosztályvezető-helyettes az erdők és zöldövezetek környezetvédelmi jelentőségét ismertette. Hangsúlyozta a hullámtéri erdők speciális szerepét. Ezek vadvédelmi és esztétikai szempontból is igen értékesek, és ezért az azokat fenyegető rendelkezés módosítása folyamatban van. Az erdő különösen alkalmas arra, hogy a szennyezett levegőt tisztítsa. 1 hektár erdő 70 tonna port képes lekötni. A legdöntőbb a faállomány szerepe az oxigéntermelés vonatkozásában. Az Amosonas mentén elhúzódó őserdőket a világ oxigénszükséglete felének bázisaként említik. Az ebből leszűrt tanulságot Békés megyére fordítva komoly megfontolás tárgyává kell tenni, ebben az erdőszegény térségben egyetlenegy fának a kivágását is. Dr. Szesztay András, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének tudományos munkatársa a hatékony környezetvédelem kibontakozásának társadalmi feltételeivel foglalkozott. Az alföldi sajátos városjelleget tükröző és történelmi emlékekben meglepően gazdag Gyulán — a város vezetői bölcs felismeréséből eredően — egészségesen találtak rá a fürdő- és tanulóvárossá alakulás helyes útjára. Gyula határszéli város, s így elsődlegesen érdekelt a nemzetközi összefogás alapvető téziseinek megvalósításában. Ez pedig úgy szól hogy egyetlen országnak sem áll jogában a gazdaságfejlesztés előnyeit a maga számára úgy biztosítani, hogy ennek a tevékenységnek egyelőre elkerülhetetlen környezeti ártalmait viszont a szomszédos ország viselje. Az előadásokat követően számos értékes felszólalás hangzott el. Jancsó Gábor javasolta, hogy felterjesztésben kérjék, hogy a természeti környezetben aránylag még romlatlan Békés megye a beindításra kerülő országos környezetvédelemi akció keretében megelőzési eszközökkel védett mintaterület legyen. Takács Lajos igazgató-főmérnök zárszavában igen hasznosnak és eredményesnek ítélte az ankétot. Kellő időben kell megelőzni a bajt. és addig kell védeni a Körösvidék tájainak tisztaságát, amíg az aránylag egyszerű eszközökkel megoldható. A legfőbb feladat ez most, és az utódokkal szemben erkölcsi kötelesség is, hogy ezt a tiszta természeti környezetet az emberiség hasznára megőrizzük. A bioszféra védelmére azonban nem elég csupán a társadalmi igény és megmozdulás, hanem megfelelő jogi eszközök is szükségesek. Nemcsak a kapitalista világban, de a szocialista társadalomban is hatnak azok a gazdasági és vállalati érdekek, amelyek csak a saját érdekekre vannak tekintettel, és nem törődnek azzal, hogy egy-egy üzem működtetése a környezet vonatkozásában milyen problémákat jelent. Ezzel a témával a felelős megyei és városi szerveink egyre többet foglalkoznak és keresik az utat, módot szép természeti környezetünk védelmére. Dr. Márki—Zay Lajos A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnál 1973. február 28-án megtartott Környezetvédelmi ankét emlékeztetője sokszorosított formában is megjelent. (Szerk.) Nagyobb tavak entrofizálódása és gondolatok a Balatonra KONTÚR GYÖRGY Árvíz- és Belvízvédelmi Készenléti Szolgálat Immár 5 éve, hogy a svédországi Uppsalában rendezett az OECD 22 tagállama konferenciát. Az Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD) 22 tagállamai; Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Görögország, Izland, Olaszország, Japán, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok. 1967-ben az OECD keretén belül vízháztartási kutatócsoportot alakítottak, és ez a Svéd Királyi Természetvédelmi Bizottsággal együtt rendezte a konferenciát 50 delegátus jelenlétében. A nagytavak, tározók és folyóvizek eutrofizálását vizsgálták, különös tekintettel a nitrogén és foszfor hatására. A vízgyűjtő területen a népesség és az iparosodás növekedése következtében számos esetben jelentkezett a vízminőség gyors romlása, ami a víz hasznosítását veszélyezteti. A parti területeken az algák rothadása, a halpusztulás, az oljafoltok az ipari társadalom felelőtlenségét bizonyítja. A tavak „elöregedését" a mesterséges trágyázás, a házi és ipari szennyvizek, valamint a detergensek fokozzák. Kilenc vizsgált vízből összesen 560 oldal terjedelemben készült ismertetés, 87