Hidrológiai tájékoztató, 1973
Dr. Márky-Zay Lajos: Környezetvédelmi ankét Gyulán - Kontur György: Nagyobb tavak eutrofizálódása és gondolatok a Balatonra
amelyet 1970-ben az OECD adott ki (2, rue AndréPascal, Paris—16e). Az egyes tavakról az alábbi összefoglalás értékes lehet a Balaton problémáinak megoldása szempontjából. 1. A Malaren-tó Stockholm közelében, vizsgálatát 1964 nyarán kezdték el a veszélyes vízszennyezés miatt. A lakosság számának növekedése, valamint az ipari és háztartási szennyvizek elégtelen tisztítása okozta a bajt. 1964-ben 100 vizsgálóhelyet létesítettek, de ezek számát 1968-ban csökkentették. A tó területéről 17 helyen kéthetenként, 7 helyről pedig havonta vettek vízmintát, 17 vízbefolyásról ugyancsak havonta. Svédország négv legnagyobb tavának főbb adatait, és a vízgyűjtőterület határát az 1. ábra mutatja. vizvezetöképesség 75,140,260 200 70 100 1. ábra. Svédország négy legnagyobb tavának helyszínrajza a vízgyűjtő területtel Megnevezés Vízfelület Vízgyűjtő Max. vízmélység km 2 m 1. Málaran 2. Hjalmarén 3. Vánern 4. Váttern 1140 480 5570 1900 22600 4020 46830 6360 61 18 100 120 A Málaren-tónak számos különböző alakú, mélységű és kémiai összetételű öble van. Szoros összefüggés van a víz ásványtartalma, és a vízgyűjtő földtani felépítése között. A víznek nem tökéletes elkeveredése különböző szennvezettségű zónát eredményez. A Málaren-tó a víz elektromos-vezetőképesség-változása nyugatról kelet felé növekedő, (87-ről 177-re), ami a meszes talaj következménye. A foszfor mennyisége 15 év alatt a házi szennyvízben 1,3 g/l-ről 4 g l-re, a nitrogén pedig ugyanezen idő alatt 1,5 g 1-ről 12 g/l-re növekedett. A csapadék aciditása szerintük emelkedőben van Európában 5,1 pH-ról 4,1 pH-ra. A megfigyelések szerint a csapadék nitrogén tartalma is nő évi 6%-kal. 2. Lough-Neagh a Brit-sziget legnagyobb tava. ÉszakÍrország közepén fekszik, négyszögalakú, vízfelülete 383 km". Az elméleti vízkicserélődés három év alatt megy végbe. Az évi átlagos csapadék 1040 mm, míg a párolgás a tavon 460 mm, a legerősebb VI. 15-től IX. 15-ig. A tó vízgyűjtő területe mezőgazdasági jellegű, a farmok legnagyobb része 12—40 ha nagyságú. A városok 25 000 fő alattiak, hat város lakossága 10 000 feletti. A községek kicsik, a vízgyűjtő területen összesen 1,5 millió lakos él (2. ábra). tavi iszap FETEj „Lunqh Neaqh"oquaa glaciális üledék föként„Boulder" agyag II111 1 harmadkori bazalt 2. ábra. A Lougli Neagh-tó helyszínrajza és földtani szelvénye Vízfelület: 383 km !; víztérfogat: 3637 millió m 3; vízgyűjtőterület: 4465 kmA tradicionális szövőipar mellett újabban a szintetikus-bőr és kémiai ipar fejlődik, nagy vízszükséglettel. Az ipari vízszükséglet jelenleg 2,5 rn'/s. A tó és vízfolyásai évi 40 millió Ft körüli halászati jövedelmet adnak. A tó fenekén jó minőségű építési célra alkalmas homok van. A tó vizét Észak-Írország ipari és ivóvízellátására kívánják felhasználni. A 80-as években két új várost szándékoznak itt építeni 100 000 lakossal. Az idegenforgalom is növekszik. 1980-ra 10,5 m 3/s vízigény jelentkezik. A probléma a mezőgazdaság fokozott műtrágyafogyasztása. A tó eutroph jellegű, igen fejlett a fenékfauna és a planktontermés. Az algák közül a blue-green és a diatoma dominál. Algavirágzás volt 1950—51. években és toxikus fertőzést idézett az anabaena 1967-ben. A tó vízszínét +15,24 szinten tartják ± 14 cm ingadozással. A kormány biológiai kutató csoportot állított fel és az Ulster-i Egyetem biológiai állomást. 3. A Maggiore Szubalpin-tó, glaciális eredetű, hoszsza 66 km, szélessége max. 10 km. Az átlagos csapadék 1816 mm. A tó vize 14 év alatt cserélődik ki. A befolyó vizek évi tápanyagtartalma 2400 t nitrogén és 600 t foszfor. Az Oscíllatoria rubenscens 1967-ben jelentkezett. Kémiailag a tó mezotroph és oligotroph. A tápsók koncentrációja fokozódik. Értékes a Pallanza-i Hidrobiolókati onok anionok MALAREN Ca>Mg.Na>K S0 I T>HC0 3>CI HCO^SOÍ, > Cl HJÁLMACEN Ca >Mg>Na ^K S0í,>HC0 3>CI VÁNERN Ca>NA=>Mg>K S0í,>HC0 3>CI VÁTTERN Ca > Na >Mg>K MC0 3>S0 L F > Cl 88
