Hidrológiai tájékoztató, 1973

Aujeszky Géza-dr. Scheuer Gyula: Szeged város építéshidrológiai adottságai

Januar 1970 Február Március Június Július Augusztus 3. ábra. A talajvízszintek alakulása az 1970. évi szától 100 m, a 2805. sz. kúté 500 m, a 2823. sz. kúté árvíz idején. A 2804. sz. VITUKI kút távolsága a Ti- 1000 m, a 954. sz. kúté 3500 m április végén, tehát a tapasztalt talajvízdomb nem a Tisza duzzasztó hatására alakult ki). Az eredeti felszín feletti talajvízállást mutatnak Ungár T. szakcikkeiben közölt ábrák is. A kialakult talajvízdomb következtében Szeged városközponttól kiindulva Ny és É-felé lejt a talajvízszín. Ezek az esésirányok éppen ellentétesek a Duna—Tisza közi hátság K-i részén K—DK felé mutató esésirányokkal, melyek még a városhatárnál is érvényesülnek. Ilymódon Szeged Ny-i és É-i városrészeiben — a tengerszint feletti magasságot tekintve — a talaj víztükörnek mélyvonulata van. Ugyanakkor azonban — mivel a terepfelszín is ezeken a területeken a legmélyebb — a Ny-i és É-i városrészekben közelíti meg legjobban a talajvíz a felszínt, sőt csapadékos időszakokban helyenként belvíz formájában felszínre is lép. A Tisza hatása a talajvízre nem túlzottan jelentős. Ennek oka az infúziós lösz viszonylag gyengébb vízvezetőképessége. Az alacsony és közepes Tisza-vízállásoknál mutatkozó leszívó hatás csak igen keskeny parti sávra terjed ki és viszonylag rövid távolságon túl már alig érződik. Pl. 1971 április végén 76.37 mAf^es talajvízállásnál a parttól mindössze 100 m-re levő 2804. sz. VITUKI talajvízszint-észlelő kútban a talajvízállás több mint 3 m-rel magasabb (79,40 mAf) volt a folyóvízállásnál. Hasonlóan a tiszai árvizek talaj vízduzzasztó hatása is kicsi. Az 1970. évi (eddig előfordult legnagyobb) tiszai árvíz idején a Tisza 83,98 mAf-fel tetőzött, míg a tőle 100 m-re levő 2804-es VITUKI észlelő kútban az árvíz idején mért legmagasabb talajvízállás 80,37 mAf volt, vagyis a Tisza vízszintjénél több. miiint 3,5 m-rel alacsonyabb (3. ábra). A 3. ábráról leolvastható az is, hogy a Tiszától kb. 500 m-re levő 2805. sz. kútban az 1970. évi árvíz hatására mindössze 2—3 dm talajvízemelkedés volt megfigyelhető. LNV- 83,98 mA.f. 1970. június 2-án Összefoglalás Szged város területén a tervezett építmények megvalósításakor feltétlenül számolni kell a magas talajvízállással. Bár ez a megállapítás a város teljes területére vonatkozik, különösen a Ny-i és É-i városrészekben gyakori a terepfelszínt 1 m-nél is jobban megközelítő talajvízállás. A magas talajvízállásnak földtani okai vannak. A távolabbi környékről Szeged felé szivárgó talajvizek a város területén a terepfelszín esésének és a talaj vízvezetőképességének csökkenése következtében — még a Tisza elérése előtt — szinte pangó állapotba jutnak. Az ennek következtében megemelkedő és terepfelszín közelébe kerülő talajvíz fő fogyasztója — az elsősorban Szeged határaim kívül ható, de a város határain belül, a ma még beépítetlen területrészeken is érvényesülő — különösen a nyári hónapokban nagy evapotranspiráció. A talajvizet tartalmazó talajréteg viszonylag kisebb vízvezetőképessége miatt elleniben a Tisza vízállásváltozásainak a talajvízre gyakorolt hatása csupán kismértékű. IRODALOM Miháltz I : A Tisza-völgy déli részének vízföldtana. Hidrológiai Közlöny, 4(>. 1966. 74—90. Pálmai M.: Szeged környéki vadvizek. Földrajzi Közlemények IV. 1956. 39—46. Ungár T.: Adatok Szeged talajvízviszonyainak ismeretéhez. Földtani Kutatás, XI. 1966. 2. 28—32. Urbancsek J.: Szeged város vízföldtana, mélységi vízkészlete. Hidrológiai Tájékoztató, 1966. június, 121—126. 86