Hidrológiai tájékoztató, 1973

Aujeszky Géza-dr. Scheuer Gyula: Szeged város építéshidrológiai adottságai

Szeged város építéshidrológiai adottságai AUJESZKY GÉZA—dr. SCHEUER GYULA Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Az ország számos lendületesen fejlődő városához hasonlóan Szegeden is nagyarányú lakásépítkezésekre kerül sor a IV., valamint a további ötéves tervek során. Az építkezések kivitelezését azonban jelentős mértékben befolyásolja az általában, városszerte magas talajvízállás. Ennek okainak tisztázásával kapcsolatosan az FTV végzett vizsgálatokat. A magas talaj vízállás oka Szeged város és környéke vízföldtani adottságaiból következik. Figyelembe vételük és megfelelő értékelésük ezért döntő szempont az egyes építkezések helyszínén felmerülő talajvízproblémák helyes megítéléséhez. TARJÁN FE1SÓVÁROS Belvórosi ^ temető j Sancer tavak 2805 V ^Vf 81,55®. A\79

196 / Alsóvórtjs iPí temeti ^ AtSOVAROS HATTYASTELEP 1. ábra. Helyszínrajz 1. A VITUKI talajvízszintészlelő kútja, a kút számával, peremmagasságával, és az 1971. április 29-én mért talajvízszinttel (mAf); Geomorfológiai adottságok, földtani felépítés Szeged és környéke hazánk egyik legmélyebben fekvő területe (1. ábra); tengerszint feletti magassága 80 mAf körüli. A város és a hozzá Ny—ÉNy felől közvetlenül csatlakozó terület uralkodólag síkság jellegű. Távolabbra Ny—ÉNy felé rnár a Duna— Tisza közi hátság területe fekszik, ahol futóhomok dombok váltakoznak a köztük húzódó mélyebb fekvésű semlyékekkel; a hátság Szeged felé lejt. Szeged környékén a legutóbbi földtani korokban jelentős süllyedés érvényesült. Ennek következtében a viszonylag fiatal földtani képződmények is meglehetősen nagy mélységben helyezkednek el. így pl. 2000 m-t is meghaladó mélységben még felsőpannóniai rétegek találhatók, a fölöttük települő le2. Talajvízizohipsza az 1971. április 29-én mért talajvízszintek alapján (mAf); 3. Áttekintő tájékoztató vízföldtani szelvényvonal. vantei rétegek 600—1200 m mélységközben helyezkednek el és a fedő pleisztocén rétegek is lenyúlnak 600 m mélységig. A pleisztocén rétegek folyóvízi eredetű agyag, illetve homok szintek váltakozásából állnak, melyekre felül eolikus képződmények (lösz és futóhomok) halmozódtak fel. Szeged Tisza-jobbparti részén ma is pleisztocén kori infúziós lösz van a felszínen. A Tisza-balparti részen viszont a Tisza mélyen (15—20 m mélységig) bevágódott a pleisztocén felszínbe, majd felfelé finomodó szemcsenagyságú jelenkori üledékekkel (homok, iszap, agyag) töltötte fel medrét. Újszeged ezen a holocén alluviumon épült. A Tisza-jobbparti részen a felszínen levő 3—4 m vastag infúziós lösz alatt kb. 10 m vastag agyag, 102