Hidrológiai tájékoztató, 1972

Szabó Sándor: Szolnok város vízellátási-csatornázási múltja, jelene és jövője

b) Ivari vízellátás Iparivíz minőségű igényeket a rendelkezésre álló kapacitás kielégíti. Jelenleg az ivóvízminőségű ipari vizet előállító Sajóecseg I. ipari vízmű az ivóvízellá­tási igényektől függően 8.000 m 3/nap kooperációs ivó­víztermelési kapacitás igénybevételét biztosítja, mely egyedül álló példa az országban a komplex vízmű előnyeit illetően. c) Csatornaszolgáltatás A vállalat kezelésében lévő Sajó-völgyi szenny­víztisztító telepek kizárólag ipartelepek és az ahhoz tartozó lakótelepek helyi szennyvíz tisztítását végzik. d) Építés — Fenntartás A vállalat megalakulásának kezdeti éveiben az építőipari tevékenység keretén belül kisebb törpe­vízművek építését végezte, később a távolban fekvő munkaterületek miatt az amúgy is alacsony kapaci­tás kitöltését a Regionális Vízmű és az ahhoz tartozó települések hálózatbővítési munkáival töltötte ki. Kisebb volumenű munkákra történő átállás el­lenére a vállalat építési üzeme 1970-ben sikeresen helyt állt az árvízsújtotta területen épült csengeri vízmű építésénél. Ma már 30 milliós kapacitással rendelkezünk. A nagykiterjedésű rendszer létesítményei a fo­lyamatos vízellátás biztosítása érdekében a vállalat fenntartási üzemétől rendszeres és folyamatos kar­bantartást igényel. A szervezet gyors és jól gépesített hatékony alakulat. VI. A vállalat gazdasági tevékenysége A vállalat gazdasági tevékenysége és a műszaki intézkedések forint értéke számokban kifejezhető gazdasági eredményeken mérhető le. Ezen eredmé­nyek kedvező alakulását az 1. táblázat szemlélteti. A z 1967. évi eredmények után a vállalat 1968-ban elnyerte az Élüzem címet. A vállalati kollektíva je­lenleg is arra törekszik, hogy az eddigi intenzív gaz­dasági növekedést minőségi munkával hozza. így a „Kiváló Vállalat" ós a „Szocialista Munka Vállalata" címet még kétszer nyertük el. VII. Távlati célkitűzések Északmagyarország ipari, mezőgazdasági üzemei­nek és a lakosság vízfogyasztásának százalékos meg­oszlása 1962-től lényegesen megváltozott. Az elmúlt időszak alapján lemérhető tendenciákból következik, hogy a jövőben arányaiban a lakosság vízigényének növekedésével kell számolni. Ezt a tendenciát mi is elősegítjük, újabb települések bekötésével. A gazda­sági és műszaki mutatók a napi feladatok mellett, a jövő feladatait is kijelölik. Az előreláthatólag kri­tikus helyekre a vállalat már elkészítette a VIZI­TERV-vel Szendrő község térségében, valamint a Boldva község alatti helyeken telepítendő vízművek tanulmánytervét. Az OVH és kisebb mértékben egyes tárcák beru­házásából épült Regionális Vízműveket a vállalat lehetőségeihez képest saját forrásból jelenleg is, a jövőben is bővíteni fogja. Foglalkozunk a mátrai térség további vízszerzési lehetőségeinek felkutatásával, mely kiegészíti a jelen­legi megoldást. Ezek a helyi megoldások hosszabb távon feltételezik a nagyobb térségeket érintő állami beruházások további megvalósulását. Központi hitelforrásból 1971-ben elkezdődött az MRV. III. ütem csóréti tározó és az ÉNRV. II. ütem Komra-völgyi tározó építése. Igyekszünk már most felkészülni a jövő felada­taira, erősítjük a vállalat személyi állományát. Ma már a személyi feltételek képzettség vonatkozásában, is előbbre léptünk. Közel 45 egyetemi, vagy főiskolai vég­zettségű több, mint 126 középfokú végzettségű szakem­berrel rendelkezünk. Mérnökeink, közgazdászaink fiata­lok, technikusaink többsége 4—8 éves gyakorlatú, azon­ban úgy érezzük, hogy együtt nőnek a feladatokkal és tu­dásban megfelelnek a mai korszerű kívánalmaknak. Szolnok város vízellátási-csatornázási múltja, jelene és jövője Szabó Sándor Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok Vízellátás r A települések lakosságának ellátása egészséges, jóízű ivóvízzel az egyik legfontosabb közegészségügyi követelmény. A XIX. század rohamos városiasodá­sának időszakában a lakosság tömeges együttélése és a kellő higiénia hiánya súlyos következményekkel járt. Gyakoriak voltak az ivóvíz által terjedő jár­ványok. A járványveszély erős növekedése indította a városok veztőségét arra. hogy fokozottabb mérték­ben gondoskodjanak szervezett, közösségi vízellátás­ról. A nem megfelelő ivóvízellátás és csatornázás miatt Szolnokon is kiterjedt járványos megbetegedé­sek fordultak elő, jelentős halálozási arányszámmal. A vízhiány enyhítésére, és az egészséges ivóvíz biz­tosítása céljából a Kossuth téren és a Vásártéren artézi kutat létesítettek. E kutak vízhozama azonban nem volt elegendő a vízhiány kielégítésére, ezért ál­landó sorbanállás jelentkezett. A város akkori vezetői vízmű építését, létesí­tését határozták el. Az építkezést 1909. tavaszán egkezdték. A város vízszükségletének megállapítása során 100 l/nap fejadaggal számoltak. 37 000 lakost figyelembe véve 30 éves távlatban a vízművet 3700 m 3 napi víztérmelésre tervezték. Mivel az artézi kutas megoldás alkalmatlannak bizonyult a vízellátás megoldására — így született az a döntés, hogy a város ivóvíz szükségletét felszíni Tisza vízből kell biztosítani. Abban az időben a tiszai nyersvíz a jelenlegi­nél lényegesen tisztább volt, a Tisza felső szakaszán nem volt említésre méltó ipari vagy házi szenny­vízből adódó szennyeződés. A lakosság nagy része eb­ben az időben ivóvíz szükségletét is a nyers tisza­vízből fedezte, s minden tisztítás nélkül használta. A vízmű építése 1910. februárjában fejeződött be. A felszíni tisztítómű egyszerű ülepítő medencékből (1. kép) és lassú szűrőkből állt, a szolgáltatott víz minősége megfelelő volt. A vízvezetéki elosztó há­lózat 28,5 km hosszúságban épült ki, és magaslati víztárolóként 1 db 600 m 3-es űrtartalmú víztorony épült meg az Eötvös (akkor Vásár) téren (2. kép). 1972.

Next

/
Thumbnails
Contents